{"id":20126,"date":"2025-08-17T10:38:32","date_gmt":"2025-08-17T08:38:32","guid":{"rendered":"https:\/\/cassandraprogram.info\/miert-csak-latszolag-olcso-a-megujulo-energia\/"},"modified":"2025-08-17T10:38:32","modified_gmt":"2025-08-17T08:38:32","slug":"miert-csak-latszolag-olcso-a-megujulo-energia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/miert-csak-latszolag-olcso-a-megujulo-energia\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt csak l\u00e1tsz\u00f3lag olcs\u00f3 a meg\u00fajul\u00f3 energia?"},"content":{"rendered":"

Az energia nemcsak a modern gazdas\u00e1gok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapja, hanem az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9nek form\u00e1l\u00f3 ereje. Minden gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g, m\u00e9g a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektorban v\u00e9gzett munka is, valamilyen szint\u0171 energiafelhaszn\u00e1l\u00e1st ig\u00e9nyel. Az energia teh\u00e1t nem egyszer\u0171en egy fontos input, hanem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen er\u0151forr\u00e1s: m\u00e1s termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151kkel nem helyettes\u00edthet\u0151, legfeljebb az energiaforr\u00e1s v\u00e1ltozhat \u2013 de az is gyakran csak korl\u00e1tozottan.<\/mark><\/p>\n

A megfizethet\u0151 \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 energia el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge ez\u00e9rt alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9tet \u00e9s a gazdas\u00e1gi stabilit\u00e1st. Mindezek ellen\u00e9re a mainstream k\u00f6zgazdas\u00e1gi gondolkod\u00e1s meglep\u0151en kev\u00e9s figyelmet ford\u00edt az energia szerep\u00e9re. A hagyom\u00e1nyos n\u00f6veked\u00e9si modellek els\u0151sorban a t\u0151ke, a munkaer\u0151 \u00e9s a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s h\u00e1rmas\u00e1ra koncentr\u00e1lnak, mik\u00f6zben j\u00f3r\u00e9szt figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k az energia- \u00e9s nyersanyagkorl\u00e1tokat, valamint a k\u00f6rnyezeti terhel\u00e9st. Pedig ezek a t\u00e9nyez\u0151k hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9rdemben befoly\u00e1solj\u00e1k a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9st \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t alakul\u00e1s\u00e1t \u2013 mik\u00f6zben egyre hangs\u00falyosabb szerepet kapnak a politikai d\u00f6nt\u00e9shozatalban is.<\/p>\n

Az energia szerep\u00e9nek elhanyagol\u00e1sa<\/h4>\n

A k\u00f6zgazdas\u00e1gtan korai elm\u00e9letei \u2013 Adam Smith munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t\u00f3l kezdve \u2013 m\u00e9g szoros kapcsolatban \u00e1lltak a fizikai val\u00f3s\u00e1ggal. A klasszikus k\u00f6zgazd\u00e1szok, mint David Ricardo vagy John Stuart Mill, ismert\u00e9k a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok \u00e9s a F\u00f6ld szerep\u00e9t, \u00e9s tiszt\u00e1ban voltak azzal, hogy a vil\u00e1g er\u0151forr\u00e1sai v\u00e9gesek. Elemz\u00e9seik k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a termel\u00e9s \u00e9s az eloszt\u00e1s \u00e1llt \u2013 nem a fogyaszt\u00f3i preferenci\u00e1k vagy az elm\u00e9leti egyens\u00falyi \u00e1llapotok.<\/p>\n

A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 20. sz\u00e1zadban fokozatos szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s ment v\u00e9gbe<\/strong>. A neoklasszikus elm\u00e9letek megjelen\u00e9s\u00e9vel \u2013 amelyek ma is meghat\u00e1rozz\u00e1k a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan f\u0151\u00e1ram\u00e1t \u2013 a figyelem \u00e1thelyez\u0151d\u00f6tt a fogyaszt\u00e1sra, a hasznoss\u00e1gra \u00e9s a matematikai egyens\u00falymodellekre. Az emberi viselked\u00e9st absztrakt, gyakran irre\u00e1lis felt\u00e9telez\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl\u0151 modellekkel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k le\u00edrni, amelyek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k a gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fizikai korl\u00e1tait.<\/p>\n

Az energia \u2013 mint n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151 \u2013 szinte teljesen kimaradt ezekb\u0151l a modellekb\u0151l. A mainstream elm\u00e9letek a munk\u00e1t, a t\u0151k\u00e9t \u00e9s a technol\u00f3gi\u00e1t tekintik meghat\u00e1roz\u00f3nak, \u00e9s abb\u00f3l indulnak ki, hogy az inputok egym\u00e1ssal szabadon helyettes\u00edthet\u0151k. Ez az \u00fagynevezett helyettes\u00edthet\u0151s\u00e9g ill\u00fazi\u00f3ja<\/strong>. A n\u00f6veked\u00e9st \u00edgy j\u00f3r\u00e9szt a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9snek tulajdon\u00edtj\u00e1k \u2013 mik\u00f6zben figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k, hogy a technol\u00f3giai halad\u00e1s is energiaf\u00fcgg\u0151.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelemben minden nagy technol\u00f3giai \u00e1tt\u00f6r\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt egy \u00faj, b\u0151s\u00e9ges energiaforr\u00e1s \u00e1llt: a g\u0151zg\u00e9peket a sz\u00e9n, a k\u00f6zleked\u00e9st az olaj, a digit\u00e1lis korszakot az olcs\u00f3 \u00e9s stabil villamosenergia tette lehet\u0151v\u00e9. A mai mesters\u00e9ges intelligencia-forradalom szint\u00e9n energia\u00e9hes: a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s, az adatt\u00e1rol\u00e1s \u00e9s a chipgy\u00e1rt\u00e1s hatalmas \u00e1ramfogyaszt\u00e1st ig\u00e9nyel.<\/p>\n

Technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s teh\u00e1t nem l\u00e9tezhet megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171, olcs\u00f3 \u00e9s hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 energia n\u00e9lk\u00fcl. Az energia nem egyszer\u0171en gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151, hanem a j\u00f3l\u00e9t \u00e9s a n\u00f6veked\u00e9s egyik alapfelt\u00e9tele. Ennek elhanyagol\u00e1sa miatt a mainstream k\u00f6zgazdas\u00e1gtan nem k\u00e9pes kiel\u00e9g\u00edt\u0151 magyar\u00e1zatot adni sem a m\u00falt gazdas\u00e1gi sikereire, sem a j\u00f6v\u0151 fenntarthat\u00f3s\u00e1gi kih\u00edv\u00e1saira.<\/p>\n

Az energia k\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se<\/h4>\n

A mainstream k\u00f6zgazdas\u00e1gtan egyik alapvet\u0151 hi\u00e1nyoss\u00e1ga, hogy nem tesz vil\u00e1gos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az \u00e9rt\u00e9k, az \u00e1r \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9g fogalmai k\u00f6z\u00f6tt. A legt\u00f6bb modell abb\u00f3l indul ki, hogy a piaci \u00e1r t\u00fckr\u00f6zi a termel\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges er\u0151forr\u00e1sokat, a sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get, valamint a t\u00e1rsadalmi preferenci\u00e1kat. Sok ipar\u00e1gban \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az energiaszektorban \u2013 azonban nem besz\u00e9lhet\u00fcnk val\u00f3di piaci \u00e1rr\u00f3l.<\/p>\n

Az energiaiparra gyakran jellemz\u0151 az oligopol vagy kv\u00e1zi kartellstrukt\u00fara, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel az \u00e1llami monop\u00f3lium, ahol az \u00e1r nem a val\u00f3s t\u00e1rsadalmi r\u00e1ford\u00edt\u00e1st t\u00fckr\u00f6zi, hanem egy politikai vagy piaci alku eredm\u00e9nye. A k\u00f6lts\u00e9g itt azt jelenti, hogy mennyi munkaer\u0151t, nyersanyagot \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen energi\u00e1t kell felhaszn\u00e1lnia egy t\u00e1rsadalomnak egy egys\u00e9gnyi output \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy hord\u00f3 k\u0151olaj \u2013 el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Az \u00e9rt\u00e9k ezzel szemben azt fejezi ki, milyen funkcion\u00e1lis szerepet t\u00f6lt be az adott term\u00e9k a gazdas\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9ben.<\/p>\n

A kett\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge \u2013 vagyis az, hogy mennyi \u201et\u00f6bbletet\u201d hoz l\u00e9tre a term\u00e9k \u2013 k\u00e9pezi a t\u00e1rsadalmi vagyonfelhalmoz\u00e1s alapj\u00e1t. Ha az \u00e1r nem reprezentat\u00edv, neh\u00e9z meg\u00edt\u00e9lni, hogy egy beruh\u00e1z\u00e1s val\u00f3ban hasznos-e a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sze sz\u00e1m\u00e1ra. A meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1k eset\u00e9ben az \u00e1r gyakran torz\u00edt, mivel a beruh\u00e1z\u00e1sok jelent\u0151s r\u00e9sze \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sb\u00f3l val\u00f3sul meg. Emellett a termel\u00e9si cs\u00facsid\u0151szakokban a t\u00faltermel\u00e9s miatt a piaci \u00e1r \u00e1tmenetileg nagyon alacsony lehet \u2013 ez viszont elfedi a val\u00f3s er\u0151forr\u00e1s-r\u00e1ford\u00edt\u00e1st. \u00cdgy olcs\u00f3nak t\u0171nik, noha val\u00f3j\u00e1ban jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi k\u00f6lts\u00e9ggel j\u00e1r.<\/p>\n

A fosszilis energiahordoz\u00f3k eset\u00e9ben pedig \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olajn\u00e1l \u2013 szinte soha nem alakul ki val\u00f3s piaci \u00e1r<\/strong>. Az ipar\u00e1gat t\u00f6rt\u00e9netileg vagy t\u00falk\u00edn\u00e1lati\/t\u00falkeresleti sokkok (mint a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fak vagy olajmez\u0151-felt\u00e1r\u00e1sok), vagy szervezett \u00e1rmeghat\u00e1roz\u00e1s (OPEC) jellemezte. Vegy\u00fcnk egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t: ha egy hord\u00f3 olaj \u00e1ra 75 USD, de az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa csak 20 USD-be ker\u00fcl, a t\u00e1rsadalom 55 USD-nyi \u201egazdas\u00e1gi hasznot\u201d termel. Ha azonban a kitermel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g 60 USD, akkor ez a haszon csak 15 USD. A piaci \u00e1r v\u00e1ltozatlan \u2013 de a t\u00e1rsadalmi vagyonfelhalmoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g mutatkozik. Az \u00e1r teh\u00e1t \u00f6nmag\u00e1ban nem alkalmas a beruh\u00e1z\u00e1sok val\u00f3s \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

A torz gazdas\u00e1gi mutat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a GDP, amelyet a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k tov\u00e1bbra is els\u0151dleges j\u00f3l\u00e9ti m\u00e9r\u0151sz\u00e1mk\u00e9nt haszn\u00e1lnak \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy az elm\u00falt \u00e9vtizedekben sz\u00e1mos kritika \u00e9rte (v\u00f6.\u00a0Stiglitz\u2013Sen\u2013Fitoussi: Mismeasuring Our Lives<\/a>). A GDP minden beruh\u00e1z\u00e1st n\u00f6veked\u00e9sk\u00e9nt k\u00f6nyvel el \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy az hasznos, fenntarthat\u00f3, vagy ak\u00e1r hossz\u00fa t\u00e1von k\u00e1ros. Egy \u00faj olajk\u00fat, egy atomer\u0151m\u0171 vagy egy p\u00e9nz\u00fcgyileg vesztes\u00e9ges bio\u00fczemanyag-projekt egyar\u00e1nt n\u00f6veli a GDP-t \u2013 m\u00e9g ha nem is jav\u00edtja \u00e9rdemben az emberi j\u00f3l\u00e9tet vagy az energetikai fenntarthat\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n

A GDP ilyen t\u00edpus\u00fa haszn\u00e1lata fals k\u00e9pet ad, \u00e9s elfedi a val\u00f3s t\u00e1rsadalmi k\u00f6lts\u00e9geket. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen problematikus olyan ter\u00fcleteken, mint az energia, ahol az \u00e1rak \u00e9s a hozamok gyakran nincsenek ar\u00e1nyban az er\u0151forr\u00e1s-r\u00e1ford\u00edt\u00e1sokkal vagy a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokkal.<\/p>\n

Az EROI mint az energiabefektet\u00e9sek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151bb m\u00e9r\u0151sz\u00e1ma<\/h4>\n

A gazdas\u00e1g energetikai d\u00f6nt\u00e9seinek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez olyan m\u00e9r\u0151sz\u00e1mokra van sz\u00fcks\u00e9g, amelyek a beruh\u00e1z\u00e1sok val\u00f3s t\u00e1rsadalmi hasznoss\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik \u2013 nem csup\u00e1n p\u00e9nz\u00fcgyi szempontb\u00f3l. Az energiaszektorban gyakori \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sok gyakran torz\u00edtj\u00e1k a gazdas\u00e1gi megt\u00e9r\u00fcl\u00e9sr\u0151l alkotott k\u00e9pet: egy projekt a k\u00f6nyvek szerint nyeres\u00e9ges lehet, mik\u00f6zben t\u00e1rsadalmi szinten vesztes\u00e9get termel, ha t\u00f6bb er\u0151forr\u00e1st haszn\u00e1l fel, mint amennyit t\u00e9nylegesen biztos\u00edt.<\/p>\n

Ez\u00e9rt \u00e9rdemes olyan fizikai alap\u00fa mutat\u00f3t alkalmazni, amely nem p\u00e9nzben, hanem energi\u00e1ban m\u00e9ri a megt\u00e9r\u00fcl\u00e9st. Az egyik leggyakrabban haszn\u00e1lt ilyen mutat\u00f3 az EROI<\/strong> (Energy Return on Investment) vagyis energiabefektet\u00e9s-megt\u00e9r\u00fcl\u00e9si ar\u00e1ny.
\nAz EROI azt mutatja meg, hogy adott mennyis\u00e9g\u0171 befektetett energi\u00e1val mennyi energi\u00e1t tudunk kinyerni. Ha p\u00e9ld\u00e1ul egy olajmez\u0151 eset\u00e9ben egy egys\u00e9gnyi energiabefektet\u00e9s 20 egys\u00e9gnyi kitermelt energi\u00e1t eredm\u00e9nyez, akkor az EROI \u00e9rt\u00e9ke 20:1.<\/p>\n

Ez a mutat\u00f3 nemcsak a technol\u00f3gia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik, hanem arr\u00f3l is, mennyi energia marad m\u00e1s t\u00e1rsadalmi c\u00e9lokra: \u00e9lelmiszertermel\u00e9sre, k\u00f6zleked\u00e9sre, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyre vagy oktat\u00e1sra. Min\u00e9l magasabb az EROI, ann\u00e1l nagyobb az energia \u201ehozad\u00e9ka\u201d<\/strong> \u2013 \u00e9s ez k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja a gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Az EROI egyik legnagyobb el\u0151nye, hogy nem torz\u00edtj\u00e1k sem az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sok, sem a piaci \u00e1rmechanizmus hib\u00e1i, hiszen teljes m\u00e9rt\u00e9kben fizikai alap\u00fa mutat\u00f3. \u00c9ppen ez\u00e9rt alkalmasabb annak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re, hogy egy beruh\u00e1z\u00e1s val\u00f3ban hozz\u00e1j\u00e1rul-e a t\u00e1rsadalmi vagyonfelhalmoz\u00e1shoz, vagy csup\u00e1n \u00f6nmag\u00e1t \u2013 azaz az energiarendszert \u2013 tartja fenn, alacsony nett\u00f3 hozammal.<\/p>\n

Az EROI koncepci\u00f3ja nemcsak belf\u00f6ldi energiaforr\u00e1sokra alkalmazhat\u00f3, hanem kiterjeszthet\u0151 a nemzetk\u00f6zi energiakereskedelemre is. Ha egy orsz\u00e1g nem maga termeli meg az energi\u00e1t, hanem import\u00e1lja, a mutat\u00f3 m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozatban is \u00e9rtelmezhet\u0151: az import\u00e1lt energiamennyis\u00e9get el kell osztani azzal az energi\u00e1val, amely az ezzel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 exportterm\u00e9kek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges. \u00cdgy megkapjuk, mennyi energiahozamot realiz\u00e1l a gazdas\u00e1g k\u00fclkereskedelmi csatorn\u00e1kon kereszt\u00fcl, \u00e9s mennyire fenntarthat\u00f3 az energiaell\u00e1t\u00e1s ilyen konstrukci\u00f3ban.<\/p>\n

Az EROI teh\u00e1t nem puszt\u00e1n egy technikai mutat\u00f3, hanem gazdas\u00e1g- \u00e9s energiapolitikai szempontb\u00f3l is d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 eszk\u00f6z lehetne. Seg\u00edthet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni azokat a beruh\u00e1z\u00e1sokat, amelyek val\u00f3di alapot teremtenek a j\u00f6v\u0151beli j\u00f3l\u00e9thez, azokt\u00f3l, amelyek csup\u00e1n statisztikai n\u00f6veked\u00e9st gener\u00e1lnak \u2013 t\u00e1rsadalmi haszon n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Alacsony nett\u00f3 energia nyeres\u00e9g a meg\u00fajul\u00f3kn\u00e1l<\/h4>\n

Az EROI-szeml\u00e9let k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hasznos a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben, mivel seg\u00edt tiszt\u00e1bban l\u00e1tni a beruh\u00e1z\u00e1sok val\u00f3di hozam\u00e1t \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gszerkezet\u00e9t. A piaci \u00e1rak \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a cs\u00facstermel\u00e9si id\u0151szakokban id\u0151nk\u00e9nt negat\u00edv tartom\u00e1nyba s\u00fcllyed\u0151 villamosenergia-\u00e1rak \u2013 k\u00f6nnyen f\u00e9lrevezet\u0151k lehetnek. Sokan azt gondolj\u00e1k, hogy a negat\u00edv \u00e1r a legjobb \u00fczlet, hiszen a fogyaszt\u00f3 \u201ep\u00e9nzt kap\u201d az \u00e1ramfelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e9rt. Val\u00f3j\u00e1ban azonban az \u00e1r nem t\u00fckr\u00f6zi, hogy a t\u00e1rsadalom mennyit \u00e1ldozott a teljes rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

A val\u00f3di k\u00f6lts\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez az eg\u00e9sz rendszer strukt\u00far\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lni kell: nemcsak a napelemek \u00e9s sz\u00e9lturbin\u00e1k \u00e9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geit, hanem a t\u00e1rol\u00e1si kapacit\u00e1sok (pl. akkumul\u00e1torok, szivatty\u00fas t\u00e1roz\u00f3k), a kiegyenl\u00edt\u0151 g\u00e1zturbin\u00e1k, valamint a villamosenergia-h\u00e1l\u00f3zat fejleszt\u00e9s\u00e9nek teljes beruh\u00e1z\u00e1si \u00e9s \u00fczemeltet\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geit is figyelembe kell venni. Csak ezek egy\u00fcttes m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9vel kaphatunk re\u00e1lis k\u00e9pet arr\u00f3l, mekkora nett\u00f3 energiamegt\u00e9r\u00fcl\u00e9st biztos\u00edtanak ezek a technol\u00f3gi\u00e1k. Az EROI teh\u00e1t seg\u00edt felt\u00e1rni, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lag \u201eolcs\u00f3\u201d meg\u00fajul\u00f3 energia val\u00f3j\u00e1ban milyen t\u00e1rsadalmi er\u0151forr\u00e1sig\u00e9nnyel j\u00e1r<\/strong>. Ez\u00e1ltal re\u00e1lisabb k\u00e9pet ad az energiaforr\u00e1sok hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s nett\u00f3 gazdas\u00e1gi haszn\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Cs\u00f6kken\u0151 nett\u00f3 energia nyeres\u00e9g<\/h4>\n

Az EROI abban is seg\u00edt, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mik\u00e9nt v\u00e1ltozott a fosszilis energiahordoz\u00f3k hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge \u00e9s t\u00e1rsadalmi haszna az id\u0151k sor\u00e1n. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az olaj rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban: gyakran elegend\u0151 volt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9tert f\u00farni, hogy b\u0151s\u00e9ges mennyis\u00e9ghez jussanak. Becsl\u00e9sek szerint ezeknek a forr\u00e1soknak az EROI-\u00e9rt\u00e9ke el\u00e9rhette a 80\u2013100:1 ar\u00e1nyt \u2013 ami kiv\u00e9teles n\u00f6veked\u00e9si potenci\u00e1lt biztos\u00edtott a gazdas\u00e1gnak, m\u00e9g akkor is, ha az energiahaszn\u00e1lat hat\u00e9konys\u00e1ga akkoriban j\u00f3val alacsonyabb volt, mint ma.<\/p>\n

Az\u00f3ta azonban a k\u00f6nnyen el\u00e9rhet\u0151 k\u00e9szletek nagyr\u00e9szt kimer\u00fcltek, \u00e9s az olajkitermel\u00e9s egyre bonyolultabb\u00e1, k\u00f6lts\u00e9gesebb\u00e9 v\u00e1lt. Ma olyan technol\u00f3gi\u00e1kra van sz\u00fcks\u00e9g, mint az ultram\u00e9lyv\u00edzi f\u00far\u00e1s (pl. a Mexik\u00f3i-\u00f6b\u00f6lben) vagy a palaolaj-kitermel\u00e9s, amelyekn\u00e9l az EROI gyakran csak 10\u201315:1, de egyes esetekben m\u00e9g enn\u00e9l is alacsonyabb.<\/p>\n

Ez azt jelenti, hogy az energiarendszer egyre nagyobb r\u00e9sz\u00e9t saj\u00e1t m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1ra kell ford\u00edtani \u2013 \u00e9s egyre kevesebb nett\u00f3 energia marad m\u00e1s gazdas\u00e1gi c\u00e9lokra, p\u00e9ld\u00e1ul iparra, k\u00f6zleked\u00e9sre, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyre vagy oktat\u00e1sra. Min\u00e9l alacsonyabb az EROI, ann\u00e1l sz\u0171kebb a mozg\u00e1st\u00e9r a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Ez a tendencia nemcsak az olajra igaz. A f\u00f6ldg\u00e1z eset\u00e9ben is hasonl\u00f3 folyamat figyelhet\u0151 meg: a k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, hagyom\u00e1nyos g\u00e1zmez\u0151k helyett egyre gyakrabban szorulunk nem konvencion\u00e1lis forr\u00e1sokra, p\u00e9ld\u00e1ul palag\u00e1zra, amelyek kitermel\u00e9se j\u00f3val energiaig\u00e9nyesebb \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gesebb. B\u00e1r a sz\u00e9n EROI-\u00e9rt\u00e9ke m\u00e9g viszonylag magas lehet, a min\u0151s\u00e9g roml\u00e1sa, az energiatartalom cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok kezel\u00e9se egyre nagyobb kih\u00edv\u00e1st jelent. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy a fosszilis energiahordoz\u00f3k EROI-\u00e9rt\u00e9keinek cs\u00f6kken\u00e9se komoly hat\u00e1ssal van a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire. Kevesebb nett\u00f3 energia kevesebb felhalmozhat\u00f3 vagyonhoz \u00e9s egyre dr\u00e1g\u00e1bb gazdas\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9shez vezet.<\/p>\n

Hogyan hat az EROI cs\u00f6kken\u00e9se a fogyaszt\u00e1sra?<\/h4>\n

Az EROI gyakorlati jelent\u0151s\u00e9ge t\u00falmutat a technol\u00f3giai megt\u00e9r\u00fcl\u00e9sen: k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9tet is<\/strong>, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fogyaszt\u00e1s \u00e9s beruh\u00e1z\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti ar\u00e1nyon kereszt\u00fcl. A GDP leegyszer\u0171s\u00edtve k\u00e9t f\u0151 komponensre bonthat\u00f3: fogyaszt\u00e1sra (pl. \u00e9lelmiszer, lakhat\u00e1s, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, sz\u00f3rakoz\u00e1s) \u00e9s beruh\u00e1z\u00e1sra (pl. ipari fejleszt\u00e9sek, infrastrukt\u00fara, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az energiatermel\u00e9sre ford\u00edtott kiad\u00e1sok).
\nMin\u00e9l alacsonyabb egy t\u00e1rsadalom energia-EROI-ja, ann\u00e1l nagyobb beruh\u00e1z\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy a gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez elegend\u0151 energi\u00e1t el\u0151\u00e1ll\u00edtson. Ez azt jelenti, hogy a GDP egyre nagyobb r\u00e9sz\u00e9t kell \u201evisszaforgatni\u201d az energiarendszer fenntart\u00e1s\u00e1ba, \u00e9s \u00edgy egyre kevesebb marad fogyaszt\u00e1sra, vagyis a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9t k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 elemeire.<\/p>\n

Ez a bels\u0151 eloszt\u00e1s nem statikus: folyamatosan v\u00e1ltozik, ahogy az energiahordoz\u00f3k el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge, min\u0151s\u00e9ge \u00e9s kitermel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9ge m\u00f3dosul. A gazdas\u00e1g akkor b\u0151v\u00fcl fenntarthat\u00f3an, ha az energiatermel\u00e9s magas EROI-j\u00fa \u2013 azaz a nett\u00f3 energiahozam nagy, \u00edgy t\u00f6bb er\u0151forr\u00e1s juthat m\u00e1s gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi c\u00e9lokra. Alacsony EROI mellett azonban a gazdas\u00e1g egyre ink\u00e1bb \u201e\u00f6nmag\u00e1t termeli\u201d, mik\u00f6zben a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 j\u00f3l\u00e9t cs\u00f6kken.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

S\u00falyosabb esetben m\u00e9g az is el\u0151fordulhat, hogy a GDP ugyan n\u0151, de a fogyaszt\u00e1sra ford\u00edthat\u00f3 r\u00e9sz cs\u00f6kken \u2013 mivel az energiatermel\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges beruh\u00e1z\u00e1sok egyre nagyobb h\u00e1nyadot has\u00edtanak ki a gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nyb\u0151l. Ez r\u00e9szben magyar\u00e1zatot adhat arra, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s m\u00e1s fejlett orsz\u00e1gokban mi\u00e9rt \u00e9rzik sokan \u00fagy: a n\u00f6veked\u00e9s ellen\u00e9re az \u00e9letsz\u00ednvonaluk stagn\u00e1l vagy romlik.<\/p>\n

A gyakorlati p\u00e9lda k\u00e9zenfekv\u0151: n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede viszonylag kis beruh\u00e1z\u00e1ssal ki lehetett termelni egy hord\u00f3 olajat a texasi sz\u00e1razf\u00f6ldi mez\u0151kr\u0151l. Ma ugyanez az energiamennyis\u00e9g csak \u00f3ri\u00e1si r\u00e1ford\u00edt\u00e1sokkal nyerhet\u0151 ki ultram\u00e9lyv\u00edzi offshore mez\u0151k\u00f6n. Ehhez t\u00f6bb ac\u00e9l, beton, m\u00e9rn\u00f6ki kapacit\u00e1s \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi t\u0151ke sz\u00fcks\u00e9ges \u2013 olyan er\u0151forr\u00e1sok, amelyeket m\u00e1s c\u00e9lokt\u00f3l kell elvonni: p\u00e9ld\u00e1ul lak\u00e1s\u00e9p\u00edt\u00e9st\u0151l, k\u00f6zleked\u00e9si infrastrukt\u00fara-karbantart\u00e1st\u00f3l vagy oktat\u00e1st\u00f3l. A t\u00e1rsadalom \u00edgy egyre t\u00f6bbet fektet be, hogy ugyanannyi energi\u00e1t kapjon, mint \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt.<\/p>\n

Ahogy a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g vagy az 1973-as olaj\u00e1rrobban\u00e1s idej\u00e9n is sz\u00fcks\u00e9g volt a k\u00f6zgazdas\u00e1gi gondolkod\u00e1s \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra, ma is id\u0151szer\u0171 a friss\u00edt\u00e9s. Az energia szerep\u00e9t ism\u00e9t k\u00f6z\u00e9ppontba kell \u00e1ll\u00edtani: ez nem csup\u00e1n egy input a termel\u00e9si f\u00fcggv\u00e9nyben, hanem a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9t fizikai alapja.<\/p>\n

A jelenlegi, monet\u00e1ris alap\u00fa mutat\u00f3k \u2013 mint a GDP \u2013 gyakran f\u00e9lrevezet\u0151 k\u00e9pet adnak az energetikai beruh\u00e1z\u00e1sok val\u00f3di gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sair\u00f3l. \u00daj t\u00edpus\u00fa k\u00f6zgazdas\u00e1gi elm\u00e9letekre van sz\u00fcks\u00e9g, amelyek figyelembe veszik: az energia megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9nek fizikai korl\u00e1tait, a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, valamint ezek k\u00f6zvetlen hat\u00e1s\u00e1t a gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nyre \u00e9s fenntarthat\u00f3s\u00e1gra.
\nAz el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 korszak nem a b\u0151s\u00e9g, hanem az optimaliz\u00e1l\u00e1s id\u0151szaka lesz \u2013 \u00e9s ehhez olyan k\u00f6zgazdas\u00e1gi gondolkod\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, amely a fizikai val\u00f3s\u00e1g talaj\u00e1n \u00e1ll.<\/p>\n

A bejegyz\u00e9s Gajda Mih\u00e1ly, a Telex<\/a> oldal\u00e1n 2025-ben k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az energia nemcsak a modern gazdas\u00e1gok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapja, hanem az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9nek form\u00e1l\u00f3 ereje. Minden gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g, m\u00e9g a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektorban v\u00e9gzett munka is, valamilyen szint\u0171 energiafelhaszn\u00e1l\u00e1st ig\u00e9nyel. Az energia teh\u00e1t nem egyszer\u0171en egy fontos input, hanem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen er\u0151forr\u00e1s: m\u00e1s termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151kkel nem helyettes\u00edthet\u0151, legfeljebb az energiaforr\u00e1s v\u00e1ltozhat \u2013 de az is gyakran csak […]<\/p>\n","protected":false},"author":294,"featured_media":20128,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1671,1693,1694,1695,1696,1698,1699,1700,1701,1702,1703,1704,1706,1707,1731,1720,1732,1710,1711,1712,1713,1714],"tags":[1846,1850,1851,1853,2040,1788,2044,1868,1874,1795,1877,1878,1880,1881,1796,1882,1883,1884,2069,1885,1886,1887,2217,2218,1891,1799,1898,1900,1901,1902,1903,1756,1905,1906,1908,1909,1910,1911,1912,1914,1757,2050,1919,1804,1921,1922,1923,1924,1805,1927,1928,1930,1932,1933,1935,1938,1939,1940,1759,1806,1942,2075,1943,1760,1947,1948,1761,1763,1764,1950,1951,1952,1953,1954,1955,1765,1956,1813,1957,1766,1960,1961,2219,1963,1964,2220,1975,1976,1978,1771,1979,1981,2221,1772,1819,1983,1984,1987,1988,1989,1999,2004,2005,2006,1826,1828,1829,2012,1834,2013,2015,2016,1835,1836,2022,2023,1778,2026,2027],"bejegyzestipus":[208],"felkeszuleskategoria":[],"forraskategoria":[],"mediatipus":[31],"nyelv":[35],"class_list":["post-20126","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized","category-energiatermeles","category-epitett-kornyezet","category-eroforrasok","category-femek","category-fosszilis-tuzeloanyagok","category-gazdasag","category-infrastruktura","category-ipar","category-kolcsonhatasok","category-komplexitas","category-kozlekedes","category-mezogazdasag","category-nemfemes-nyersanyagok","category-penzugyek","category-politika","category-szolgaltatasok","category-tarsadalmi-rendszerek","category-tarsadalom","category-technologiai-fejlodes","category-termeszeti-rendszerek","category-tulfogyasztas","tag-alternativa","tag-anyagfelhasznalas","tag-ar","tag-atalakitas","tag-atmenet","tag-cselekves","tag-csokkenes","tag-csokkentes","tag-egyuttmukodes","tag-eletmod","tag-elkotelezettseg","tag-ellatasilanc","tag-eloszlas","tag-eltartokepesseg","tag-ember","tag-emelkedes","tag-energia","tag-energiaegyenleg","tag-energiaellatas","tag-energiaforras","tag-energiahalozat","tag-energiahasznalat","tag-energiaszakadek","tag-eroi","tag-erteklanc","tag-felelosseg","tag-felismeres","tag-finanszirozas","tag-fogyasztas","tag-fogyaszto","tag-foldgaz","tag-folyamat","tag-forgatokonyv","tag-fosszilis","tag-gaz","tag-gazdalkodas","tag-gazdasag","tag-gazdasagpolitika","tag-gdp","tag-globalis","tag-gyorsulas","tag-gyorsulo","tag-halozat","tag-hatas","tag-hiany","tag-hirtelen","tag-homerseklet","tag-hozam","tag-igeny","tag-inflacio","tag-infrastruktura","tag-innovacio","tag-intezkedes","tag-intezmenyek","tag-ipar","tag-jog","tag-karbonlabnyom","tag-karok","tag-katasztrofak","tag-kepesseg","tag-kereskedelem","tag-keszlet","tag-kezeles","tag-kibocsatas","tag-klimacelok","tag-klimakarok","tag-klimavalsag","tag-kockazat","tag-kockazatelemzes","tag-kockazatviseles","tag-kommunikacio","tag-kompenzacio","tag-konfliktus","tag-koolaj","tag-kooperacio","tag-kornyezetikatasztrofa","tag-kornyezetvedelem","tag-kozosseg","tag-kozvelemenykutatas","tag-lassulas","tag-megallapodas","tag-megujulo","tag-melegit","tag-mennyiseg","tag-mezogazdasag","tag-nehezipar","tag-nemzetkozi","tag-nepesseg","tag-nettozero","tag-novekedes","tag-nyersanyaghiany","tag-oktatas","tag-olaj","tag-osszeomlas","tag-paradigmavaltas","tag-penzugy","tag-piac","tag-politika","tag-produktivitas","tag-prognozis","tag-szabalyozas","tag-szen","tag-szendioxid","tag-szennyezes","tag-szeteses","tag-szukseg","tag-szukseglet","tag-tamogatas","tag-tarsadalom","tag-technologia","tag-termelekenyseg","tag-termeles","tag-termeszet","tag-tudatossag","tag-uzemanyag","tag-vallalat","tag-valtozas","tag-vesztesegek","tag-vezetes","bejegyzestipus-media","mediatipus-szoveg","nyelv-magyar-nyelvu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20126","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/294"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=20126"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20126\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/20128"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=20126"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=20126"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=20126"},{"taxonomy":"bejegyzestipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/bejegyzestipus?post=20126"},{"taxonomy":"felkeszuleskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/felkeszuleskategoria?post=20126"},{"taxonomy":"forraskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/forraskategoria?post=20126"},{"taxonomy":"mediatipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/mediatipus?post=20126"},{"taxonomy":"nyelv","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/nyelv?post=20126"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}