{"id":20129,"date":"2025-08-03T10:18:42","date_gmt":"2025-08-03T08:18:42","guid":{"rendered":"https:\/\/cassandraprogram.info\/hogyan-omlanak-ossze-a-civilizaciok-es-mi-johet-most\/"},"modified":"2025-08-03T10:18:42","modified_gmt":"2025-08-03T08:18:42","slug":"hogyan-omlanak-ossze-a-civilizaciok-es-mi-johet-most","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/hogyan-omlanak-ossze-a-civilizaciok-es-mi-johet-most\/","title":{"rendered":"Hogyan omlanak \u00f6ssze a civiliz\u00e1ci\u00f3k, \u00e9s mi j\u00f6het most?"},"content":{"rendered":"

A modern gazdas\u00e1gok dinamikus b\u0151v\u00fcl\u00e9se alapvet\u0151en az olcs\u00f3 fosszilis energiahordoz\u00f3k sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1n alapult. Ez\u00e9rt els\u0151 pillant\u00e1sra meglep\u0151nek t\u0171nhet, hogy vil\u00e1gszerte korm\u00e1nyok \u00e9s nemzetk\u00f6zi szervezetek olyan szab\u00e1lyoz\u00e1sokat vezetnek be, amelyek \u00e9ppen ezeknek az olcs\u00f3 energiaforr\u00e1soknak a haszn\u00e1lat\u00e1t korl\u00e1tozz\u00e1k. Ehelyett gyakran a j\u00f3val dr\u00e1g\u00e1bb, \u201efenntarthat\u00f3\u201d c\u00edmk\u00e9vel ell\u00e1tott alternat\u00edv\u00e1k fel\u00e9 terelik a gazdas\u00e1gokat \u2013 m\u00e9g akkor is, ha ezek r\u00f6vid t\u00e1von kev\u00e9sb\u00e9 t\u0171nnek gazdas\u00e1gosnak.<\/mark><\/p>\n

A d\u00f6nt\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt azonban nagyon is val\u00f3s \u00e9s egyre s\u00fcrget\u0151bb aggodalmak h\u00faz\u00f3dnak meg: a nyersanyagk\u00e9szletek kimer\u00fcl\u00e9se, a k\u00f6rnyezeti pusztul\u00e1s \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s olyan hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa kock\u00e1zatok, amelyek ak\u00e1r gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00f6sszeoml\u00e1shoz is vezethetnek \u2013 ahogy erre a t\u00f6rt\u00e9nelem is szolg\u00e1l p\u00e9ld\u00e1kkal. A r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s maximaliz\u00e1l\u00e1sa helyett m\u00e1ra elengedhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt, hogy olyan fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1t tal\u00e1ljunk, amely hossz\u00fa t\u00e1von is fenntarthat\u00f3 marad. Az viszont tov\u00e1bbra is nyitott k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s \u00e1tmeneti strat\u00e9gi\u00e1kkal lehet ezt a fenntarthat\u00f3 gazdas\u00e1gi modellt megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\n

Cikksorozatunk azt vizsg\u00e1lja, hogyan hatott \u00e9s hat a megfizethet\u0151 energia el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9sre, a t\u00e1rsadalmi komplexit\u00e1sra \u00e9s az emberi j\u00f3l\u00e9tre \u2013 a m\u00faltban, a jelenben \u00e9s a j\u00f6v\u0151 lehets\u00e9ges forgat\u00f3k\u00f6nyveiben. Els\u0151 \u00edr\u00e1sunk az energia \u00e9s a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s kapcsolat\u00e1t\u00a0tekintette \u00e1t<\/a>\u00a0az emberis\u00e9g hajnal\u00e1t\u00f3l az ipari forradalmon \u00e1t eg\u00e9szen a mesters\u00e9ges intelligencia korszak\u00e1nak kezdet\u00e9ig. Jelen cikk\u00fcnk annak j\u00e1r ut\u00e1na, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt v\u00e1lt a fenntarthat\u00f3s\u00e1g a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi napirend egyik kulcselem\u00e9v\u00e9 sok nyugati orsz\u00e1gban \u2013 m\u00e9g akkor is, ha ez els\u0151 pillant\u00e1sra sokak sz\u00e1m\u00e1ra a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st f\u00e9kez\u0151 t\u00e9nyez\u0151nek t\u0171nhet.<\/p>\n

A fenntarthat\u00f3s\u00e1g politikai felemelked\u00e9se<\/strong><\/h4>\n

Amikor 1972-ben megjelent a\u00a0The Limits to Growth<\/i><\/a>\u00a0(A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai<\/i>), a fenntarthat\u00f3s\u00e1g eszm\u00e9je el\u0151sz\u00f6r ker\u00fclt komolyan a glob\u00e1lis politikai gondolkod\u00e1s napirendj\u00e9re. A tanulm\u00e1nyt a R\u00f3mai Klub megrendel\u00e9s\u00e9re az MIT kutat\u00f3i \u2013 k\u00f6zt\u00fck Donella \u00e9s Dennis Meadows \u2013 k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. C\u00e9ljuk az volt, hogy rendszerszinten vizsg\u00e1lj\u00e1k az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9t az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s, az er\u0151forr\u00e1sok, a n\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9s, az ipari termel\u00e9s \u00e9s a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A World3 nev\u0171 modellj\u00fck szak\u00edtott a hagyom\u00e1nyos k\u00f6zgazdas\u00e1gi szeml\u00e9lettel: nem p\u00e9nzben, hanem energia- \u00e9s anyag\u00e1raml\u00e1sban gondolkodott. A kutat\u00f3k nem j\u00f3slatokat fogalmaztak meg, hanem forgat\u00f3k\u00f6nyveket, amelyek a t\u00faln\u00f6veked\u00e9s kock\u00e1zatait mutatt\u00e1k be egy v\u00e9ges bolyg\u00f3n<\/strong>.<\/p>\n

A legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb forgat\u00f3k\u00f6nyvek dr\u00e1mai k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutottak: a kontroll\u00e1latlan n\u00f6veked\u00e9s az er\u0151forr\u00e1sok kimer\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, a k\u00f6rnyezet t\u00falterhel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a gazdas\u00e1g \u00e9s n\u00e9pess\u00e9g gyors visszaes\u00e9s\u00e9hez vezet \u2013 leggyakrabban a 21. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, 2040 k\u00f6r\u00fcl. A szerz\u0151k ugyanakkor azt is hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy az \u00f6sszeoml\u00e1s nem elker\u00fclhetetlen<\/strong>: tudatos politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi beavatkoz\u00e1ssal fenntarthat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ra lehetne \u00e1ll\u00edtani az emberi fejl\u0151d\u00e9st.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Kritika, tagad\u00e1s, majd visszaigazol\u00e1s<\/strong><\/h4>\n

A jelent\u00e9s megjelen\u00e9sekor heves kritik\u00e1kat kapott, f\u0151k\u00e9nt a mainstream k\u00f6zgazd\u00e1szok \u00e9s ipari szerepl\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, akik apokaliptikus v\u00edzi\u00f3nak, t\u00falzottan pesszimista spekul\u00e1ci\u00f3nak tartott\u00e1k. Ahogy William Ophuls\u00a0Immoderate Greatness<\/i><\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e1mutat, az elutas\u00edt\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt sokszor ink\u00e1bb pszichol\u00f3giai ellen\u00e1ll\u00e1s h\u00faz\u00f3dott meg, semmint \u00e9rdemi tudom\u00e1nyos c\u00e1folat.<\/p>\n

Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val azonban sz\u00e1mos empirikus\u00a0vizsg\u00e1lat igazolta<\/a>\u00a0a tanulm\u00e1ny pontoss\u00e1g\u00e1t. Graham Turner 2008-as \u00e9s 2014-es elemz\u00e9sei szerint\u00a0A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai<\/i>\u00a0alapszcen\u00e1ri\u00f3ja kifejezetten j\u00f3l illeszkedik a val\u00f3s adatokhoz.\u00a0A 2022-es\u00a0Earth4All<\/i>\u00a0jelent\u00e9s<\/a>\u00a0tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtette: nem haladunk j\u00f3 ir\u00e1nyba<\/strong>, \u00e9s a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban nem k\u00e9pes ellens\u00falyozni a rendszerszint\u0171 kock\u00e1zatokat.<\/p>\n

B\u00e1r\u00a0A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai<\/i>\u00a0szimul\u00e1ci\u00f3i intellektu\u00e1lisan meggy\u0151z\u0151ek, a t\u00f6rt\u00e9nelem konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1i teszik k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1 a k\u00e9rd\u00e9st: val\u00f3ban \u00f6sszeomolhatnak t\u00e1rsadalmak az er\u0151forr\u00e1s-kimer\u00fcl\u00e9s \u00e9s a t\u00falzott komplexit\u00e1s miatt?<\/p>\n

Joseph A. Tainter\u00a0The Collapse of Complex Societies<\/i><\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben t\u00f6bb tucat p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be, hogy a komplex t\u00e1rsadalmak gyakran nem k\u00fcls\u0151 sokk hat\u00e1s\u00e1ra, hanem saj\u00e1t s\u00falyuk alatt omlanak \u00f6ssze<\/strong>. Tainter szerint az \u00f6sszeoml\u00e1s egy fokozatos komplexit\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s, amelynek sor\u00e1n megsz\u0171nnek k\u00f6zpontos\u00edtott int\u00e9zm\u00e9nyek, felbomlik az infrastrukt\u00fara, \u00e9s elv\u00e9sz a specializ\u00e1lt tud\u00e1s.<\/p>\n

A h\u00e1tt\u00e9rben az a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g \u00e1ll, hogy a t\u00e1rsadalmi komplexit\u00e1s fenntart\u00e1sa egyre nagyobb energia- \u00e9s er\u0151forr\u00e1s-r\u00e1ford\u00edt\u00e1st ig\u00e9nyel, mik\u00f6zben ennek haszna fokozatosan cs\u00f6kken. Ezt nevezi Tainter a \u201ecs\u00f6kken\u0151 megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek\u201d.<\/p>\n

Az elit gyakran nem hajland\u00f3 lemondani kiv\u00e1lts\u00e1gair\u00f3l m\u00e9g akkor sem, amikor a t\u00e1rsadalom m\u00e1r t\u00fall\u00e9pte a fenntarthat\u00f3s\u00e1g hat\u00e1r\u00e1t, \u00e9s ez gyors\u00edtja az \u00f6sszeoml\u00e1s folyamat\u00e1t. Tainter p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt szerepel Babilon, ahol a talaj szikesed\u00e9se \u00e9s az \u00f6nt\u00f6z\u00e9s kimer\u00edtette a mez\u0151gazdas\u00e1g alapjait, \u00e9s a maja civiliz\u00e1ci\u00f3, amely az erd\u0151irt\u00e1s, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s a t\u00falhaszn\u00e1lat kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba rokkant bele.<\/p>\n

Tainter egy\u00a0k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9ben<\/a>\u00a0\u2013 amelyet a Mexik\u00f3i-\u00f6b\u00f6lben t\u00f6rt\u00e9nt olajkatasztr\u00f3fa kapcs\u00e1n \u00edrt \u2013 amellett \u00e9rvel, hogy a mai ipari t\u00e1rsadalmak is a cs\u00f6kken\u0151 megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n haladnak. A Deepwater Horizon balesete nem csup\u00e1n egy technol\u00f3giai vagy k\u00f6rnyezeti katasztr\u00f3fa volt, hanem egy rendszerszint\u0171 jelz\u00e9s: egyre nagyobb er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy hozz\u00e1f\u00e9rj\u00fcnk ugyanahhoz az energiamennyis\u00e9ghez, amelyet kor\u00e1bban j\u00f3val egyszer\u0171bben ki tudtunk nyerni. M\u00edg kor\u00e1bban elegend\u0151 volt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9tert lef\u00farni a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n, ma m\u00e1r t\u00f6bb ezer m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gben, a ny\u00edlt tengeren kell keresni az er\u0151forr\u00e1sokat \u2013 sokkal nagyobb kock\u00e1zattal, k\u00f6lts\u00e9ggel \u00e9s komplexit\u00e1ssal.<\/p>\n

Nem minden er\u0151forr\u00e1s-kimer\u00fcl\u00e9s vezet teljes civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszeoml\u00e1shoz. A t\u00f6rt\u00e9nelemben t\u00f6bb olyan p\u00e9lda is akad \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a R\u00f3mai Birodalom, a Habsburgok vagy az angol-holland tengeri hatalmak eset\u00e9ben \u2013, ahol a haj\u00f3z\u00e1si erd\u0151\u00e1llom\u00e1ny kimer\u00fcl\u00e9se \u201ecsak\u201d geopolitikai hanyatl\u00e1st okozott. A 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Habsburg-flotta m\u00e1r jelent\u0151sen gyeng\u00e9bb min\u0151s\u00e9g\u0171 haj\u00f3kkal rendelkezett, mint az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1sukat id\u0151ben \u00e1talak\u00edt\u00f3 hollandok vagy angolok.<\/p>\n

A k\u00e9s\u0151 bronzkori civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszeoml\u00e1sa<\/strong><\/h4>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben a k\u00e9s\u0151 bronzkori \u00f6sszeoml\u00e1s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl mutatjuk be, hogyan t\u0171nhet el n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt egy fejlett, \u00f6sszekapcsolt civiliz\u00e1ci\u00f3s rendszer. Az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti 1200 k\u00f6r\u00fcli id\u0151szak \u2013\u00a0Eric Cline\u00a01177 B.C.<\/i>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben<\/a>\u00a0le\u00edrtak szerint \u2013 nem egyetlen csap\u00e1st, hanem egy l\u00e1ncreakci\u00f3-szer\u0171 le\u00e9p\u00fcl\u00e9st hozott<\/strong>. Az egym\u00e1sra utalt birodalmak rendszere, amely t\u00f6bb ezer kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gban biztos\u00edtotta a nyersanyagokat, technol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s \u00e9lelmiszert, nem tudott reag\u00e1lni a k\u00fcls\u0151 nyom\u00e1sokra \u2013 \u00e9s ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt az eg\u00e9sz rendszer \u00f6sszeomlott.\"\"<\/a><\/p>\n

A r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek m\u00e1ra viszonylag j\u00f3l felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k a k\u00e9s\u0151 bronzkori civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszeoml\u00e1s \u00f6sszetett, t\u00f6bbt\u00e9nyez\u0151s okait. A kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl az egyik legfontosabb az \u00e9ghajlati v\u00e1ltoz\u00e1s volt: a korszakot t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t tart\u00f3, s\u00falyos sz\u00e1razs\u00e1g jellemezte, amely jelent\u0151sen cs\u00f6kkentette a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9kenys\u00e9get Egyiptomban, Levant\u00e9ban \u00e9s Anat\u00f3li\u00e1ban. Pollenanal\u00edzisek \u00e9s tavak \u00fcled\u00e9kr\u00e9tegeinek vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n kimutathat\u00f3, hogy a tart\u00f3s asz\u00e1ly s\u00falyosan \u00e9rintette a term\u00e9st, ami \u00e9h\u00edns\u00e9ghez, t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gekhez \u00e9s bels\u0151 l\u00e1zad\u00e1sokhoz vezetett.<\/p>\n

Ehhez j\u00e1rult a k\u00f6rnyezeti degrad\u00e1ci\u00f3 is: a n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9g miatt a term\u0151f\u00f6ldek kimer\u00fcltek<\/strong>, az erd\u0151ket pedig t\u00f6megesen kiv\u00e1gt\u00e1k \u2013 els\u0151sorban haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9shez \u00e9s \u00e9p\u00edtkez\u00e9shez. Ma tal\u00e1n meglep\u0151nek t\u0171nhet, de akkoriban a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a fakitermel\u00e9s biztos\u00edtotta a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra a l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa energiaforr\u00e1sokat. Amikor ezek k\u00edn\u00e1lata cs\u00f6kkenni kezdett, m\u00e1r nem tudt\u00e1k eltartani a kor\u00e1bbi komplex rendszereket. Az elit azonban tov\u00e1bbra is fenntartotta luxusfogyaszt\u00e1s\u00e1t, ami tov\u00e1bb rontotta a rendszer egyens\u00faly\u00e1t. Nem v\u00e9letlen, hogy sz\u00e1mos v\u00e1rosban \u00e9ppen az elit \u00e1ltal lakott negyedek pusztultak el el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n

A nemzetk\u00f6zi kereskedelem \u00f6sszeoml\u00e1sa szint\u00e9n kulcsszerepet j\u00e1tszott a v\u00e1ls\u00e1gban. A bronzkori civiliz\u00e1ci\u00f3k m\u0171k\u00f6d\u00e9se ugyanis kritikus m\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg\u00f6tt a k\u00fcls\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 nyersanyagokt\u00f3l \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f3n, a r\u00e9z, az \u00e9lelmiszer \u00e9s a text\u00edli\u00e1k cser\u00e9j\u00e9t\u0151l. A kereskedelmi utak azonban a politikai instabilit\u00e1s \u00e9s a tengeri kal\u00f3zkod\u00e1s miatt fokozatosan megb\u00e9nultak. \u00cdgy a komplex t\u00e1rsadalmak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen energia- \u00e9s anyag\u00e1raml\u00e1s akadozni kezdett, v\u00e9g\u00fcl \u00f6sszeomlott.<\/p>\n

Az \u00f6sszeoml\u00e1s utols\u00f3, szimbolikus aktusa a \u201etengeri n\u00e9pek\u201d inv\u00e1zi\u00f3s hull\u00e1ma volt. Ezek az ismeretlen eredet\u0171 n\u00e9pcsoportok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00e9h\u00edns\u00e9g el\u0151l menek\u00fcltek, \u00e9s part menti v\u00e1rosokat d\u00faltak fel. Az inv\u00e1zi\u00f3r\u00f3l r\u00e9szletesen besz\u00e1molnak II. \u00e9s III. Ramszesz egyiptomi f\u00e1ra\u00f3k gy\u0151zelmi feliratai \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl, hiszen Egyiptom volt az egyetlen nagy civiliz\u00e1ci\u00f3 a t\u00e9rs\u00e9gben, amely t\u00fal\u00e9lte az \u00f6sszeoml\u00e1st, b\u00e1r jelent\u0151sen meggyeng\u00fclve.<\/p>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy ebben az id\u0151szakban zajlott a tr\u00f3jai h\u00e1bor\u00fa is \u2013 b\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi alapjai vitatottak, a r\u00e9g\u00e9szeti bizony\u00edt\u00e9kok szerint Tr\u00f3j\u00e1t val\u00f3ban elpuszt\u00edtott\u00e1k, \u00edgy legal\u00e1bbis r\u00e9szben t\u00f6rt\u00e9nelmi magja lehet a m\u00edtosznak.<\/p>\n

A civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszeoml\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen dr\u00e1mai m\u00f3don jelentkeztek G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban, ahol egy k\u00f6zel n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9ves \u201es\u00f6t\u00e9t kor\u201d kezd\u0151d\u00f6tt. Megsz\u0171nt az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g, elt\u0171nt a v\u00e1rosi \u00e9letforma, a lakoss\u00e1g sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott, a m\u0171v\u00e9szetek primit\u00edv szintre s\u00fcllyedtek, \u00e9s az ismeretek jelent\u0151s r\u00e9sze elveszett. A t\u00e1rsadalmi komplexit\u00e1s radik\u00e1lisan visszaesett \u2013 \u00e9pp \u00fagy, ahogyan azt Tainter is le\u00edrja: a k\u00f6zpontos\u00edtott rendszerek \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val a t\u00e1rsadalom egy alacsonyabb, egyszer\u0171bb m\u0171k\u00f6d\u00e9si szintre \u00e1llt vissza.<\/p>\n

R\u00f3ma buk\u00e1sa: kl\u00edma, kimer\u00fcl\u00e9s \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok l\u00e1ncolata<\/h4>\n

A R\u00f3mai Birodalom \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a civiliz\u00e1ci\u00f3 cs\u00facspontj\u00e1t jelentette: p\u00e1ratlan m\u00e9rn\u00f6ki teljes\u00edtm\u00e9nyek, hat\u00e9kony k\u00f6zigazgat\u00e1s, komplex gazdas\u00e1gi rendszer \u00e9s egys\u00e9ges jogrend jellemezte. Az \u00e1ltaluk ki\u00e9p\u00edtett utak, csatorn\u00e1k, v\u00edzvezet\u00e9kek \u00e9s v\u00e1rosrendszerek \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ma is \u00e9l\u0151 r\u00e9sze Eur\u00f3pa infrastruktur\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lis alapjainak. A r\u00f3mai hadsereg szervezetts\u00e9ge, a p\u00e9nzgazd\u00e1lkod\u00e1s, az ad\u00f3z\u00e1s \u00e9s a jogi alapelvek m\u00e1ig hat\u00e1ssal vannak modern \u00e1llamrend\u00fcnk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy a R\u00f3mai Birodalom buk\u00e1sa az egyik legt\u00f6bbet kutatott \u00e9s legt\u00f6bb vit\u00e1t kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9rd\u00e9s. Hogy egy ilyen kifinomult \u00e9s hat\u00e9kony rendszer mik\u00e9nt omlott \u00f6ssze, az nem csup\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi, hanem civiliz\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9s is.<\/p>\n

A birodalom f\u00e9nykora egybeesett az \u00fagynevezett r\u00f3mai kl\u00edmaoptimum id\u0151szak\u00e1val (i. e. 100 \u2013 i. sz. 150), amely meleg, stabil \u00e9s viszonylag csapad\u00e9kos kl\u00edm\u00e1t hozott a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9be \u00e9s Eur\u00f3pa nagy r\u00e9sz\u00e9re. Ezek a kedvez\u0151 \u00e9ghajlati viszonyok lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a mez\u0151gazdas\u00e1gi hozamok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, a n\u00e9pess\u00e9g gyarapod\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rultak a birodalom \u00e9szaki ir\u00e1ny\u00fa terjeszked\u00e9s\u00e9hez is.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Ez az \u00e9ghajlati stabilit\u00e1s azonban a 2. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l megbomlott. A kl\u00edma fokozatosan h\u0171v\u00f6sebb\u00e9, csapad\u00e9kosabb\u00e1 \u00e9s sokkal kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb\u00e1 v\u00e1lt. A k\u00e9s\u0151 antikvit\u00e1s id\u0151szak\u00e1t\u00f3l kezdve \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 450 \u00e9s 700 k\u00f6z\u00f6tti \u201ekis j\u00e9gkorszak\u201d idej\u00e9n \u2013 a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s egyre t\u00f6bb kih\u00edv\u00e1ssal szembes\u00fclt, f\u0151k\u00e9nt a birodalom \u00e9szaki \u00e9s magasabban fekv\u0151 vid\u00e9kein.<\/p>\n

A termel\u00e9s visszaes\u00e9se, az \u00e9h\u00edns\u00e9gek gyakoribb\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, a n\u00e9pess\u00e9gmozg\u00e1sok \u00e9s a katonai nyom\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1sa egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 spir\u00e1lt ind\u00edtottak el. Az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok meggyeng\u00fcl\u00e9se, a gazdas\u00e1gi decentraliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az adminisztrat\u00edv rendszer t\u00falterhelts\u00e9ge v\u00e9gs\u0151 soron hozz\u00e1j\u00e1rult a birodalom komplexit\u00e1s\u00e1nak fokozatos le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

\u00d6kol\u00f3giai hanyatl\u00e1s, j\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s<\/strong><\/h4>\n

A R\u00f3mai Birodalom hanyatl\u00e1s\u00e1ban a nyersanyagok kimer\u00fcl\u00e9se \u00e9s a k\u00f6rnyezeti degrad\u00e1ci\u00f3 is kulcsszerepet j\u00e1tszott. A n\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9s, a v\u00e1rosiasod\u00e1s \u00e9s az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra hatalmas m\u00e9rt\u00e9k\u0171 erd\u0151irt\u00e1s zajlott, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Gallia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n \u00e9s a Balk\u00e1non. A fa volt a kor legfontosabb nyersanyaga \u00e9s energiaforr\u00e1sa: f\u0171t\u00e9shez, f\u00e9mmegmunk\u00e1l\u00e1shoz, haj\u00f3- \u00e9s v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9shez egyar\u00e1nt haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

A massz\u00edv erd\u0151irt\u00e1s azonban nemcsak a faell\u00e1t\u00e1st vesz\u00e9lyeztette, hanem a talajer\u00f3zi\u00f3 \u00e9s a v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s felborul\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcletek term\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t is cs\u00f6kkentette. A termel\u00e9s visszaes\u00e9se megingatta az eg\u00e9sz ad\u00f3rendszer alapj\u00e1t: mivel a r\u00f3mai gazdas\u00e1g nagy r\u00e9sze term\u00e9nyalap\u00fa (natur\u00e1lis) ad\u00f3z\u00e1son nyugodott, a cs\u00f6kken\u0151 hozamok egyre kevesebb bev\u00e9telt biztos\u00edtottak az \u00e1llamkassz\u00e1nak. Ez al\u00e1\u00e1sta a hadsereg finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s gyeng\u00edtette a hat\u00e1rv\u00e9delem stabilit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A meggyeng\u00fclt n\u00e9pess\u00e9gre id\u0151r\u0151l id\u0151re \u00fajabb csap\u00e1sokat m\u00e9rtek a puszt\u00edt\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyhull\u00e1mok. Az els\u0151 ismert pand\u00e9mia, az Antoninus-j\u00e1rv\u00e1ny (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg himl\u0151, 165\u2013180) hatalmas embervesztes\u00e9get okozott. Ezt k\u00f6vette a Cyprianus-j\u00e1rv\u00e1ny a 3. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, amely egy ebola- vagy koleraszer\u0171 v\u00edrus lehetett. V\u00e9g\u00fcl az 541\u2013542-es Justinianus-j\u00e1rv\u00e1ny \u2013 a fekete hal\u00e1l egyik korai v\u00e1ltozata \u2013 t\u00f6bb milli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1t okozta. Ezek a j\u00e1rv\u00e1nyok nemcsak demogr\u00e1fiai, hanem gazdas\u00e1gi \u00e9s pszichol\u00f3giai k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel is j\u00e1rtak: munkaer\u0151hi\u00e1ny, gazdas\u00e1gi zsugorod\u00e1s, termel\u00e9si zavarok \u00e9s t\u00e1rsadalmi p\u00e1nik k\u00eds\u00e9rte \u0151ket.<\/p>\n

A m\u00e1r \u00edgy is meggyeng\u00fclt birodalom sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e9gs\u0151 csap\u00e1st a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kora<\/strong> hozta el. A g\u00f3tok, vand\u00e1lok, hunok \u00e9s m\u00e1s nom\u00e1d vagy f\u00e9lnom\u00e1d n\u00e9pek t\u00f6meges v\u00e1ndorl\u00e1sa r\u00e9szben az \u0151ket is s\u00fajt\u00f3 \u00e9ghajlati nyom\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt: a kelet-eur\u00f3pai sztyepp\u00e9ken sorozatos asz\u00e1lyok \u00e9s hideg telek id\u00e9ztek el\u0151 \u00e9lelmiszerhi\u00e1nyt, amely menek\u00fcl\u00e9sre \u00e9s terjeszked\u00e9sre k\u00e9sztette ezeket a n\u00e9peket. A hat\u00e1rokon \u00e1t\u00e1rad\u00f3 migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m a birodalom katonai, k\u00f6zigazgat\u00e1si \u00e9s gazdas\u00e1gi rendszereit is t\u00falterhelte.<\/p>\n

A Nyugatr\u00f3mai Birodalom buk\u00e1s\u00e1t egy t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados, r\u00e9szleges t\u00e1rsadalmi visszaes\u00e9s k\u00f6vette. A v\u00e1rosi \u00e9let hanyatlott, az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g visszaszorult, a komplex gazdas\u00e1gi rendszer hely\u00e9t pedig \u00f6nell\u00e1t\u00f3 faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek vett\u00e9k \u00e1t. A t\u00e1rsadalmi komplexit\u00e1s radik\u00e1lisan lecs\u00f6kkent \u2013 a rendszer egy egyszer\u0171bb, decentraliz\u00e1lt strukt\u00far\u00e1ba esett vissza.<\/p>\n

Ez az \u00f6sszeoml\u00e1s sz\u00e1mos ponton p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 a k\u00e9s\u0151 bronzkori civiliz\u00e1ci\u00f3k buk\u00e1s\u00e1val: kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s, k\u00f6rnyezeti pusztul\u00e1s, er\u0151forr\u00e1s-kimer\u00fcl\u00e9s, j\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s migr\u00e1ci\u00f3 itt is egym\u00e1st er\u0151s\u00edtve vezettek el egy civiliz\u00e1ci\u00f3s rendszer sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Val\u00f3s kock\u00e1zat az \u00f6sszeoml\u00e1s<\/h4>\n

Ahogy l\u00e1ttuk, mind a modern elm\u00e9leti modellek, mind pedig a t\u00f6rt\u00e9nelem val\u00f3s p\u00e9ld\u00e1i egy ir\u00e1nyba mutatnak: a gazdas\u00e1g fenntarthat\u00f3s\u00e1ga nem elvont elm\u00e9leti probl\u00e9ma, hanem nagyon is val\u00f3s \u00e9s s\u00fcrget\u0151 kih\u00edv\u00e1s.\u00a0A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai<\/i>hoz hasonl\u00f3 modellek \u00e9vtizedek \u00f3ta figyelmeztetnek arra, hogy ha nem v\u00e1ltoztatunk p\u00e1ly\u00e1t, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s az er\u0151forr\u00e1sok kimer\u00fcl\u00e9se ak\u00e1r civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszeoml\u00e1shoz is vezethet \u2013 ahogy azt egyre t\u00f6bb tud\u00f3s \u00e9s politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 is hangs\u00falyozza.<\/p>\n

M\u00e1r most is sz\u00e1mos aggaszt\u00f3 jel utal arra, hogy a rendszer nyom\u00e1s alatt van<\/strong> \u2013 a v\u00e1ltoztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit azonban jelent\u0151sen korl\u00e1tozza a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g tehetetlens\u00e9ge \u00e9s az \u00e1talakul\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 t\u00e1rsadalmi ellen\u00e1ll\u00e1s. Tov\u00e1bb nehez\u00edti a helyzetet, hogy a technol\u00f3giai megold\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge nem val\u00f3ban fenntarthat\u00f3, b\u00e1rmennyire is ezt szeretn\u00e9 hinni n\u00e9h\u00e1ny idealista n\u00e9zet. Nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nem ker\u00fclhet\u0151 el, hogy egy fenntarthat\u00f3bb gazdas\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben jelent\u0151s j\u00f3l\u00e9ti kompromisszumokat kelljen v\u00e1llalni.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem vil\u00e1gos tanuls\u00e1gokkal szolg\u00e1l:<\/p>\n

az \u00f6sszeoml\u00e1s nem csup\u00e1n elm\u00e9leti lehet\u0151s\u00e9g, hanem re\u00e1lis kock\u00e1zat \u2013 \u00e9s ha nem siker\u00fcl id\u0151ben alkalmazkodni, az ak\u00e1r egy \u00fajabb \u201es\u00f6t\u00e9t korszak\u201d form\u00e1j\u00e1ban is bek\u00f6vetkezhet.<\/p><\/blockquote>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy a fenntarthat\u00f3s\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek val\u00f3di s\u00falya van, \u00e9s nem csup\u00e1n helye van a politikai napirenden, hanem k\u00f6zponti szerepet kellene kapnia. Ugyanakkor az \u00f6rd\u00f6g \u2013 mint mindig \u2013 a r\u00e9szletekben rejlik: nem mindegy, milyen c\u00e9lokat t\u0171z\u00fcnk ki, milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel pr\u00f3b\u00e1ljuk el\u00e9rni \u0151ket, \u00e9s hogyan kommunik\u00e1ljuk mindezt a t\u00e1rsadalom fel\u00e9. A jelenlegi politikai strat\u00e9gi\u00e1k e t\u00e9ren eddig csak szer\u00e9ny eredm\u00e9nyeket hoztak \u2013 r\u00e1ad\u00e1sul nem ritk\u00e1n a t\u00e1rsadalmi el\u00e9gedetlens\u00e9g \u00e1r\u00e1n.<\/p>\n

A bejegyz\u00e9s Gajda Mih\u00e1ly, a Telex<\/a> oldal\u00e1n 2025-ben k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A modern gazdas\u00e1gok dinamikus b\u0151v\u00fcl\u00e9se alapvet\u0151en az olcs\u00f3 fosszilis energiahordoz\u00f3k sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1n alapult. Ez\u00e9rt els\u0151 pillant\u00e1sra meglep\u0151nek t\u0171nhet, hogy vil\u00e1gszerte korm\u00e1nyok \u00e9s nemzetk\u00f6zi szervezetek olyan szab\u00e1lyoz\u00e1sokat vezetnek be, amelyek \u00e9ppen ezeknek az olcs\u00f3 energiaforr\u00e1soknak a haszn\u00e1lat\u00e1t korl\u00e1tozz\u00e1k. Ehelyett gyakran a j\u00f3val dr\u00e1g\u00e1bb, \u201efenntarthat\u00f3\u201d c\u00edmk\u00e9vel ell\u00e1tott alternat\u00edv\u00e1k fel\u00e9 terelik a gazdas\u00e1gokat \u2013 m\u00e9g akkor is, […]<\/p>\n","protected":false},"author":294,"featured_media":20131,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1671,1692,1693,1694,1695,1696,1698,1699,1700,1701,1702,1703,1722,1704,1723,1706,1707,1720,1710,1711,1712,1713,1714],"tags":[1846,2222,1850,1851,1853,2040,2223,1862,1788,2044,1868,1869,1872,1874,1876,1795,1877,1878,1879,1880,1881,1796,1882,1883,1884,2069,1885,1886,1887,2217,1891,2049,1799,1898,1900,1901,1756,1905,1909,1910,1911,1914,1757,2050,1919,1804,1921,1922,1923,1924,1805,1928,1930,1932,1933,1935,1937,1938,2224,1806,1942,2075,1943,1760,1763,1764,1950,1951,1952,1953,1954,1955,1765,1956,1813,1957,1959,1766,1960,1961,1963,1964,2220,1975,1976,2225,1771,1979,1981,2221,1772,1819,1983,1984,1987,1988,1989,2226,1999,2004,2005,2006,1826,1828,1829,2012,1834,2013,2015,2016,1835,2227,1836,2022,2023,1778,2026,2027,2228],"bejegyzestipus":[208],"felkeszuleskategoria":[],"forraskategoria":[],"mediatipus":[31],"nyelv":[35],"class_list":["post-20129","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized","category-ember","category-energiatermeles","category-epitett-kornyezet","category-eroforrasok","category-femek","category-fosszilis-tuzeloanyagok","category-gazdasag","category-infrastruktura","category-ipar","category-kolcsonhatasok","category-komplexitas","category-tarsadalmi-konfliktusok","category-kozlekedes","category-kultura","category-mezogazdasag","category-nemfemes-nyersanyagok","category-politika","category-tarsadalmi-rendszerek","category-tarsadalom","category-technologiai-fejlodes","category-termeszeti-rendszerek","category-tulfogyasztas","tag-alternativa","tag-anovekedeshatarai","tag-anyagfelhasznalas","tag-ar","tag-atalakitas","tag-atmenet","tag-bronzkor","tag-civilizacio","tag-cselekves","tag-csokkenes","tag-csokkentes","tag-demokracia","tag-dinamika","tag-egyuttmukodes","tag-elelmiszer","tag-eletmod","tag-elkotelezettseg","tag-ellatasilanc","tag-eloleny","tag-eloszlas","tag-eltartokepesseg","tag-ember","tag-emelkedes","tag-energia","tag-energiaegyenleg","tag-energiaellatas","tag-energiaforras","tag-energiahalozat","tag-energiahasznalat","tag-energiaszakadek","tag-erteklanc","tag-europa","tag-felelosseg","tag-felismeres","tag-finanszirozas","tag-fogyasztas","tag-folyamat","tag-forgatokonyv","tag-gazdalkodas","tag-gazdasag","tag-gazdasagpolitika","tag-globalis","tag-gyorsulas","tag-gyorsulo","tag-halozat","tag-hatas","tag-hiany","tag-hirtelen","tag-homerseklet","tag-hozam","tag-igeny","tag-infrastruktura","tag-innovacio","tag-intezkedes","tag-intezmenyek","tag-ipar","tag-jarvany","tag-jog","tag-josephtainter","tag-kepesseg","tag-kereskedelem","tag-keszlet","tag-kezeles","tag-kibocsatas","tag-kockazat","tag-kockazatelemzes","tag-kockazatviseles","tag-kommunikacio","tag-kompenzacio","tag-konfliktus","tag-koolaj","tag-kooperacio","tag-kornyezetikatasztrofa","tag-kornyezetvedelem","tag-kozosseg","tag-kozvelemenykutatas","tag-kultura","tag-lassulas","tag-megallapodas","tag-megujulo","tag-mennyiseg","tag-mezogazdasag","tag-nehezipar","tag-nemzetkozi","tag-nepesseg","tag-nepvandorlas","tag-novekedes","tag-nyersanyaghiany","tag-oktatas","tag-olaj","tag-osszeomlas","tag-paradigmavaltas","tag-penzugy","tag-piac","tag-politika","tag-produktivitas","tag-prognozis","tag-romaibirodalom","tag-szabalyozas","tag-szen","tag-szendioxid","tag-szennyezes","tag-szeteses","tag-szukseg","tag-szukseglet","tag-tamogatas","tag-tarsadalom","tag-technologia","tag-termelekenyseg","tag-termeles","tag-termeszet","tag-thelimitstogrowth","tag-tudatossag","tag-uzemanyag","tag-vallalat","tag-valtozas","tag-vesztesegek","tag-vezetes","tag-world3","bejegyzestipus-media","mediatipus-szoveg","nyelv-magyar-nyelvu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20129","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/294"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=20129"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20129\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/20131"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=20129"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=20129"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=20129"},{"taxonomy":"bejegyzestipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/bejegyzestipus?post=20129"},{"taxonomy":"felkeszuleskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/felkeszuleskategoria?post=20129"},{"taxonomy":"forraskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/forraskategoria?post=20129"},{"taxonomy":"mediatipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/mediatipus?post=20129"},{"taxonomy":"nyelv","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/nyelv?post=20129"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}