{"id":20132,"date":"2025-08-01T15:29:12","date_gmt":"2025-08-01T13:29:12","guid":{"rendered":"https:\/\/cassandraprogram.info\/mi-az-a-mikromuanyag\/"},"modified":"2025-08-01T15:29:12","modified_gmt":"2025-08-01T13:29:12","slug":"mi-az-a-mikromuanyag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/mi-az-a-mikromuanyag\/","title":{"rendered":"Mi az a mikrom\u0171anyag?"},"content":{"rendered":"

K\u00f6nny\u0171, sokr\u00e9t\u0171en felhaszn\u00e1lhat\u00f3, olcs\u00f3n el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3, strapab\u00edr\u00f3. Ezekkel a nagyon el\u0151ny\u00f6s jellemz\u0151kkel b\u00edrnak a m\u0171anyagok, \u00edgy nem v\u00e9letlen, hogy a felfedez\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en az el\u0151\u00e1ll\u00edtott mennyis\u00e9g az 1930-as 1940-es \u00e9vekben indul\u00f3 t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1st\u00f3l kezd\u0151d\u0151en folyamatosan n\u0151tt, egyre t\u00f6bb alkalmaz\u00e1sban v\u00e1ltott\u00e1k ki a konvencion\u00e1lis anyagokat (pl. fa, f\u00e9m), manaps\u00e1g pedig m\u00e1r \u00e9vente 300 milli\u00f3 tonn\u00e1nyit termelnek bel\u0151l\u00fck.<\/mark><\/p>\n

A mai modern technik\u00e1val \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201eokoseszk\u00f6z\u00f6kkel\u201d beh\u00e1l\u00f3zott vil\u00e1gunkban m\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen anyagoknak tekinthet\u0151k, \u00e9s m\u00e1r nem csak a \u201ek\u00fcty\u00fck\u201d nagy r\u00e9sze k\u00e9sz\u00fcl m\u0171anyag alkatr\u00e9szekb\u0151l, hanem az \u00e9p\u00fcletszigetel\u00e9st\u0151l kezdve a gy\u00f3gyszerek \u00e9s \u00e9lelmiszerek csomagol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl a csatornacs\u00f6vekig vagy az aut\u00f3kig \u00e9let\u00fcnk minden pillanat\u00e1ban jelen vannak.<\/p>\n

A sokoldal\u00fas\u00e1guk mellett az a t\u00e9ny is kedvez az elterjed\u00e9s\u00fcknek (Eur\u00f3p\u00e1ban a legnagyobb felvev\u0151 piac a csomagol\u00f3ipar, az \u00f6sszes term\u00e9k 40%-t itt haszn\u00e1lj\u00e1k fel), hogy legt\u00f6bbj\u00fcket csak egyszer haszn\u00e1ljuk fel.<\/p>\n

Amint kibontottuk a term\u00e9ket, a csomagol\u00e1s funkci\u00f3j\u00e1t veszti, egyszer\u0171en kidobjuk, hogy ne z\u00f6kkenj\u00fcnk ki a t\u00e1rsadalmunkra egyre jellemz\u0151bb rohan\u00f3 \u00e9letform\u00e1b\u00f3l.<\/p><\/blockquote>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik a m\u0171anyaggal a felhaszn\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n?<\/strong><\/h4>\n

Az egyre n\u00f6vekv\u0151 probl\u00e9m\u00e1t a t\u00e1rsadalom \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt felismerte, \u00e9s arra is r\u00e1j\u00f6tt, hogy \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sukkal<\/strong> p\u00e9nzt \u00e9s er\u0151forr\u00e1st takar\u00edthatunk meg. Ennek ellen\u00e9re a m\u0171anyagok recikl\u00e1l\u00e1sa m\u00e9g mindig igen alacsony haz\u00e1nkban (az \u00f6sszes hullad\u00e9k kb. 1\/5-e), de m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban sem t\u00f6k\u00e9letes (m\u00e9g Norv\u00e9gi\u00e1ban is csak kb. 37%). A\u00a0fennmarad\u00f3 h\u00e1nyad egy r\u00e9sz\u00e9t hullad\u00e9klerak\u00f3kba helyezik vagy el\u00e9getik, \u00e1ramot \u00e9s t\u00e1vh\u0151t gener\u00e1lva.<\/p>\n

Hazai viszonylatban ezek az ar\u00e1nyok 60 \u00e9s 40%, a nyugati orsz\u00e1gokban a lerak\u00e1st teljes m\u00e9rt\u00e9kben energetikai hasznos\u00edt\u00e1ssal v\u00e1ltj\u00e1k ki. A szakszer\u0171 hullad\u00e9kkezel\u00e9sen t\u00fal viszont sajnos nem kis mennyis\u00e9gben m\u0171anyagok ker\u00fclnek a k\u00f6rnyezet\u00fcnkbe<\/strong> (talajba, vizekbe). Ahogy nev\u00fck is mutatja, a m\u0171anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa szintetikus \u00faton t\u00f6rt\u00e9nik, polimeriz\u00e1ci\u00f3val. Legelterjedtebb m\u0171anyagt\u00edpusok a hossz\u00fa sz\u00e9nl\u00e1ncv\u00e1z\u00fa polietil\u00e9n (PE), polipropil\u00e9n (PP), polivinilklorid (PVC), polietil\u00e9n-tereftal\u00e1t (PET) \u00e9s a polisztirol (PS).<\/p>\n

Mi\u00e9rt olyan ellen\u00e1ll\u00f3ak?<\/strong><\/h4>\n

Pontosan a k\u00e9miai szerkezet\u00fck, amely oly stabill\u00e1 \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3v\u00e1 teszi \u0151ket, okozza azt, hogy a m\u0171anyagok kev\u00e9ss\u00e9 fog\u00e9konyak a k\u00f6rnyezetben el\u0151fordul\u00f3 leboml\u00e1st okoz\u00f3 folyamatokra, amelyeket els\u0151sorban a szemmel l\u00e1thatatlan szorgos dolgoz\u00f3k, azaz a mikroorganizmusok (bakt\u00e9riumok, mikroszkopikus gomb\u00e1k) v\u00e9geznek.<\/p>\n

A mikroorganizmusok gyakorlatilag k\u00e9ptelenek a k\u00f6rnyezetbe kiker\u00fcl\u0151 m\u0171anyagok lebont\u00e1s\u00e1ra, azt nem tudj\u00e1k t\u00e1panyagk\u00e9nt hasznos\u00edtani \u00e9s \u00e1talak\u00edtani. A m\u0171anyagok a k\u00e9miai folyamatokkal szemben is igen ellen\u00e1ll\u00f3k<\/strong>, oxid\u00e1ci\u00f3juk is nagyon lassan k\u00f6vetkezik be.<\/p>\n

Mi\u00e9rt vesz\u00e9lyesek?<\/strong><\/h4>\n

A hosszan tart\u00f3 \u00e9s egyre n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s mellett egyes komponensek sokszor m\u00e1r rendk\u00edv\u00fcl kis koncentr\u00e1ci\u00f3ban is maradand\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoznak l\u00e9tre az \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek genetik\u00e1j\u00e1ban, cs\u00f6kkentve a szaporod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get \u00e9s n\u00f6velve a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

Bizonyos szennyez\u0151anyagok k\u00e9pesek a m\u0171anyaghullad\u00e9k felsz\u00edn\u00e9re is k\u00f6t\u0151dni. Ennek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor van nagy jelent\u0151s\u00e9ge, ha a m\u0171anyagok m\u00e1r nem palack alakban, hanem lass\u00fa sz\u00e9tes\u00e9s\u00fck eredm\u00e9nyek\u00e9pp nagyon kism\u00e9ret\u0171 r\u00e9szecsk\u00e9kben, mikrom\u0171anyagok<\/strong> form\u00e1j\u00e1ba vannak jelen. Laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rletek igazolt\u00e1k azok k\u00e1ros hat\u00e1s\u00e1t, a szennyez\u0151anyagok megk\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t, illetve azt a t\u00e9nyt, hogy a szerves szennyez\u0151kkel kialak\u00edtott kapcsolat ut\u00e1n azokat koncentr\u00e1ltabb form\u00e1ban juttatj\u00e1k ez \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szervezet\u00e9be, \u00edgy m\u00e9g vesz\u00e9lyesebbek.<\/p>\n

A t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc elej\u00e9n elhelyezked\u0151 szervezetek (planktonok, kagyl\u00f3k, halak) t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si m\u00f3djukb\u00f3l kifoly\u00f3lag v\u00e9letlenszer\u0171en fogyasztj\u00e1k el a mikrom\u0171anyagokat, amelyek a t\u00e1pcsatorn\u00e1jukban gyullad\u00e1sos reakci\u00f3kat v\u00e1lthatnak ki \u00e9s az egyed pusztul\u00e1s\u00e1t is okozhatj\u00e1k. Laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt vizsg\u00e1lva le\u00edrt\u00e1k, hogy a mikrom\u0171anyagok a t\u00e1pcsatorn\u00e1b\u00f3l beker\u00fclhetnek kagyl\u00f3k (Mytilus edulis) \u00e9s r\u00e1kok (Carcinus maenas) kering\u00e9si rendszer\u00e9be valamint sz\u00f6veteibe, tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncon kereszt\u00fcl a magasabb trofit\u00e1si szint\u0171 (a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncban feljebb elhelyezked\u0151) \u00e9l\u0151l\u00e9nyekbe jutnak. Az ehet\u0151 k\u00e9kkagyl\u00f3 k\u00f6zvetlen emberi fogyaszt\u00e1sban elterjedt, \u00edgy a mikrom\u0171anyagok transzportja itt sem kiz\u00e1rhat\u00f3.<\/p>\n

Term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 halak eset\u00e9ben eddig a t\u00e1pcsatorn\u00e1b\u00f3l jelentett\u00e9k el\u0151fordul\u00e1sukat, \u00e9lelmez\u00e9sre alkalmas fajokn\u00e1l (t\u0151kehal, lep\u00e9nyhal). Ez \u00fajabb kock\u00e1zatot jelent az \u00e9lelmiszereink min\u0151s\u00e9g\u00e9re. Franciaorsz\u00e1gban a haz\u00e1nkban is el\u0151fordul\u00f3 fen\u00e9kj\u00e1r\u00f3 k\u00fcll\u0151 (Gobio gobio) egyedeiben tal\u00e1ltak mikroplasztikokat.<\/p>\n

Nem csak a fogyaszt\u00e1sukb\u00f3l ered\u0151 fizikai s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek jelentenek kock\u00e1zatot, de a vizekbe \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szervezet\u00e9be is egyar\u00e1nt sziv\u00e1roghatnak k\u00e1ros vegy\u00fcletek a m\u0171anyagokb\u00f3l<\/strong>. Tipikusan ilyenek a gy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n haszn\u00e1lt toxikus vagy hormonh\u00e1ztart\u00e1st zavar\u00f3 anyagok (biszfenol-A, ftal\u00e1tok \u00e9s polibr\u00f3mozott-difenil-\u00e9ter \u00e9g\u00e9sg\u00e1tl\u00f3k). Az adal\u00e9kokban hordozott kock\u00e1zaton t\u00fal k\u00e9miai tulajdons\u00e1gukn\u00e1l fogva ezek az anyagok k\u00e9pesek arra, hogy fel\u00fclet\u00fck\u00f6n megk\u00f6ss\u00e9k a vizekben am\u00fagy is jelen l\u00e9v\u0151 szennyez\u0151anyagokat (pl. policiklikus arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9nek \u2013 PAH-ok, polikl\u00f3rozott bifenilek, DDT), azok \u00edgy a k\u00f6rnyezeti el\u0151fordul\u00e1sukn\u00e1l j\u00f3val koncentr\u00e1ltabb form\u00e1ban jutnak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szervezet\u00e9be.<\/p>\n

Tov\u00e1bb apr\u00f3z\u00f3dva beker\u00fclnek a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncba is<\/strong>, felhalmoz\u00f3dhatnak a magasabb rend\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben, \u00e9s a j\u00f6v\u0151nkre n\u00e9zve szinte bel\u00e1thatatlan vesz\u00e9lyforr\u00e1st jelentenek. A m\u0171anyagok az alap polimeren k\u00edv\u00fcl elk\u00e9pzelhetetlenek stabiliz\u00e1torok, l\u00e1gy\u00edt\u00f3k, \u00e9g\u00e9sg\u00e1tl\u00f3k, sz\u00ednez\u0151k \u00e9s egy\u00e9b adal\u00e9kok n\u00e9lk\u00fcl, k\u00fcl\u00f6nben nem lehetne ugyanabb\u00f3l az anyagb\u00f3l a kem\u00e9ny PVC cs\u0151 vagy a k\u00f6nnyen hajl\u00edthat\u00f3 PVC padl\u00f3lap. Nem csak sokoldal\u00fa felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1gukat, de ellen\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat is az adal\u00e9kok adj\u00e1k.<\/p>\n

A hormonh\u00e1ztart\u00e1st zavar\u00f3 hat\u00e1ssal gyan\u00fas\u00edtott biszfenol-A csak polikarbon\u00e1t term\u00e9kekben tal\u00e1lhat\u00f3 meg, PET palackb\u00f3l kiold\u00f3d\u00e1sa nem k\u00e9pzelhet\u0151 el, azonban ez ut\u00f3bbiakb\u00f3l a\u00a0ftal\u00e1tok kiold\u00f3dhatnak<\/a>.<\/p>\n

Besz\u00e9lj\u00fcnk v\u00e9gre a mikrom\u0171anyagokr\u00f3l!<\/h4>\n

A folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 glob\u00e1lis termel\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt eg\u00e9szen elk\u00e9peszt\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171anyagot halmoztunk fel a bolyg\u00f3n. A k\u00f6rnyezetbe kiker\u00fclt m\u0171anyaghullad\u00e9kok d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge nem bomlik le, hanem nagyon apr\u00f3 r\u00e9szekre esik sz\u00e9t<\/strong>. Viszont ugyan\u00fagy m\u0171anyag, csak l\u00e1thatatlanul m\u00e9g vesz\u00e9lyesebb, mint el\u0151tte.<\/p>\n

Mikrom\u0171anyagnak az 5 mm-n\u00e9l kisebb, a k\u00f6rnyezetbe ker\u00fcl\u0151 m\u0171anyagdarabokat nevezik. Term\u00e9szetes vizeinkbe k\u00e9t f\u0151 \u00faton ker\u00fclhetnek be: a szintetikus sz\u00f6vetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ruh\u00e1k mos\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s a kozmetikai szerekb\u0151l (ezekbe sz\u00e1nd\u00e9kosan tesznek apr\u00f3 m\u0171anyaggoly\u00f3csk\u00e1kat), valamint a k\u00f6rnyezetben jelen l\u00e9v\u0151 m\u0171anyaghullad\u00e9kok (p\u00e9ld\u00e1ul az aut\u00f3gumi, szigetel\u00e9sek) fizikai-k\u00e9miai apr\u00f3z\u00f3d\u00e1sa \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n

A m\u0171anyaghullad\u00e9kok apr\u00f3z\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkez\u0151, 5mm-n\u00e9l kisebb mikror\u00e9szecsk\u00e9ket<\/strong> az 1970-es \u00e9vekben figyelt\u00e9k meg el\u0151sz\u00f6r<\/strong>, de csak a 2000-es \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en ker\u00fcltek fokozottabban a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Ezeket m\u00e1sodlagos mikrom\u0171anyagoknak nevezik, hiszen azok nem rendeltet\u00e9s\u00fckn\u00e9l fogva ilyen m\u00e9ret\u0171ek. Speci\u00e1lis csoportjukk\u00e9nt foghat\u00f3 fel a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n haszn\u00e1lt t\u00e1rgyak kop\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151 mikroplasztik-szennyez\u00e9s; az aut\u00f3gumik kop\u00e1sa \u00e9s a szintetikus sz\u00f6vetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ruh\u00e1k mos\u00e1sa is hozz\u00e1j\u00e1rul a k\u00f6rnyezetterhel\u00e9shez.<\/p>\n

El\u0151fordul\u00e1suk kutat\u00e1sa az ut\u00f3bbi 5-10 \u00e9vben a tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll, azonban eddig els\u0151sorban tengeri k\u00f6rnyezetben hajtottak v\u00e9gre vizsg\u00e1latokat. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00f3csoportok ugyan m\u00e1r eur\u00f3pai foly\u00f3kban \u00e9s tavakban is v\u00e9geztek n\u00e9h\u00e1ny vizsg\u00e1latot, azonban K\u00f6z\u00e9p-Kelet Eur\u00f3p\u00e1ban eddig a mikroplasztikok jelenl\u00e9t\u00e9re csak k\u00f6vetkeztetni lehetett a nagy mennyis\u00e9g\u0171, szemmel is l\u00e1that\u00f3, a v\u00edzen \u00fasz\u00f3, illetve a talajokon szertesz\u00e9t hever\u0151 hullad\u00e9kb\u00f3l.<\/p>\n

\"\"<\/a>
K\u00e9p: Pixabay<\/figcaption><\/figure>\n

Mikrom\u0171anyagok \u00e9desvizeinkben<\/h4>\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben vil\u00e1gszerte sz\u00e1mos k\u00f6rnyezeti elemben le\u00edrt\u00e1k el\u0151fordul\u00e1sukat. Az \u00f3ce\u00e1nokon \u00e9s tengerpartokon t\u00fal eur\u00f3pai tavakban (Garda-t\u00f3) \u00e9s foly\u00f3kban vett v\u00edz- \u00e9s \u00fcled\u00e9kmint\u00e1kb\u00f3l is kimutattak mikrom\u0171anyagokat. Ausztriai mintav\u00e9tel alapj\u00e1n a Duna mikrom\u0171anyag-hozama \u00e9vi 1500 tonn\u00e1ra becs\u00fclhet\u0151. A Rajn\u00e1ban 11 mintav\u00e9teli pont mindegyik\u00e9ben azonos\u00edthat\u00f3k voltak; legnagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3juk az iparvid\u00e9ken mutatkozott (15-20 r\u00e9szecske\/m3). A\u00a0szennyv\u00edzben koncentr\u00e1l\u00f3d\u00f3 anyagokat a tiszt\u00edt\u00e1si folyamat sem t\u00e1vol\u00edtja el, jelen vannak az elfoly\u00f3 szennyv\u00edzben is, \u00edgy a szennyv\u00edztiszt\u00edt\u00f3 telepek koncentr\u00e1lt mikrom\u0171anyag szennyez\u0151forr\u00e1sok (100-1500 r\u00e9szecske\/m3).<\/p>\n

A mikrom\u0171anyagok megjelen\u00e9se felh\u00edvja a figyelm\u00fcnket arra, hogy k\u00f6vetkezm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl nem folytathat\u00f3 a nagy mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171anyagtermel\u00e9s<\/strong>, ha a hullad\u00e9kok kezel\u00e9se nem megfelel\u0151, vagy nem megoldott (pl. kompozit anyagok, t\u00e1rs\u00edtott csomagol\u00e1sok).<\/p>\n

Hogyan vizsg\u00e1lj\u00e1k a mikrom\u0171anyagokat?<\/strong><\/h4>\n

A legt\u00f6bbet vizsg\u00e1lt k\u00f6rnyezeti elem jelenleg a v\u00edz, de szennyvizek, \u00fcled\u00e9kek, v\u00edzi \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e9s \u00e9lelmiszerek vizsg\u00e1lata is egyre ink\u00e1bb a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fcl. A t\u00e9ma m\u00e9g a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s berkeiben is nagyon \u00faj, \u00edgy kidolgozott szabv\u00e1nyok h\u00edj\u00e1n t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3dszert alkalmaznak. A\u00a0k\u00f6rnyezetanal\u00edzisben\u00a0\u00e9len j\u00e1r\u00f3 laborat\u00f3riumok\u00a0<\/a>\u2013 \u00edgy az Eurofins Analytical Services Hungary\u00a0 – p\u00e9ld\u00e1ul egy speci\u00e1lis mintav\u00e9teli technik\u00e1t dolgoztak ki; viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt tudnak relat\u00edve nagy t\u00e9rfogat\u00fa vizet \u00e1tszivatty\u00fazni egy 100\u00a0\u00b5m-es sz\u0171r\u0151n. Az \u00edgy keletkez\u0151 mint\u00e1b\u00f3l a laborat\u00f3riumban a szerves szennyez\u0151d\u00e9seket (pl. a sz\u0171r\u0151n fennmarad\u00f3 term\u00e9szetes \u00fcled\u00e9k) oxid\u00e1lj\u00e1k, majd a m\u0171anyag r\u00e9szeket s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00fck alapj\u00e1n szepar\u00e1lj\u00e1k. Egy speci\u00e1lis, infrav\u00f6r\u00f6s spektrom\u00e9terrel felszerelt mikroszk\u00f3ppal meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 a m\u0171anyagok t\u00edpusa \u00e9s m\u00e9rete.<\/p>\n

A mintav\u00e9tel sor\u00e1n az alapelv a v\u00edz t\u00e9rfogat\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy nagy t\u00e9rfogat\u00fa mint\u00e1b\u00f3l (t\u00f6bb m3<\/sup>) csak a szil\u00e1rd anyag ker\u00fclj\u00f6n a laborat\u00f3riumba, ami a tov\u00e1bbi kezel\u00e9st megk\u00f6nny\u00edti. Foly\u00f3k \u00e9s tengerek mint\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz neuszton- vagy planktonh\u00e1l\u00f3t haszn\u00e1lnak 300 \u00b5m-n\u00e9l nagyobb p\u00f3rus\u00e1tm\u00e9r\u0151vel. Ez az eszk\u00f6z csak v\u00edztestek felsz\u00edn\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mintav\u00e9telre alkalmas, a szennyv\u00edztiszt\u00edt\u00f3 telepeken alkalmazott mintav\u00e9teli elj\u00e1r\u00e1skor 1m3<\/sup>\u00a0szennyvizet szivatty\u00faznak \u00e1t egy sz\u0171r\u0151n, ugyancsak a t\u00e9rfogatcs\u00f6kkent\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, m\u00edg az \u00fcled\u00e9k-mintav\u00e9tel sor\u00e1n a t\u00e9rfogat cs\u00f6kkent\u00e9se m\u00e1r nem c\u00e9l, hiszen ilyen esetben eleve szil\u00e1rd anyagb\u00f3l indulnak ki.<\/p>\n

A mintav\u00e9telt k\u00f6vet\u0151 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9si l\u00e9p\u00e9s a m\u0171anyagr\u00e9szecsk\u00e9k vagy -sz\u00e1lak k\u00fcl\u00f6nv\u00e1laszt\u00e1sa az \u00fcled\u00e9kt\u0151l \u00e9s szerves anyagokt\u00f3l (pl. n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szek), amelyek zavarn\u00e1k az azonos\u00edt\u00e1st. A\u00a0mintael\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s\u00e9ben a m\u0171anyagr\u00e9szecsk\u00e9ket alum\u00ednium-oxid vagy arany sz\u0171r\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e1lasztj\u00e1k el. A mikroszk\u00f3pos k\u00e9peken gyakran szerves szennyez\u0151d\u00e9sek is l\u00e1that\u00f3k, ez is azt mutatja, hogy a szerves anyagok kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9se neh\u00e9z, a j\u00f3 mintael\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s pedig az egyik legfontosabb l\u00e9p\u00e9s.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen egy m\u00e9r\u00e9sb\u0151l nem lehet messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni. Jelen pillanatban glob\u00e1lisan sem \u00e1llnak egys\u00e9ges adatok rendelkez\u00e9s\u00fcnkre a mikrom\u0171anyag-szennyez\u00e9s hat\u00e1sainak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Ennek ellen\u00e9re t\u00f6bb tanulm\u00e1nyban is megkongatt\u00e1k a v\u00e9szharangot<\/strong>, hiszen kimutatt\u00e1k, hogy beker\u00fclhetnek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek t\u00e1pcsatorn\u00e1j\u00e1ba \u00e9s sz\u00f6veteibe, ott fizikai \u00faton k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1sokat okozhatnak<\/strong>. Tov\u00e1bbi kock\u00e1zatuk a m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n haszn\u00e1lt adal\u00e9kok (pl. biszfenol-A, ftal\u00e1tok) kiold\u00f3d\u00e1sa, illetve a k\u00f6rnyezetben jelen l\u00e9v\u0151 perzisztens (le nem boml\u00f3), valamint r\u00e1kkelt\u0151 szerves szennyez\u0151anyagok (pl. DDT, policiklikus arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9nek \u2013 PAH-ok) megk\u00f6t\u00e9se a mikrom\u0171anyagok fel\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n

A bejegyz\u00e9s a Par\u00e1nyi Plasztiktal\u00e1ny<\/a> oldalon k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1s alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6nny\u0171, sokr\u00e9t\u0171en felhaszn\u00e1lhat\u00f3, olcs\u00f3n el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3, strapab\u00edr\u00f3. Ezekkel a nagyon el\u0151ny\u00f6s jellemz\u0151kkel b\u00edrnak a m\u0171anyagok, \u00edgy nem v\u00e9letlen, hogy a felfedez\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en az el\u0151\u00e1ll\u00edtott mennyis\u00e9g az 1930-as 1940-es \u00e9vekben indul\u00f3 t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1st\u00f3l kezd\u0151d\u0151en folyamatosan n\u0151tt, egyre t\u00f6bb alkalmaz\u00e1sban v\u00e1ltott\u00e1k ki a konvencion\u00e1lis anyagokat (pl. fa, f\u00e9m), manaps\u00e1g pedig m\u00e1r \u00e9vente 300 milli\u00f3 tonn\u00e1nyit termelnek bel\u0151l\u00fck. A mai […]<\/p>\n","protected":false},"author":294,"featured_media":20134,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1710,1738,1692,1694,1695,1739,1740,1699,1700,1701,1706,1707,1709,1741,1730,1743,1713,1725,1716],"tags":[2229,2230,2231,2232,2045,2233,1796,2234,2235,1804,1925,2236,2237,2238,2239,2240,2091,2241,2242,2243,2244,1980,2245,2246,2247,2248,2249,2250,2251,2252,2253,2254,2006,2255,1825,2256,2013,2140,2257,2258,2259,2030],"bejegyzestipus":[208],"felkeszuleskategoria":[],"forraskategoria":[],"mediatipus":[31],"nyelv":[35],"class_list":["post-20132","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tarsadalmi-rendszerek","category-edesvizi","category-ember","category-epitett-kornyezet","category-eroforrasok","category-felszin-alatti-vizek","category-felszini-vizek","category-gazdasag","category-infrastruktura","category-ipar","category-mezogazdasag","category-nemfemes-nyersanyagok","category-ocean","category-oceani","category-okoszisztemak","category-szarazfoldi","category-termeszeti-rendszerek","category-test","category-viz","tag-asvanyviz","tag-bomlas","tag-csapviz","tag-csomagoloipar","tag-edesviz","tag-egeszseg","tag-ember","tag-folyo","tag-genetika","tag-hatas","tag-hulladek","tag-hulladekkezeles","tag-karos","tag-kemia","tag-kornyezetszennyezes","tag-kutatas","tag-mikromuanyag","tag-mikroorganizmus","tag-muanyag","tag-nanomuanyag","tag-nanoreszecske","tag-okok","tag-palackozottviz","tag-pet","tag-petpalack","tag-polietilen","tag-polimer","tag-polipropilen","tag-polisztirol","tag-polivinilklorid","tag-szabvany","tag-szaporodas","tag-szennyezes","tag-szerv","tag-szervezet","tag-taplaleklanc","tag-technologia","tag-test","tag-testszovet","tag-ujrahasznositas","tag-vegyianyag","tag-viz","bejegyzestipus-media","mediatipus-szoveg","nyelv-magyar-nyelvu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20132","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/294"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=20132"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20132\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/20134"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=20132"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=20132"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=20132"},{"taxonomy":"bejegyzestipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/bejegyzestipus?post=20132"},{"taxonomy":"felkeszuleskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/felkeszuleskategoria?post=20132"},{"taxonomy":"forraskategoria","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/forraskategoria?post=20132"},{"taxonomy":"mediatipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/mediatipus?post=20132"},{"taxonomy":"nyelv","embeddable":true,"href":"https:\/\/cassandraprogram.info\/en\/wp-json\/wp\/v2\/nyelv?post=20132"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}