Humans reach a new low. Literally!
Modern életmódunk nagymértékben függ a szárazföldi bányászattól, amely az építkezésekhez és számos technológiához szükséges ásványi és egyéb nyersanyagokat termeli ki. Egyesek szerint ezekből az anyagokból nem áll rendelkezésünkre elég ahhoz, hogy átvészeljük a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, és most le kell mennünk az óceán mélyére, hogy még többet bányásszunk. Mások azzal érvelnek, hogy mivel a […]
Are future humans really our problem?
Rövid távú gondolkodásunkkal kockára tesszük utódaink jövőbeli jólétét, sőt, talán még túlélését is? Sok tudós határozottan azt mondja, hogy igen! Most egy új tanulmány azt vizsgálja, hogy miként lépjük át a határokat, és hogyan hozunk létre megállíthatatlan visszacsatolási hurkokat, amelyekkel a jövő generációinak meg kell majd küzdeniük.
Have we got enough minerals?
A jövőbeni elektromos járművek százmillióinak akkumulátorai felhasználják a bolygó összes értékes ásványi anyagát? És mi lesz a több milliárd szélturbinához és napelemhez szükséges ásványi anyaggal és egyéb nyersanyagokkal? Vajon valóban képesek leszünk-e megbirkózni a fosszilis tüzelőanyagokról való átállással, és ez az átállás valóban „fenntartható” lesz-e?
Arctic heat is coming our way. And fast!
A sarkvidéki hőmérséklet legalább háromszor gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag. Ez egy sor nagyon nem kívánt következményt okoz a globális éghajlati rendszerünkben. Most egy új kutatási tanulmány elemezte azokat az alapvető hosszú távú változásokat, amelyek a sokkal melegebb Csendes- és Atlanti-óceánból a Jeges-tengerbe szállított hő mennyiségében következnek be. És ez nem jó hír!
There’s No Tomorrow
A „There’s No Tomorrow” (Nincs holnap) egy animációs film, amely az erőforrások kimerülésével, az energiával, a növekedéssel és az összeomlással foglalkozik. A film a 21. század világának energetikai dilemmáit mutatja be. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb ember nem értette a film lényegét, amely nem az olajcsúcsról vagy az energiáról szólt, hanem az exponenciális gazdasági […]
Climate Emergency: Feedback Loops – Part 1: Introduction
Az emberi tevékenységből származó fosszilis tüzelőanyag kibocsátás emeli a Föld átlaghőmérsékletét – azonban valami más is működésbe lépett. A felmelegedés beindította a természet saját visszacsatoló hurkait, amelyek tőlünk függetlenül emelik még magasabbra a globális átlaghőmérsékletet. Az elkerülhetetlen kérdés a következő: feltartóztathatatlanul közeledünk-e ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés, és amely egy lakhatatlan Földhöz vezet, vagy […]
Climate Emergency: Feedback Loops – Part 2: Forests
A világ erdői távolítják el az összes emberi szén-dioxid kibocsátás negyedrészét a légkörből, és a bolygó hűtésében is elengedhetetlen szerepet játszanak. Ám ez a hatás folyamatosan csökken, mert a világ nagy erdő típusai – a trópusi, a sarkköri és a mérsékelt égövi erdők – nem tudnak ellenállni az éghajlati visszacsatolási hurkok hatásainak. Pusztulásuk azzal fenyeget, […]
Climate Emergency: Feedback Loops – Part 3: Permafrost
A permafroszt az északi félteke egynegyedét lefedő, folyamatosan jeges, fagyott talaj. A hőmérséklet emelkedésével a permafrosztban olyan mikroszkopikus lények tömegei éledhetnek fel, amelyek elhalt növényi és állati maradványokkal táplálkoznak, ennek melléktermékeként pedig rendkívüli mennyiségű metán és szén-dioxid szabadulhat fel. Ezek a gázok tovább melegítik a légkört, így még több permafroszt olvad fel egy veszélyes visszacsatolási […]
Climate Emergency: Feedback Loops – Part 4: Atmosphere
A globális felmelegedés drámaian megváltoztatja a Föld időjárási mintáit. A melegebb légkör több vízgőzt szív fel, ami viszont több hőt tart vissza, és így tovább gyorsítja a bolygó felmelegedését egy gyorsuló visszacsatolási körben. Az éghajlatváltozás megzavarja a légköri áramlatok mozgását is, és olyan visszacsatoló hurkot indít el, amely észak felé meleg, dél felé hideg levegőt […]