Olyan magas a levegő hőmérséklete Mexikóban, hogy több tucat, sőt akár több száz bőgőmajom halálát okozhatta, így lényegében már a halott tetemeik hullanak le a fákról.
E közepes méretű, hangos üvöltésükről ismert (akár 140 decibellel is képesek üvölteni és hangjuk 4-5 kilométerre is elhallatszik) főemlősök közül, legalább 83 példányt találtak holtan Tabasco államban. Egyes majmokon a helyi lakosok próbáltak segíteni, közülük ötöt egy helyi állatorvoshoz szállítottak, aki mindent elkövetett a megmentésükért.
„Kritikus állapotban érkeztek hozzánk, kiszáradással és magas lázzal” – mondta Dr. Sergio Valenzuela. „Olyan élettelenek voltak, akár egy rongybaba. Egyértelműen hőgutát kaptak.”
Miközben Mexikóban a brutális hőhullám március óta legalább 26 ember halálát okozta, az állatorvosok és a mentősök szerint több tucat, de meglehet, hogy több száz bőgőmajom is elpusztulhatott.
Az első néhány majmot a helyi önkéntes tűzoltó- és mentőcsapat teherautóján szállították a Tabascó-i Tecolutilla városába, pár nappal ezelőtt.
Az állatorvos, Dr. Sergio Valenzuela jeges borogatással igyekezett a majmok állapotán javítani, valamint infúzióra kötötte őket.
Eddig úgy tűnik, sikeres volt a kezelés, a majmok egyre jobban vannak. A kezdetben csüggedt és viszonylag könnyen kezelhető majmok most Dr. Valenzuela irodájában vannak elhelyezve, egy ketrecben. „Kezdenek felépülni. Agresszívek, tehát újra harapnak” – mondta, és hozzátette, hogy ez azon élőlények egészséges felépülésének a jele, amelyek rejtőzködő életmódot folytatnak.
A legtöbben sajnos nem voltak ilyen szerencsések. Gilberto Pozo vadbiológus mintegy 83 állatot számolt meg, amelyeket holtan találtak vagy amelyek már haláltusájukat vívva feküdtek a földön, a fák alatt. A hőhullám okozta tömeges pusztulás május 5. körül kezdődött, és május 18-19. körül érte el a tetőpontját.
„Úgy hullottak le a majom tetemek a fákról, mint az érett almák” – mondta Pozo. „Életveszélyes mértékben kiszáradtak, és szinte perceken belül meghaltak.” Úgy véli, a több méter magasról történő zuhanások további sérüléseket is okoznak, amelyek gyakran vezethetnek a majmok halálához.
Pozo szerint a halálesetek számos ok közös hatásának a következményei, beleértve a nagy hőséget, a szárazságot, az erdőtüzeket és a fakitermelést, amelyek megfosztják a majmokat a víztől, az árnyéktól és az élelmüket jelentő gyümölcsöktől.
„Ez egy őrszem faj, azaz ökológiai őrszem” – mondta Pozo, utalva a szénbányákban a szén-monoxid és más mérgező gázok jelzésére használt kanári madarakra, amikor is egy faj sokat elárul egy adott ökoszisztéma állapotáról. „Ez pedig jól tükrözi számunkra azt, hogy mi is zajlik a Földön és hogyan változik meg globálisan az egész éghajlatunk.”
Pozo csoportja egy különleges, a gyógyító állomást hozott létre a majmok számára, és megpróbál egy speciális állatorvosokból álló csapatot szervezni annak érdekében, hogy a bőgőmajmok megkapják a szükséges ellátást.
Május 9-ig legalább kilenc mexikói városban dőlt meg a hőmérsékleti rekord, a Tamaulipas határ államban található Ciudad Victoriában 47 Celsius-fokot mértek.
Mivel idén eddig szinte az egész országban átlag alatti csapadékmennyiség hullott, a tavak és víztározók kiszáradtak, a vízkészletek fogyóban vannak, a hatóságoknak pedig a kórházaktól kezdve egészen a tűzoltókig mindenki számára biztosítaniuk kellett ez elégséges vízellátást. Ugyanakkor a vízerőművek alacsony vízszintje az ország egyes részein áramkimaradásokhoz is vezetett.
Természetesen az állatokon kívül maguk az emberek is megsínylik ezt a hőséget. Az ország legnagyobb élelmiszerlánc üzlete közölte, hogy egyes helyeken már a megvásárolható jég mennyiségét is vásárlónként két-három zacskóra kellett korlátozni.
A bejegyzés a The Guardian oldalon 2024-ben közölt írás alapján készült.
