Példátlan időket él az emberiség: immár 13. hónapja, hogy a globális átlaghőmérséklet egyfolytában havi rekordot dönt, és nem kérdéses, hogy a forróságért nagyrészt magunkat okolhatjuk. Molnár László meteorológust kérdeztük az utóbbi időszak szélsőséges értékeiről, illetve arról, hogy mit hozhat az elkövetkező időszak.
Az Európai Unió Copernicus klímaváltozás-figyelő szolgálata a közelmúltban jelentette be: a 2024. júniusi globális átlaghőmérséklet csúcsot döntött, a mérések kezdete óta nem volt ilyen forró a hónap. Ez egyben azt is jelenti, hogy zsinórban a 13. alkalommal dőlt meg a havi átlag rekordja.
A júniusi globális átlag 1,5 Celsius-fokkal, a 2023 júliusától 2024 júniusáig tartó periódus globális átlaghőmérséklete pedig 1,64 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
Mekkora szerepe van az utóbbi idők szélsőségében az emberi tevékenységnek, illetve mekkora a természetes El Niño ciklus melegítő hatásának? Számíthatunk-e az elkövetkező hónapokban újabb rekordokra, és kell-e féltenünk az egészségünket a forróságtól? Többek között ezekről kérdeztük Molnár László meteorológust.
Nem foghatjuk az El Niñóra
„Az erősebb El Niño a globális átlaghőmérséklethez nagyjából két-háromtized Celsius-fokot ad hozzá, míg »ellentetje«, a La Niña két-háromtized mínuszt. Összességében tehát mintegy félfokos mozgástérről beszélünk” – mondja a 24.hu-nak a szakértő.
Mindez azt jelenti, hogy a mostani szélsőségeket csak kis részben foghatjuk a természetes éghajlati ciklusra, a fő felelős a globális felmelegedést okozó emberiség.
Az elmúlt 13 hónap példátlan fajunk történetében, és valószínű, hogy a forróság kitart. Július második hetében Magyarországra például ismét visszatért a hőség, és gyanítható, hogy a július világszerte abszolút átlag feletti lesz. Molnár László ugyanakkor hozzáteszi: az ember gyakran csak a rekordra kapja fel a fejét, pedig másra is kellene figyelnünk, hiszen a felmelegedés trendje önmagában ijesztő.
Pusztán Magyarországot nézve az idei június „csak” ötödik volt a sorban, ez azonban már határozottan extremitást jelent. „Definíció szerint szélsőségesnek nevezhető, mivel a felső 5 százalékban van, úgy is mondhatnánk, száz évből ötször következik be hasonló. A június is nagyon meleg volt, a július pedig ennél is forróbbnak ígérkezik, mivel durván extrém hőmérsékletek várhatnak ránk” – emeli ki.
Mint hozzáteszi, a hónap első 4-5 napja ugyan normális volt, ám később megkezdődött az átlagosnál melegebb periódus, amelynek része a héten tapasztalható kánikula. Ahogy a meteorológus fogalmaz: múlt péntek óta beindultak a rakéták, már jelentősen az átlag felett járunk.
Enyhülést hozhat a La Niña?
Többekben felmerülhet a kérdés, hogy az El Niño végeztével várható-e enyhülés. Korábbi előrejelzések alapján a La Niña 2024 nyarán vagy őszén veheti kezdetét, Molnár László szerint ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések alapján ennek esélye lecsökkent.
„Hőmérsékleti szempontból a Kárpát-medencében, illetve Európa nagy részén az El Niño és a La Niña közötti semleges állapot egyébként nyári felforrást eredményez, furcsamód pedig a globálisan hűvösebb La Niña okoz extrém nyarakat felénk” – mondja lapunknak. Az El Niño ezzel szemben hőmérsékleti szempontból kiegyensúlyozottabb évszakokat eredményez: a tél enyhébb, a nyár kevésbé meleg ilyenkor.
Az El Niño a Csendes-óceán középső és keleti részén melegebb tengerfelszínnel jár, ez pedig több nedvességet, valamint komolyabb felhőképződést okoz. A felhők visszaverik a napsugárzást, ami nyáron lejjebb, télen viszont feljebb viszi a hőmérsékletet. Ennek következményeit Európa nagy részén, így Magyarországon is érezzük, a nyár az El Niño alatt kevésbé forró, ugyanakkor csapadékosabb, télen pedig a melegebb időjárás dominál, összességében, az egész évet nézve nő a hőmérséklet.
Bolygónk nagyjából másfél hónapja semleges állapotban van, ami a mi esetünkben csak fokozhatja a hőséget. „Annyira befűtött a légkör, nincs meg a párolgás által hűtő hatás.
Jelenleg a legnagyobb, körülbelül 70 százalékos esély arra van, hogy kitart a semleges állapot a következő hónapokban is
– emeli ki a meteorológus, hozzátéve, hogy talán a télre térhetünk át kissé negatív irányba.
Molnár László úgy látja, az elkövetkező időszakban az lenne meglepő, ha nem folytatódna a globális rekorddöntögetés: valószínűsíthető, hogy a 14. és a 15. hónap is csúcsot hoz. A szeptember különösen meleg lehet, a csúcsok sorozatát viszont így is megtörheti, hiszen a tavaly szeptember pokolian forró volt – bekerült minden idők 20 legmelegebb hónapja közé. Elsőként lépett be ebbe a sorozatba, nem nyári hónapként, ezt pedig nehéz lenne felülmúlni.
Nem szerepel a statisztikákban
Az elmúlt években az egyes régiókat, például Németországot, Spanyolországot vagy Indiát sújtó hőhullámok után jelentek meg különféle becslések a kánikula okozta halálesetekre vonatkozóan. Kérdés, hogy Magyarországon számíthatunk-e belátható időn belül hasonlóra.
A meteorológus szerint mindenekelőtt fontos leszögezni: a hőséghez köthető elhalálozások monitorozása nem egyszerű, hiszen a meleg gyakran meglévő rendellenességgel, például szív- és érrendszeri problémával kombinálva válik végzetessé. „A statisztikákban nem szerepelnek az adatok, klímavédelmi szempontból probléma, hogy nem tudjuk pontosan a számokat. Az orvosok nagyon ritkán jegyzik fel a hőhullám általi halálozást, ehelyett azt láthatjuk például, hogy a forróságok alatt több száz vagy ezer ember kap szívinfarktust vagy agyvérzést” – nyilatkozza a 24.hu-nak a szakember.
A hőség emberi egészséget érintő hatása kapcsán érdemes említést tenni a nedves hőmérsékletről (wet-bulb temperature, azaz WBT). Ennek lényege, hogy ha a hőmérséklet magas páratartalommal párosul, az rendkívüli módon igénybe veszi a szervezetet.
Testünk a melegben izzadással, hőleadással tartja fenn az egészséges 36-37 Celsius-fokos szintet, a nedvesség esetében ugyanakkor ökölszabály, hogy a magasabb nedvesség halad a kisebb felé – ezért van az, hogy ha köd van, a talaj pedig száraz, a harmat lerakódik. Ez a folyamat az emberi testnél is megfigyelhető: az izzadással csak akkor tudjuk leadni a hőt, ha a környezetben alacsonyabb a páratartalom.
A számítások alapján a teljesen egészséges szervezet 6-8 óráig bírja a 35 Celsius-foknak való kitettséget, krónikus betegség mellett azonban az érték ennél alacsonyabb lehet. A pontos számok megint csak kérdésesek, a statisztikát kevés helyen vezetik precízen.
Jelentős lehet a többlethalálozás
Molnár László rávilágít: Magyarországon szélsőséges WBT-t elvétve tapasztalunk meg, bizonyos régiókra viszont jellemző a meleg és fülledt időjárás. „Brazíliában, Indonéziában vagy Indiában rendszeres az ilyen, de akár Európában is előfordul” – mondja.
Az emberi szervezet bizonyos szintig képes alkalmazkodni, az ellenállóság kortól, egészségi állapottól és egyéb tényezőktől függ, a 35 Celsius-fok viszont mindenki számára elméleti korlátot jelent. Hogy ez alatt mennyi halálesetért tehető felelőssé a meleg, a szakértő szerint a fejlődő országokban bizonyosan alulbecsült a statisztikában, de Magyarországon, sőt az Európai Unióban sem feltétlenül pontosak az értékek. A nyomon követésnek leginkább a mediterrán területeken van hagyománya.
Mérsékelt övben időjárási-közegészségügyi szempontból továbbra is az extrém hideg áll a figyelem középpontjában.
Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ korábbi szaktanácsadója azonban sokat foglalkozott a témával, például összehasonlította a nyarakat, és kiderült, hogy akkor, amikor 25 Celsius-fok fölötti középhőmérsékletet mérnek, 20 százalékos a többlethalálozás.
Most épp ilyen periódust élünk” – teszi hozzá Molnár László.
A hatásokat tehát egyelőre indirekt módon ismerjük, azt láthatjuk, hogy a jelenlegi hőhullámok leginkább az eleve fenyegetett csoportokat veszélyeztetik, ott viszont potenciálisan korai halált okozhatnak. „A helyzet a Covid-19-pandémiához hasonlítható, a járvány alatt sokszor csak a többlethalálozásokból lehetett következtetni a krízis valódi következményeire” – teszi hozzá.
A bejegyzés Lugosi Péter, a 24.hu oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
