Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

A talajromlás következményei a mezőgazdaságban

A talajromlás következményei a mezőgazdaságban

Három centiméternyi felső talajréteg létrejöttéhez 1000 évre van szükség a természetben, és ha a talajromlás jelenlegi üteme tovább folytatódik, 60 éven belül a bolygó összes felső, termő talajrétege eltűnhet – mondta egy magas rangú ENSZ-tisztviselő. A Föld termőtalajának körülbelül egyharmada már gyakorlatilag termelésre alkalmatlan, és nem művelhető – mondta Maria-Helena Semedo, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) természeti erőforrásokért felelős főigazgató-helyettese, a talaj világnapja alkalmából rendezett fórumon.

A talajpusztulás okai között szerepelnek a vegyszerigényes mezőgazdasági módszerek, az erózió (Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő, felszínt pusztító hatása, tevékenysége – a ford.) mértékét növelő erdőirtás és a globális felmelegedés. A talpunk alatt elterülő termőföldet a döntéshozók sajnos igen gyakran figyelmen kívül hagyják – állítják a szakértők.

„A talaj a létezésünk alapja, minden élet forrása” – mondta Maria-Helena Semedo. „Az élelmiszereink 95 százalékát a termőtalajnak köszönhetjük.”

Ha nem változtatunk gyökeresen az eddig megszokott módszereinken és a hozzáállásunkon, a növekvő népesség és a talajromlás következtében az egy főre jutó termőföldek globális mennyisége 2050-re az 1960-as évek mértéknek mindössze csupán a negyedét fogja kitenni – áll a FAO jelentésében.

A termőtalaj kulcsszerepet játszik mind a szén-dioxid megkötésében, mind pedig a talajvíz szűrésében. A talajpusztulás következtében egy olyan ördögi körforgásban találhatjuk magunkat, amelyben a talaj egyre kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, így tovább emelkedik a globális átlaghőmérséklet, ami aztán tovább rontja a talaj felső rétegének állapotát és termőképességét.

„Egészen döbbenetes, de percenként 30 futballpályányi termőtalajt veszítünk el, főként az intenzív gazdálkodás és túlhasználat miatt” – mondta Volkert Engelsman, az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetségének aktivistája a FAO római székhelyén tartott fórumon.

„Talán nem a biogazdálkodás a kizárólagosan jó megoldás, ám jelenleg mégis ez az egyetlen és egyben legjobbnak tűnő lehetőség, amit én el tudok képzelni”.

A bejegyzés Ros Russell, a Scientific American oldalon 2014-ben közölt írása alapján készült.

Facebook
LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

További cikkeink a témában

Családunk és a polikrízis

A mai világban, ahol minden mindennel összefügg, korábban nem ismert kockázatok fenyegethetik az élelmiszer ellátásunkat. Globális konfliktusok, természeti katasztrófák, bár most még messze vannak tőlünk,

Tovább olvasom »

Tömeges „hopium”

Ahmed Afzaal Tanítás alkonyat idején című könyve nem fél szembenézni a mai világunkban uralkodó káosszal és a szemünk előtt kibontakozó összeomlással. Ugyanakkor az író képes

Tovább olvasom »