A növekedésre épülő globális ipari civilizáció minden szakember szerint a korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben. A megoldást tekintve két
Stumpf-Biró Balázs összeomláskutatót kérdeztük a társadalom válságáról, a háború és a 8 milliárdot meghaladó populáció világra gyakorolt hatásáról, és arról, vajon jó döntés-e 2035-től csak az
Ha nem is eret vágva, ám némileg kábán távozott a hallgatóság Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató előadásáról minap a Keresztury VMK-ból. Hozzáteszem, volt bőven pozitív kicsengés a
Alfred Henry Lewis 1906-ban kijelentette: „Az emberiség és az anarchia között mindössze kilenc étkezés van”. Megállapítását azóta különböző szerzők is megismételték, például Robert Heinlein és
Sokan és sokszor riogattak már a világvégével. Míg ezek a jóslatok korábban inkább minden alapot nélkülöző fantáziák voltak, semmint valós fenyegetésen alapuló előrejelzések, ma már
A környezeti krízis erősödő hatásai egyre súlyosabb mentális nyomást helyeznek a társadalomra. Ágoston-Kostyál Csilla, az ELTE-PPK adjunktusa, a Környezetpszichológia Kutatócsoport tagja arról beszélt lapunknak, hogyan
Gelencsér András környezettudós, a Pannon Egyetem rektora nyáron azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy a jelenleg ismert emberi civilizáció a klímaváltozás hatásai és a nyersanyaghiány miatt
A jövőre mindenki kíváncsi, főként, ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyi megpróbáltatás érte az utóbbi években az emberiséget. Vajon a jövő csak az élelmiszerért és
A Deep Adaptation, vagy Mélyalkalmazkodás mozgalom célja, hogy bármely szervezet, közösség vagy magánszemély felkészülhessen arra, hogy számtalan tényező együttes hatásának eredményeként, életkörülményeink lényegesen megváltoznak, és
