„Mi van, ha a változás már elháríthatatlan?”
Nem pusztán az a baj, hogy most nagyon meleg van. A valódi probléma az, hogy az éghajlatváltozás szintet lépett, az elszabadult lovak gyeplője pedig már
Tengerjég
Kategóriák
„Amit a Földdel tettünk, arra korábban nem volt példa”
A múltban már öt nagy klímaváltozás és fajkihalás történt, a jelenlegi a hatodik. A bolygó képes regenerálódni, az evolúció nem áll meg, de könnyen lehet,
„A kőkorszaki agyunk sodor minket a vesztünkbe”
Boldog, aki felismerte a globális felmelegedést, a klíma- és energiaválságot, és lelkesen küzd a fosszilis energiahordozók visszaszorításáért, a fenntartható gazdaságért. Ám aki rendszerszinten szemléli a
Magyarországon is beköszöntött a „hamis tavasz”
Különös éghajlati folyamatokkal találkozhatunk szinte már minden évben, Magyarországon itt az ideje megszokni a tavaszi fagyokat, az aszályos, hőhullámokkal megspékelt nyarakat, és az ezekből adódó
„2050 körül jöhet az emberiség totális összeomlása”
Az ökológiai katasztrófát már nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk elhárítani az úgynevezett átbillenési pontok miatt, állítja Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, aki a politikusokat és üzletembereket
Ha maradt remény, az a közösség
Betyáros idők jönnek – döbbenetesen negatív változásokra számíthatunk már nemcsak közép-, hanem rövid távon is, mert a Föld melegszik, a nyersanyagok elfogynak, a termékenységünk és egészségünk pedig
„Merész feltételezés, hogy az emberiség fele életben maradhat”
A növekedésre épülő globális ipari civilizáció minden szakember szerint a korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben. A megoldást tekintve két
Nem vagy egyedül, senki sem menekül
Ha nem is eret vágva, ám némileg kábán távozott a hallgatóság Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató előadásáról minap a Keresztury VMK-ból. Hozzáteszem, volt bőven pozitív kicsengés a
„Klímaszorongás, klímagyász, klímadüh”
A környezeti krízis erősödő hatásai egyre súlyosabb mentális nyomást helyeznek a társadalomra. Ágoston-Kostyál Csilla, az ELTE-PPK adjunktusa, a Környezetpszichológia Kutatócsoport tagja arról beszélt lapunknak, hogyan