A Karib-térségben 2024 júliusában a Beryl hurrikán egész szigeteket tarolt le, és hatalmas területeket tett lakhatatlanná. Az érintett régiók vezetői most azért küzdenek, hogy előteremtsék a helyreállítás várhatóan több százmillió dolláros anyagi fedezetét, és arra kérték az Egyesült Királyság kormányát, hogy támogasson egy „Marshall-tervet” (A “Marshall-terv” egy nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall 1947 június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködni. – Forrás: Wikipédia), amelynek segítségével újjáépíthetik a romba dőlt településeket, országrészeket.
A július 1-jén a Karib-térségben partot ért hurrikánban legalább 11 ember vesztette életét, Grenada, St. Vincent és a Grenadine-szigetek (SVG) egyes részein az épületek több, mint 90%-át lerombolta, így több ezer ember maradt fedél, víz, áram és élelmiszer-ellátás nélkül.
A David Lammy brit külügyminiszternek és Rachel Reeves brit pénzügyminiszternek címzett levélben többek között azt is kiemelik, hogy a Karib-térségben évről-évre egyre pusztítóbbak a hurrikánszezonok: a Dominikai Közösség a 2017-es Maria hurrikán okozta válság során GDP-jének több, mint 200%-át veszítette el.
A levél, amelyet Antigua és Barbuda, a Grenadine-szigetek és Grenada miniszterelnökei írtak alá, arra hívja fel a megszólított vezetők figyelmét, hogy a karibi országok lassan összeroppannak a folyamatos újjáépítésekből származó adósság halmaz alatt.
A Karib-térség vezetői azt kérik ebben a levélben „hogy dolgozzanak ki együtt egy olyan cselekvési tervet, amely automatikusan működésbe lép egy a Beryl hurrikánhoz hasonló katasztrófa esetén, és azonnali hatállyal töröljék az érintett országok fennálló adósságát.”
A levélben a hurrikánok a karibi országokra gyakorolt hatását egy nukleáris Armageddon-hoz hasonlítják, és az Egyesült Államok 13 milliárd dolláros “Marshall-tervéhez” hasonló kezdeményezést javasolnak. Az Európa második világháború utáni újjáépítésére létrejött segélyprogramban megjelölt 13 milliárd dollár ma 227 milliárd dollárnak felel meg.
Az úgynevezett karibi “Marshall-terv” kedvezőbb hitelezési és törlesztési lehetőségeket tartalmazna, valamint szélesebb körű támogatást nyújtana az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák utáni helyreállítási folyamatokban. Ezenkívül egy nagyszabású programot is indítanának a környezetbarát és ellenállóbb (viharálló) infrastruktúra, illetve az erősebb, stabilabb gazdaságok kiépítésének céljából.
Július 5-én David Lammy brit külügyminiszter bejelentette, hogy 500 000 font értékű csomagot biztosít a Beryl által érintett karibi országoknak, és megígérte, hogy az éghajlati vészhelyzetet kiemelten kezeli. Ralph Gonsalves, a St. Vincent és Grenadine-szigetek miniszterelnöke, illetve Grenada-i kollégája Dickon Mitchell azonban úgy fogalmaztak a biztosítási kötvényekből és hozzájárulásokból összegyűlt pénzösszeggel kapcsolatban, hogy „csepp a tengerben”.
Július 11-én egy közös felhívásban kérték a „legnagyobb kibocsátással járó iparágak, vállalatok vezetőit”, akik a saját jólétük és a profit érdekében „jelentős mértékben hozzájárultak a globális éghajlatváltozás felgyorsulásához”, hogy vállalják az erkölcsi felelősséget a tetteikért és döntéseikért, és nyújtsanak érdemi támogatást a hurrikánokhoz hasonló katasztrófák okozta károk megelőzésében, enyhítésében és a helyreállítási folyamatokban is.
„Hogyan fog egy igencsak szűkös költségvetéssel, és anyagi fedezettel rendelkező ország, mint a St. Vincent és Grenadine-szigetek, 2500 házat újjáépíteni? Ez bizony még egy nagyobb, stabilabb gazdasággal rendelkező ország számára is jelentős kihívás lenne. Nem tudom egyszerűbben megfogalmazni, de most tényleg szükségünk van a segítségükre. Ha felébred Önökben a felelősségérzet és az együttérzés, amiről úgy gondolom, mindannyiunkban benne van, akkor bízom benne, hogy támogatni fognak minket.” – mondta Gonsalves a sajtótájékoztatón.
A brit kormányhoz intézett, az ODI thinktank (Az ODI thinktank egy 1960-ban alapított független, globális közösség, amely egy olyan fenntartható és békés világra törekszik, amelyben minden ember minőségi életet élhet – Forrás: UNFCCC – a ford.) támogatásával készült és klímaszakértők által aláírt levél azt az érvet támasztja alá, hogy nem hagyhatjuk magára a karibi szigeteket egy olyan pénzügyi válság terhével, amelynek kiváltó okaiért (gyorsuló globális éghajlatváltozás) elsősorban nem ők a felelősek.
Emily Wilkinson, az ODI thinktank vezető kutatója és az “Ellenálló és fenntartható szigetek kezdeményezés” igazgatója szerint az Egyesült Királyság “Marshall-tervhez” nyújtott támogatása segíthet a kis szigeteknek „elkerülni az adósságválságot”.
A bejegyzés Natricia Duncan, a The Guardian oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
