A Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent új statisztikai elemzés szerint az emelkedő globális átlaghőmérséklet és az El Niño együttes hatása 2024 nyarán a trópusi szélességeken szélsőséges, akár rekordszintű hőmérsékletet és páratartalmat is előidézhet.
A szakértők a 2023 végén rögzített előrejelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy „az erős vagy akár nagyon erős El Niño” hatása a trópusokon 2024-ben 26,2 Celsius-fokos éves átlagos maximális “Wet Bulb Temperature”-t, vagyis nedves hőmérsékletet eredményezhet és így 68%-os eséllyel akár a jelenleg érvényes rekordot is megdöntheti.
Előrejelzésükkel a trópusokon, köztük a Csendes-óceánon, Ázsiában és Ausztráliában élő emberek figyelmét szerették volna felhívni a lehetséges veszélyhelyzetre.
A tanulmány társszerzője, William Boos, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem föld- és bolygótudományi professzora szerint: „Az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatását igyekszünk számszerűsíteni, és ezzel a “nedves hőterhelés-mérőszámmal” kifejezni és meghatározni. Ez egy abszolút újdonság.
„Számszerűsítjük ezáltal az eddigi rekord megdöntésének valószínűségét is. A dolgok ilyen jellegű összefüggéseinek kimutatására ez idáig még nem volt példa.”
A hőség és a magas páratartalom együttes hatása akár halálos következményekkel is járhat a trópusokon élő emberek számára. Minél páradúsabb a levegő, annál kevesebb verejték képes az emberi testről elpárologni, ami így csökkenti az izzadás hűtő hatását, és megnehezíti a szervezet számára, hogy a maghőmérsékletét a normális tartományon belül tartsa.
„Az izzadás a legfőbb módja annak, hogy lehűtsük magunkat, amikor meleg van. Ha tehát az izzadás nem teszi lehetővé, hogy a test maghőmérséklete a megfelelő szint alá hűljön, akkor ezt nevezhetjük a túlélőképesség határának” – mondja Boos.
A hő és a nedvesség ezen együtthatóját fejezzük ki a “Wet Bulb Temperature” értékeivel.
„Általánosan ismert tény, hogy a bolygón folyamatosan emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az El Niño pedig egy természetes éghajlati eseménysorozat, mely erősíti a felmelegedést, így arra számítunk, hogy a kettő kölcsönhatásba lép egymással – az El Niño tehát fokozza a globális felmelegedés hatásait” – mondja Boos.
„Hosszú távon a globális felmelegedés az átlaghőmérséklet emelkedésével, valamint a páratartalom – vagyis a levegő megnövekedett vízgőztartalmának – növekedésével jár. Az El Niñóval együtt ez lehetővé teszi, hogy a hőmérséklet és a páratartalom a trópusok egy adott pontján még nagyobb mértékben, akár kiugróan megemelkedjen.”
A tanulmányhoz Boos és munkatársai a trópusok hő- és páratartalom-szélsőségekre vonatkozó, az elmúlt 45 év során feljegyzett adatait vették alapul, és összefüggésbe hozták azokat a Csendes-óceán El Niño okozta felmelegedésével. Ezután ezeket az értékeket a globális felmelegedést kísérő megnövekedett átlaghőmérséklet és páratartalom adataival összevetve, egyesítették azokat.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy „a szárazföldön a szélsőségesen nedves és forró körülmények körülbelül 5 hónappal előre megjósolhatók”.
Az előrejelzés azért lehetséges, mert „az El Niño csúcspontja a legmelegebb tengerfelszín hőmérséklet csúcspontja előtt következik be, ami ezáltal hatással van a szárazföldön mért maximális “Wet Bulb Temperature” értékeire”.
Boos hozzáteszi, hogy az ehhez hasonló hosszú távú előrejelzések segíthetnek az érintett régiókban élőknek felkészülni a szélsőséges hőhullámokra, és az ezzel együttjáró hatásokra, valamint képesek lehetnek ezáltal megvédeni az állatállományt és a mezőgazdasági termést is.
„A humanitárius segítségnyújtást és a felvilágosítást, az orvosi ellátásra való felkészülést, valamint a tanácsadást és a termények, mezőgazdasági berendezések, felszerelések elosztását mind-mind ezen előrejelzések figyelembevételével alakíthatják ki, ezzel is segítve a megfelelő felkészülést.”
A bejegyzés Imma Perfetto, a Cosmos Magazine oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.