
Van-e menekvés az összeomlás elől?
A civilizáció dilemmája: ha folytatjuk, akkor végünk, ha nem, akkor is. Van még kiút? Az írásaimat régóta olvasók és azok számára, akik követik Erik Michaels
A civilizáció dilemmája: ha folytatjuk, akkor végünk, ha nem, akkor is. Van még kiút? Az írásaimat régóta olvasók és azok számára, akik követik Erik Michaels
Lesz-e világvége, és ha igen, mikor? Csak az emberi civilizációnak lőttek, vagy a Földnek is annyi? Ki élheti túl, és hogyan? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint
Az exponenciális növekedés ritkán végződik jól – oké, rendben… soha nem végződik jól. De akkor hogyan végződik? Nos, Ernest Hemingway elcsépelt idézetével élve: „Kétféleképpen. Fokozatosan,
Nagy Balázs földrajztudós, az ELTE docense épp homokzsákot pakolt Verőcén, mikor megkerestük. Szerinte a jövőbeni tetőzések méterekkel is magasabbak lehetnek a mostaninál, miközben a folyómenti
Nyakunkon a világvége, és ez már nemcsak üres fenyegetés, hanem maga a valóság. De hogy pontosan mi, mikor és hogyan fog megtörténni, és milyen okokból
A hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett érdemesebb az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. A globális tengerszint Földünk „hőmérőjének” tekinthető, emelkedése a bolygó
A katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban. A NATO a 2010-es stratégiai koncepciójában először ismerte el az
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha
Példátlan időket él az emberiség: immár 13. hónapja, hogy a globális átlaghőmérséklet egyfolytában havi rekordot dönt, és nem kérdéses, hogy a forróságért nagyrészt magunkat okolhatjuk.