Nagy Balázs földrajztudós, az ELTE docense épp homokzsákot pakolt Verőcén, mikor megkerestük. Szerinte a jövőbeni tetőzések méterekkel is magasabbak lehetnek a mostaninál, miközben a folyómenti
Nyakunkon a világvége, és ez már nemcsak üres fenyegetés, hanem maga a valóság. De hogy pontosan mi, mikor és hogyan fog megtörténni, és milyen okokból
A hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett érdemesebb az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. A globális tengerszint Földünk „hőmérőjének” tekinthető, emelkedése a bolygó
A katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban. A NATO a 2010-es stratégiai koncepciójában először ismerte el az
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha
Példátlan időket él az emberiség: immár 13. hónapja, hogy a globális átlaghőmérséklet egyfolytában havi rekordot dönt, és nem kérdéses, hogy a forróságért nagyrészt magunkat okolhatjuk.
Télen és tavasszal még sokan örültek az enyhe időnek, hiszen az alacsonyabb fűtésszámla, a kellemes tavaszi strandidő elégedettséggel tölthette el az embereket. Június közepe óta
Ami jelenleg kiugró időjárási jelenségnek számít, a jövőben átlagos lesz. A nemzetgazdasági katasztrófát okozó nyári aszályok rendszeresek lesznek a jövőben, ráadásul a Kárpát-medence az átlagnál
Az éghajlatváltozás ugyan bizonyíthatóan súlyosbítja az erdőtüzek kialakulásának feltételeit, ám arra még nincs bizonyíték, hogy ez globális tendencia lenne. A következőkben az energetikai szempontból szélsőséges futótűz jellegű
