Ahogy a nyári hónapokban a hőmérséklet és a páratartalom a magasba szökik és egyre csak emelkedik, az emberi testben zajló folyamatok felborulhatnak, és így néhány Celsius-fok hatására akár még az életünk is veszélybe kerülhet.
Az extrém hőség okozta megbetegedés és halálozás szabad térben érvényes kritikus küszöbértéke jó néhány fokkal alacsonyabb, mint azt a szakértők korábban gondolták – állítják ezt azok a kutatók, akik úgynevezett “hot boxokba”, azaz “forró dobozokba” zártak be embereket, hogy megvizsgálják, milyen folyamatok zajlanak az emberi szervezetben.
Mivel az Egyesült Államok nagy részén, Mexikóban, Indiában és a Közel-Keleten jelenleg is tombol a hőség, amelynek hatásait az ember okozta éghajlatváltozás következményei csak még tovább súlyosbítják, több orvos, fiziológus és szakértő elmagyarázta, mi történik az emberi testtel ilyen hőségben.
Kulcsfontosságú a testhőmérséklet
A test nyugalmi maghőmérséklete általában 37 Celsius-fok körül van.
Ez mindössze 4 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a hőgutát okozó hőmérsékleti határérték, mondta Ollie Jay, az ausztráliai Sydney Egyetem hő-, és egészségtudományi professzora, aki a Thermal Ergonomics Laboratory vezetője.
Dr. Neil Gandhi, a texasi Houston Methodist Kórház sürgősségi orvos igazgatója elmondta, hogy hőhullámok idején mindenkit, aki 38,9 Celsius-fokos vagy annál magasabb lázzal érkezik, és nincs egyértelmű fertőzési forrása, hőkimerültség vagy hőguta tüneteinek szempontjából vizsgálják meg.
„Néhány hőségriadó alkalmával rendszeresen ellátunk olyan pácienseket, akiknek 40 Celcius-foknál is magasabb a testük maghőmérséklete” – mondta Dr. Gandhi. Ez már rendkívül életveszélyes és csupán 1-2 Celsius-fokon múlik a páciens élete – mondta.
A hőség halált okozhat?
Jay professzor szerint a hőség, illetve annak az emberi testre gyakorolt hatása közül három fő ok vezethet halálhoz. Első körben és leggyakrabban a hőgutára szoktak gyanakodni – ilyenkor a testhőmérséklet kritikusan megemelkedik, amely a szervek fokozatos leállásához vezethet.
Amikor a test maghőmérséklete megemelkedik, a szervezet a véráramlást a bőr felé irányítja, hogy azt lehűtse – mondta. Ez azonban elvonja a vért és az oxigént az emésztőszervektől, ezáltal előfordulhat, hogy az alapvetően csak a bélrendszerben jelenlévő méreganyagok így a keringésbe is bekerülhetnek.
„Ez a hatás aztán folyamatok egész sorozatát indítja el” – mondta Jay professzor. „A szervezetben vérrögök képződnek, és többszörös szervi elégtelenség lép fel, amely végül halálhoz vezethet.”
De ennél is veszélyesebb “csendes gyilkos” a hőségben a szívre gyakorolt terhelés, különösen a szív-, és érrendszeri betegségben szenvedő emberek esetében – mondta.
Ez a folyamat ismét azzal indul, hogy a vér a bőrbe áramlik, hogy segítsen csökkenteni a test maghőmérsékletét, ami azonban a vérnyomás csökkenéséhez vezet. A szív erre úgy reagál, hogy igyekszik egyre több vért pumpálni a szervezetbe, hogy az ember ne ájuljon el.
„A szívnek ez esetben a megszokotthoz képest sokkal több erőfeszítést kell tennie az életben maradáshoz” – mondta Jay professzor. A szívbetegek számára ez ahhoz hasonló, „mintha egy busz után szaladva próbálnák azt utolérni, mindezt egy szinte lebénult combizommal. Ilyen esetben valami előbb-utóbb megadja magát”.
A harmadik fő halálozási ok a kiszáradás. Ahogy az ember izzadni kezd – ezáltal hűtve a testét -, olyan nagy mennyiségű folyadékot veszíthet, ami már súlyosan megterheli és egyben károsíthatja a veséket, mondta.
Dr. Gandhi szerint sokan talán nem is ismerik fel a rájuk leselkedő veszélyt.
A dehidratáció, azaz kiszáradás egyfajta fizikai sokkot idézhet elő, ami a szervek leállását okozhatja a vér, az oxigén és az egyéb tápanyagok hiánya miatt, ami aztán rohamokhoz és végül halálhoz vezethet, mondta Dr. Renee Salas, a Harvard Egyetem közegészségügyi professzora és a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályának orvosa.
„A kiszáradás rendkívül veszélyes, sőt, ha elér egy kritikus szintet, mindenki számára halálos lehet – de különösen veszélyes az egészségügyi problémákkal küzdők és bizonyos gyógyszereket szedő emberek számára” – mondta Dr. Salas.
A kiszáradás csökkenti a véráramlást is, és felerősítheti a szívproblémákat, mondta Jay professzor.
A hőség agyterületre gyakorolt hatása
A megemelkedett hőmérséklet az agyunkra is hatással van. Több orvos szerint zavartságot vagy akár gondolkodással kapcsolatos problémákat is okozhat.
„A hőség agyra gyakorolt hatásának egyik első tünete, ha összezavarodsz” – mondta Kris Ebi, a Washington Egyetem közegészségügyi és éghajlati professzora. Ez azonban nem igazán segíti magának a tünetnek megállapítását, mert a hőségtől szenvedő személy valószínűleg éppen a zavarodottság következtében nem ismeri azt fel, mondta. És ez bizony egyre nagyobb problémává válik, ahogy az emberek idősebbek lesznek és alapvetően is egyre feledékenyebbé, olykor zavarttá válnak.
A hőguta egyik klasszikus megfogalmazása: 40 Celsius-fokos test maghőmérséklet „az értelem működési zavarának tüneteivel egyetemben” – mondta W Larry Kenney, a Pennsylvania Állami Egyetem fiziológia professzora.
A páratartalom nagyon is számít
Egyes tudósok egy igencsak bonyolult külső hőmérséklet-mérést használnak, az úgynevezett “Wet Bulb Temperature”-t, amely figyelembe veszi nemcsak a páratartalmat, hanem a napsugárzást és a szelet is. A múltban úgy vélték a szakemberek, hogy a 35 Celsius-fok az a “Wet Bulb Temperature” határérték, ahol az emberi szervezet már kezd kritikus állapotba kerülni – mondta Kenney professzor, aki egy úgynevezett “hot box” laboratóriumot is vezet és közel 600 tesztet végzett önkéntesek közreműködésével.
Vizsgálatai arra hívták fel a figyelmet, hogy a “Wet Bulb Temperature” határértéke a valóságban közelebb van a 30,5 Celsius-fokhoz – és ez az érték a Közel-Keleten bizony már elkezdett megjelenni, mondta.
Ez a határérték azonban csak az egészséges fiatalokra vonatkozik; az idősebbek esetében ez a küszöbérték csupán 28 Celsius-fok – mondta.
„A “Wet Bulb Temperature” sokkal több ember halálát okozhatja, mint az úgynevezett száraz hőhullámok” – mondta Kenney professzor.
Amikor fiatal és idős embereket tesztelt a száraz hőségben, a fiatal önkéntesek 52 Celsius-fokig képesek voltak helytállni, míg az idősebb korosztályba tartozó személyek csak 43 Celcius-fokig bírták. Magas vagy mérsékelt páratartalom mellett ilyen magas hőmérsékleti viszonyok között a tesztalanyok már megközelítőleg sem voltak képesek elviselni a körülményeket – mondta.
„A páratartalom ugyanis jelentősen befolyásolja a test izzadás általi párolgási, vagyis hűtési képességét” – mondta Jay professzor.
Hőgutát kapott páciensek lehűtése
Hőguta esetén az egészségügyi dolgozók 30 percen belül megpróbálják lehűteni a pácienst – mondta Dr. Salas.
A legjobb módszer ez esetben a hideg vízbe merítés – ami lényegében azt jelenti, hogy „belefektetjük őket egy kád vízbe” – mondta.
Egyéb megoldásként szóba jöhet, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek intravénásan hideg folyadékot kapnak, vízpermettel, jéggel hűtik egyes testrészeiket, és hideg vizet átfolyató úgynevezett hűtőszőnyegre helyezik őket.
Az ilyen típusú intézkedések azonban sajnos nem minden esetben működnek igazán.
„Csendes gyilkosnak nevezzük ezt a folyamatot azért, mert nem egy látványos, drámai eseményről van szó” – mondta Jay professzor, „hanem egy olyan jelenségről, ami alattomos, rejtett és olykor sajnos már csak későn felismerhető.”
A bejegyzés a The National News oldalán 2024-ben közölt írás alapján készült.
