Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük. Ezzel szemben, ha az azonnali, érdemi kibocsátást feltételező forgatókönyvvel számolunk, nem várható jelentős változás a következő évtizedekben, azaz nagyjából a jelenlegi szintet tudjuk tartani. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum 1 évben fordulnak elő hazánk nagy részén, azonban ha a pesszimista forgatókönyvet tekintjük, az évszázad végére ez az ország kb. 80%-án 2-5 évre emelkedhet. A közepesen hosszú, egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepesen optimista szcenáriók szerint, míg a pesszimista esetben a hosszabb száraz periódusok jelentkeznek majd gyakrabban. Lényeges, hogy mihamarabb elkezdjük az üvegházgáz-kibocsátás érdemi csökkentését, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását. Ez mindannyiunk érdeke, mert először a növekvő élelmiszerárakon, legrosszabb esetben pedig ellátási gondokon keresztül fogjuk érzékelni azt, ha nem cselekszünk. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.
Magyarországon az éves csapadékösszeg nem változott jelentősen az elmúlt kb. 120 évet tekintve és a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben sem várható éves szinten sokkal több vagy kevesebb csapadék. Az éven belüli eloszlásban azonban már változások valószínűsíthetők: a szélsőségek irányába való eltolódás jelenik meg a modellszimulációkban. Korábbi elemzéseinkben már kitértünk a nagycsapadékú események vizsgálatára, és az előző években több, a csapadék hiányát jellemző mutatót is elemeztünk.
Jelen cikkünkben az egymást követő száraz napok maximális számának (CDD: Consecutive Dry Days) alakulását tárgyaljuk a júliustól szeptemberig tartó időszakra vonatkozóan (a felhasznált adatokról a cikk végén olvashatnak). A számítások során a 3 mm alatti napi csapadékösszegű napokat tekintettük száraznak.
A jövőre vonatkozóan három időszakot vizsgáltunk (2041-2060, 2061-2080, 2081-2100), három különböző forgatókönyv alapján: ezek az RCP2.6 (optimista, ami azonnali kibocsátás-csökkentést jelent), az RCP4.5 (a század közepétől várható jelentősebb kibocsátás-csökkentés) és az RCP8.5 (pesszimista, azaz a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak).
Hosszabbá válhatnak az egybefüggő száraz időszakok
A megfigyelések szerint a 2004-2023-as időszakban átlagosan 20-25 közötti volt az egymást követő száraz napok maximális száma az ország nagy részén, csupán néhány rácspontban figyelhetünk meg 25-30 nap közötti értékeket (1. ábra). Hazánk nyugati felén és az északkeleti régiókban pedig ennél alacsonyabb (15-20 év) értékek fordultak elő.
A modellszimulációk átlaga szerint 2004-2023-ban a CDD országos, területi átlagértéke a július és szeptember közötti időszakban 21 nap volt, míg a 21. század végére ez forgatókönyvtől függően 20-25 napra változhat. Az optimistának tekinthető szcenárió esetén nem várható jelentős változás a következő évtizedekben. Ha az RCP4.5-öt vesszük figyelembe, akkor a 2041-2060-as és a 2061-2080-as időszakokban a CDD növekedése valószínűsíthető, az index értéke az ország középső részein meghaladhatja a 25 napot – a 21. század végére azonban ismét alacsonyabb értékek jelennek meg. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a forgatókönyv szerint 2040 körül kezdődik az üvegházgáz-kibocsátás jelentősebb csökkentése.
A pesszimista esetben a 2041-2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi értékekhez képest, azonban 2061-2080-ban már 25-30 nap lesz a CDD a szimulációk szerint szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.
A 2081-2100-ra valószínűsíthető értékek az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között.
Továbbá a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található pontban valószínűsíthető.
40 nap a száraz pusztában, nem bibliai értelemben
A CDD értékeit két kategóriába soroltuk: közepesen hosszú (10-20 napig tartó) és extrém hosszú (legalább 40 napig tartó) egybefüggő száraz időszakok. Ezekre kiszámítottuk, hogy 20 éven belül hány évben (0-1 év, 2-5 év, 6-10 év, 11-15 év, 16-20 év) fordult elő az adott kategória, majd külön-külön meghatároztuk, hogy arányaiban mekkora területet foglalnak el hazánkban (a 100% jelenti Magyarország teljes területét), és hogy ez az arány hogyan változik a jövőbeli időszakok során, a különböző szcenáriók esetén.
Közepesen hosszú száraz időszakok
A következőkben a 10 napnál hosszabb, de a 20 napot nem meghaladó egybefüggő száraz időszakokat tekintjük át a július és szeptember közötti időszakra. Az elmúlt 20 évben nagyjából az ország felén 5-10 évben, a másik felén pedig 10-15 évben fordult elő közepesen hosszú száraz időszak (2. ábra). A következő évtizedekben az optimista és a közepes szcenárió szerint ritkábban fordul majd elő ez a kategória az ország nagyobb részén, a 2081-2100-as időszakra viszont újra a jelenlegihez hasonló körülmények valószínűsíthetők. A pesszimista forgatókönyv alapján az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen fog egyre kevesebbszer előfordulni közepesen hosszú száraz időszak, hazánk egyes régióiban már csak 20 évből maximum 5 évben várható. Ez első hallásra ugyan jó hírnek tűnhet, de a következőkben látni fogjuk, a változás abból adódik, hogy az extrém hosszú száraz időszakok gyakorisága növekedni fog a szimulációk szerint, következésképp a rövidebb száraz időszakok ritkábbak lesznek.
A térbeli szerkezetet tekintve a megfigyelések szerint a 2004-2023-as időszakban a Dél-Alföldön a 20 évből jellemzően 5-8 évben fordultak elő közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok, míg az ország keleti és középső felén 8-10 évben. A legészakibb és a nyugati régiókban már az időszak több mint felében (> 12 év) 10-20 közötti CDD értékek léptek fel (3. ábra).
A jövőben az optimista szcenárió szerint nem várható igazán jelentős változás: a keleti és a nyugati országrészben jellemzően 8-15 évben fordul majd elő közepesen hosszú száraz időszak július és szeptember között, míg az ország középső területein ennél kevesebbszer, 5-8 évben valószínűsíthető ilyen érték.
A közepesnek tekinthető forgatókönyvvel számolva is hasonló eredményekre jutottunk, de a 2061-2080-as időszakban nagyobb területen lesz valószínűsíthető ritkább (< 8 év) előfordulás. Az évszázad végére nagyobb területet foglal el a közepesen hosszú száraz időszakok legalább 8 évben való előfordulása – ennél alacsonyabb értékek csak a közép-magyarországi régióban és a délkeleti határvidéken jellemzők.
Az RCP8.5-ös szcenárió esetén várhatóan kevesebbszer fordul majd elő közepesen hosszú száraz időszak hazánkban, elsősorban az Alföldön: inkább ennél nagyobb CDD értékek valószínűsíthetők a projekciók szerint.
Extrém hosszú száraz időszakok
Végül a legalább 40 napig tartó, egybefüggő száraz időszakok alakulását tekintjük át.
A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok Magyarország nagyobb részén (> 60%) jelenleg 20 évből csak maximum 1 évben fordulnak elő.
A klímamodell-szimulációk szerint azonban a jövőben ez megváltozhat, amelynek mértéke és iránya a forgatókönyvtől függ (4. ábra). Az optimista és a közepes szcenárió szerint a 2041-2060-as időszakban gyakrabban fordulhatnak majd elő extrém hosszú száraz időszakok az ország több részén, a 21. század végére azonban újra a jelenlegihez hasonló viszonyok valószínűsíthetők.
A pesszimista esetben az évtizedek során egyre nagyobb területen várható gyakoribb extrém hosszú száraz időszak július és szeptember között, tehát az aszályveszély egyre súlyosabb lehet.
A megfigyelések szerint az elmúlt 20 évből az ország döntő területén maximum 1 évben fordult elő legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz periódus a kritikus nyári-őszi időszak során. A legtöbb eset (4 év) Budapest környékén jelentkezett, de az ország középső és északi területein is 3 évben lépett fel ilyen extrém hosszú száraz időszak (5. ábra).
Az optimista szcenárió szerint a jövőbeli időszakokban a 3 évben való előfordulás visszaszorul valamelyest, és a 0-2 év dominál majd, de összességében nem várható jelentős változás. A közepesen optimista forgatókönyv alapján a 2061-2080-as időszakban hazánk északi-középső területein a 20 évből 3 évben lesz legalább 40 napos az egybefüggő száraz időszakok hossza július-augusztus-szeptember során, sőt, egyes régiókban 4-5 évben is előfordulhat ilyen értékű CDD.
A pesszimista szcenáriót tekintve a 2041-2060 és 2061-2080 időszakokra vonatkozó becslések nagyon hasonlóak az RCP4.5 esetén valószínűsíthető változásokhoz. A 21. század végére vonatkozó szimulációk szerint azonban már csak az ország nyugati és északkeleti felén fordul elő maximum 2 évben legalább 40 napig tartó száraz időszak. A közép-magyarországi régióban, az észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 évből legalább 5 évben (azaz átlagosan minden negyedik évben) lesz extrém hosszú egybefüggő száraz periódus a júliustól szeptemberig terjedő három hónapban a szimulációk szerint.
Ez a növényzet és a mezőgazdaság számára is kritikus aszályok gyakoriságnövekedéséhez vezet, amennyiben nem kezdünk mielőbbi kibocsátás-csökkentésbe.
Még nagyobb aszálykárok és drágább élelmiszer lehet az eredménye a nem cselekvésnek
Még javában benne vagyunk a nyárban, de az előzetes szakmai becslések szerint a hőhullámok és szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermelést hazánkban. Ha tovább nő a nyári egybefüggő száraz időszakok száma, akkor az elkerülhetetlenül további károkhoz és végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni, ami mindannyiunkat érint. A jövőben pedig ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és éveken át tartósan több összetett éghajlati extrém esemény sújtja Magyarországot, akkor az az ellátásbiztonságra is hatással lehet.
Összességében a közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepes szcenárió szerint, azaz a jelenlegihez hasonló vagy annál rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. A pesszimista forgatókönyv esetén azonban már azt vehetjük észre, hogy
a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) kevesebbszer fognak előfordulni hazánk nagy részén, míg az extrém hosszú (> 40 nap) száraz periódusok gyakrabban jelentkeznek majd.
A víz az élet nélkülözhetetlen eleme és számos szektorban használjuk, például a mezőgazdaságban, a háztartásokban, az ipari folyamatok során, az energiaellátásban. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint a vízhiány az egyik kulcskockázat, amivel meg kell küzdenie Európának. Az elmúlt években már itthon is többször tapasztalhattuk, hogy egy-egy szárazabb, csapadékmentes időszak során bizonyos régiókban vízkorlátozásokat rendelnek el.
Ezen kívül fontos azt is látni, hogy amellett, hogy a víz hatalmas károkat is képes okozni az éghajlatváltozással összefüggésben, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is kritikus szerepet tölt be. Ezért lényeges, hogy mihamarabb érdemi üvegházgáz-kibocsátás csökkentésbe kezdjünk, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását.
A bejegyzés Kiss Anna és Pongrácz Rita, a Másfélfok oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
