
Mit tegyünk, ha már nem tehetünk semmit?
Sokan és sokszor riogattak már a világvégével. Míg ezek a jóslatok korábban inkább minden alapot nélkülöző fantáziák voltak, semmint valós fenyegetésen alapuló előrejelzések, ma már
Sokan és sokszor riogattak már a világvégével. Míg ezek a jóslatok korábban inkább minden alapot nélkülöző fantáziák voltak, semmint valós fenyegetésen alapuló előrejelzések, ma már
Gelencsér András környezettudós, a Pannon Egyetem rektora nyáron azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy a jelenleg ismert emberi civilizáció a klímaváltozás hatásai és a nyersanyaghiány miatt
A jövőre mindenki kíváncsi, főként, ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyi megpróbáltatás érte az utóbbi években az emberiséget. Vajon a jövő csak az élelmiszerért és
A körültekintő kockázatkezelés megköveteli a rossztól a legrosszabbig terjedő forgatókönyvek áttekintését. Az éghajlatváltozással kapcsolatban azonban az ilyen jövőképekhez nincs elegendő pontos ismeretünk. Vezethet az emberi
A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyag-fedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap-
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a 2024-2030-as időszak kritikus fordulópont lesz, ami véget vet az évszázadok óta tartó gazdasági növekedésnek. És nem, ennek semmi
Teszem, amit tudok, ott, ahol vagyok, azzal, amim van – ennél több már nem várható el az emberektől. Itt az ideje elgondolkodnunk annak a lehetőségén,
Ha eddig azt gondoltad, messze még a vég, most már nem fogod. Stumpf-Biró Balázs az éghajlatváltozás hatásait azonosító, és az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Programot
A múlt század végének egyik legellentmondásosabb, legtöbb vitát, pozitív visszajelzést és lesújtó kritikát kiváltó jelentése volt a “The Limits to Growth” (magyarul “A növekedés határai”,