Egyre több ember próbál zöld életmódot folytatni, de nem mindenki látja át a fenntartható életmóddal kapcsolatos problémákat. Természetesen az mindig jó, ha kevesebb csomagolást használunk, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy ha öko termékeket használunk, de ha autóval kell mennünk a hipermarketbe az öko mosószerért, akkor nem vagyunk sokkal előrébb az ökológiai és karbon-lábnyomunk csökkentése terén. Hogyan néz ki valójában a fenntartható és környezetbarát életmód? A Dőry házaspár példájából mindjárt kiderül.
Dr. Dőry István fizikus és felesége, Kéry Magdolna tanárnő a magyar fővárosból – több kanyar és kitérő után – az ország nyugati határához közeli Egyházasfalu nevű kis településre költözött, azért hogy a természet erőforrásait nem kizsákmányoló, fenntartható életet éljen egy felújított, lényegében autonóm vályogházban. Szerintük a ház akár űrállomásként (vagy földhajóként, ha a Földön akarunk maradni) is működhetne, hiszen külső energiaforrás nélkül is életképes, illetve önfenntartó a rendszer.
Mindig mindkettejükben nagyon erős volt a fenntarthatóságra való törekvés: olyan életet szerettek volna élni, amely lehetőleg kevesebbet vesz el az ökoszisztémáktól, mint amennyit visszaad, és kevesebb kárt okoz, mint amennyit az ökoszisztémák képesek helyreállítani.
Dr. Dőry szerint négy fő alapelv van (struktúrák, intézmények stb. formájában), amelyek a jelenlegi városi életmódot fenntarthatatlanná teszik:
1. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés: A fosszilis erőforrások gyorsabban fogynak, mint ahogyan pótlódnak. Az olaj ötmilliószor gyorsabban fogy, mint a természetes „termelődési” ideje.
2. Az infrastruktúrákra (csővezetékek, csatornarendszer, villanyáram, utak, benzinkutak stb.) való támaszkodás: Ezek azok a struktúrák, amelyek miatt elsősorban fosszilis tüzelőanyagokat használunk.
3. A bankoktól való függésünk: hitelezési tevékenységükkel a bankok pénzelik az irracionális keresletet és a bolygó erőforrásainak túlhasználatát. Pénzteremtő mechanizmusaik fenntartják és tovább rontják az egész világ jelenlegi (fenntarthatatlan) állapotát.
4. A népsűrűség: a városokban magasabbak a fizetések és jobb az infrastruktúra, ezért az emberek ott akarnak élni. A városoknak azonban rengeteg hátrányuk van – például átlagosan 6 fokkal melegebb van, mint a falvakban, hogy egy dolgot említsünk…
A Dőry házaspár évtizedek óta elkötelezett környezetvédő. „Az egész életünket erre tettük fel, a zöld szemléletet szeretnénk minél több embernek átadni, különösen a fiataloknak.” – mondja Magdolna. És ők tényleg nem csak beszélnek róla! A fent említett négy pontot szem előtt tartva megfontolt és tudatos döntéssel választották ki a mostani lakhelyüket, ahol már közel 20 éve valósítják meg életük nagy fenntarthatósági tervét.
Dr. Dőry István az alábbi linken található kézikönyvben foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait és osztott meg a szuper- és extrém- takarékos házi praktikákat.
Dr. Dőry István: Szuper- és extrém-takarékos házi praktikák és fortélyok
A bejegyzés a Másfélfokos életmód oldalon 2022-ben közölt írás alapján készült.
