Az éghajlatváltozás hurrikánokra gyakorolt hatásai
Az éghajlatváltozás nagy valószínűséggel súlyosbítja az Egyesült Államokban előforduló hurrikánok hatásait azáltal, hogy növeli azok intenzitását, egyúttal csökkenti a hurrikánok haladási sebességét. A szakértők jelenleg még bizonytalanok abban, hogy a hurrikánok számában bekövetkezik-e valamilyen mértékű változás, de abban teljesen bizonyosak, hogy a hurrikánok egyre erősebbek és egyre pusztítóbbak lesznek. Ezek a tendenciák rámutatnak arra is, hogy a hurrikán sújtotta területeken nem csupán a fizikai károkból eredő költségek lesznek egyre magasabbak, hanem ezek az időjárási jelenségek sajnos egyre több emberáldozatot is fognak követelni. A legsúlyosabb hatások elkerülése érdekében mind a part menti, mind a szárazföldi területeken a lakosságnak, a közösségeknek érdemes növelniük az ellenálló és alkalmazkodóképességüket is.
A hurrikánokra az alábbi, az éghajlatváltozással összefüggő következmények is hatással lehetnek:
A melegebb tengerfelszíni hőmérséklet fokozza a trópusi viharok szélsebességét, így még nagyobb károkat okozhatnak, amint partot érnek. Az 1979 és 2017 közötti időszakban az erőteljesebb hurrikánok száma nőtt, míg a gyengébb kategóriájú hurrikánok száma csökkent. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA – National Oceanic and Atmospheric Administration) az eddigi modellezések alapján a 4. és 5. kategóriájú hurrikánok számának és szélsebességének növekedésére számít. A melegebb tengeri hőmérséklet csapadékosabb hurrikánokat is okozhat, az előrejelzések szerint 10-15 százalékkal több csapadék hullhat az ilyen típusú viharokból. Az elmúlt néhány év időjárási jelenségei, például a 2017-es Harvey hurrikán (amely egyes helyeken több, mint 60 centiméternyi esőt zúdított az érintett régiókra), a 2018-as Florence (több, mint 35 centiméternyi csapadék) és a 2019-es Imelda (44 centiméternyi csapadék) mind azt bizonyítják, hogy hatalmas, pusztító árvizeket is okozhatnak ezek a jelentős csapadékmennyiséget tartalmazó hurrikánok.
A tengerszint emelkedése már most is nagymértékben növeli a part menti viharok súlyosságát, és ez várhatóan egyre rosszabb lesz. Világszerte az átlagos tengerszint 1900 óta több, mint 15 centimétert emelkedett, és várhatóan 30-75 centimétert is emelkedhet még ebben az évszázadban. A part menti régiók fogják a leginkább megsínyleni ezeket a hatásokat, hiszen a tengerszint emelkedése növeli a part menti árvizek kockázatát, és bizonyíthatóan fokozta a közelmúlt számos viharának következményét is. A Katrina hurrikánról készült tanulmány becslése szerint a magasabb tengerszint ezidáig 15-60 százalékkal magasabb árvízszintet eredményezett, az 1900-as években jellemző éghajlati viszonyok hatásaihoz képest. A Sandy hurrikánról készült tanulmány becslése szerint az óceánok akkori szintje szintje háromszorosára növelte az áradások valószínűségét, és a további tengerszint emelkedés a jövőben már négyszer valószínűbbé teszi a súlyos árvizek kialakulását.
A légkörben bekövetkezett változások, például az Északi-sarkvidék felmelegedése, jelentős mértékben hozzájárulhatnak a hurrikán szezonokban megfigyelhető egyéb tendenciákhoz, változásokhoz. Például a korábbiakhoz viszonyítva mérhetően csökkent a hurrikánok haladási sebessége. Bár a lassulást kiváltó pontos okok feltárása szakértői körökben még mindig vita tárgyát képezi, egyértelmű, hogy a viharok úgymond „megrekednek”, így a part menti régiókra nagyobb csapadékmennyiség zúdul, valamint hosszabb ideig tartó erős széllökések és a korábbiaknál hatalmasabb viharhullámok sújtják ezeket a területeket. Mindez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban évről-évre egyre pusztítóbb viharok okoznak hatalmas károkat, és veszélyeztetik a part mentén élő lakosságot.
A középső szélességi körök (szubtrópusi és mérsékelt övi területek) felmelegedése megváltoztathatja a trópusi viharok mintázatát, ami azt eredményezi, hogy egyre több vihar jelenhet meg a magasabb szélességi körökön is. A Csendes-óceánon például északi irányba már némiképp eltolódott az a pont, ahol a viharok elérik a csúcsintenzitásukat, az Atlanti-óceán északi részén azonban, ahol a keleti partvidéket elérő hurrikánok keletkeznek, ez még nem történt meg. Ennek a csúcsintenzitási pontnak az eltolódása jóval több emberéletet követelhet és nagyságrendekkel nagyobb anyagi károkat is okozhat, azonban további kutatásokra van szükségünk ahhoz, hogy jobban megértsük és átlássuk, hogyan és mi alapján változhat meg a hurrikánok pályája.
Fenyegető hurrikánok
Az éghajlatváltozás egyértelműen növeli a hurrikán okozta károk helyreállítási költségeit és pusztításának mértékét is. Bár korábban is előfordultak szélsőséges viharok, az elmúlt években a hurrikánok pénzügyi szempontból is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Az Egyesült Államokban eddig regisztrált tíz legköltségesebb hurrikán közül négy 2017-ben és 2018-ban következett be, és a Katrina hurrikán (2005) továbbra is a “legdrágább” mind közül, ugyanis több, mint 186 milliárd dollárra rúgnak a helyreállítás költségei.
Kattintson ide a C2ES térképéhez, ahol az Egyesült Államokbeli szélsőséges időjárási események dollárban kifejezett költségeit láthatja.
Fontos megjegyezni, hogy miközben az egyre pusztítóbb hurrikánok egyre több kárt okoznak, a part menti területek infrastrukturális, gazdasági és pénzügyi fejlődése egyre nagyobb vagyoni kockázatot eredményez, ugyanis közel 50 millió ingatlan és legalább 1,4 billió dollár értékű vagyon található a part menti, körülbelül 200 méteres sávon belül. Az Egyesült Államok part menti lakossága 1970 és 2010 között nagyjából 35 millió fővel nőtt. Kétségtelen, hogy minél nagyobb mértékben zajlik ezekben a régiókban az anyagi fejlődés, annál nagyobb mértékű lesz egy hurrikán esetén az anyagi veszteség is.
Az épületekben okozott károkon kívül a hurrikánok az infrastruktúrát is veszélyeztetik, hiszen a hatalmas áradások alámossák az energia-, víz-, és csatornarendszereket, a közlekedési utakat és megrongálhatják az árvízvédelmi építményeket, gátakat is. Ezek a rendszerek kritikus fontosságúak a lakosság alapvető szolgáltatásainak biztosításában, valamint a gazdasági és egyéb ipari, üzleti tevékenységek folytonosságának támogatásában.
Az egyre pusztítóbb hurrikánok a közegészségügyre és az emberéletekre is jelentős hatással lehetnek. A Katrina hurrikán 2005-ben több, mint 1800, 2017-ben pedig a Maria hurrikán pedig közel 3000 halálos áldozatot követelt Puerto Ricóban. A 2022-es Fiona hurrikán a sziget egészére kiterjedő áramkimaradást okozott. A vízellátás és az áramszolgáltatás hiánya a vízzel terjedő betegségek, a környezeti szennyeződések, a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát nagymértékben megnövelheti, és kórház bezárásokhoz is vezethet, ami szűkíti a betegek ellátásának lehetőségeit. Ezek a kockázatok különösen fenyegetőek és súlyosak lehetnek azokban a hátrányos helyzetű közösségekben, amelyek kevesebb erőforrással rendelkeznek a hurrikánokra való felkészülésben és a hurrikánok okozta károk helyreállításához.
Hogyan növelhetjük ellenálló képességünket?
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali drasztikus csökkentése a globális felmelegedés lassítása érdekében elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a jövőben csökkenthessük a legsúlyosabb következményekkel járó viharok kockázatát.
Íme néhány lehetőség, amelyekkel a közösségek erősíthetik ellenálló képességüket a hurrikánok hatásaival szemben:
- A part menti vizes élőhelyek, dűnék és zátonyok megőrzése és védelme a viharhullámok tompítása céljából.
- Fontos szem előtt tartani, hogy az új építkezések és fejlesztések ne történjenek árvízveszélyes területeken vagy a már korábban hurrikánok által sújtott területeken.
- A strandok homokkal, kaviccsal való feltöltése és a part menti védelmet biztosító infrastruktúra, például a partfalak javítása.
- A veszélyeztetett épületek megemelése az árvízkárok csökkentése érdekében.
- Az ezidáig alacsony hurrikánveszély besorolású területeken a lakosok ösztönzése árvízbiztosítás megkötésére, és a hurrikán okozta károkat elszenvedő emberek támogatása abban, hogy biztonságosabb helyen telepedhessenek le, mindezt egy jól átgondolt költözési és finanszírozási terv alapján.
- Az építmények tervezési és építési szabályainak olyan jellegű módosítása, hogy azok ellenállóbbak legyenek a viharos szélben és védettebbek legyenek a repülő törmelék ellen.
- Közvetlenül a vihar érkezése előtt a lakosság mielőbbi tájékoztatása és alapos felkészítése, többek között az ablakok bedeszkázása, az ingatlanok megtisztítása a veszélyes, repülő törmelékektől, és az evakuálási terv aktiválása.
A Climate Mapping for Resilience and Adaptation portál segíti az Egyesült Államok lakosságát abban, hogy megértse az éghajlatváltozás valószínű és lehetséges következményeit a jelenben és a jövőben egyaránt, valamint felkészülhessen a várható időjárási szélsőségekre, beleértve az erdőtüzeket, aszályokat, áradásokat és az egyre gyakoribb hőhullámokat.
A bejegyzés a C2ES oldalon 2023-ban közölt bejegyzés alapján készült.
