A globális felmelegedés felgyorsulásával a hőmérsékleti adatok továbbra is nap, mint nap rekordokat döntögetnek. Az extrém hőség a bolygó számos pontján követelt már emberéleteket, és csupán idő kérdése, hogy a “Wet Bulb Temperature”, vagy “nedves hő” hatás akár több százezer ember halálához vezessen.
Az emberi test hőmérséklete ideális esetben 36,6 Celsius-fokos, ám ennél magasabb hőmérsékletet csak egy viszonylag szűk sávban vagyunk képesek elviselni. A „Wet Bulb Temperature” hatás akkor érvényesül, amikor a levegő hőmérséklete 35 Celsius-fokra vagy afölé emelkedik,és mindehhez egy nagyon magas páratartalom (jellemzően közel 100%-os relatív páratartalom) társul, ami így megakadályozza, hogy a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával a test lehűtse önmagát. Az emberi test ugyanis nagyjából 80%-ban az izzadással képes szabályozni a testhőmérsékletet. Ha a testünk nem képes kellőképpen, az ideális hőmérsékletre lehűlni, akkor akár hőgutát is kaphatunk, ami légzőszervi, valamint szív-, és érrendszeri problémákat, sőt akár halált is okozhat. Hőguta esetén, amennyiben az emberi testet nem kezdik el azonnal valamilyen módon hűteni, a keringési rendszer rövid időn belül összeomolhat – számol be a Reuters egy 2010-es, mérföldkőnek számító tanulmány szerint.
A “Wet Bulb Temperature” elnevezés onnan származik, hogy a vizsgálatok során úgy mérik meg a hőmérsékletet, hogy a hőmérőt egy vízzel átitatott ruhával fedik le. Maga a folyamat, ahogy a ruhában lévő víz lassan elpárolog, és ezáltal csökkenti a hőmérsékletet, pontosan bemutatja azt a folyamatot, ahogyan az emberi test az izzadással lehűl. 100%-os relatív páratartalom esetén a “Wet Bulb” hőmérséklete megegyezik a száraz levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, hiszen a levegő már vízzel telített.
A “Wet Bulb Temperature” hatás egészen a közelmúltig ritkán fordult elő, ám a globális átlaghőmérséklet emelkedésének gyorsuló hatása miatt a hőguta általi halálesetek száma egyre növekszik, és főként az idősebb korosztályt, valamint a komolyabb egészségügyi problémákkal élő embereket veszélyezteti. 2024 tavaszán világszerte újabb és újabb szélsőséges hőmérsékleti értékeket mértek, amelyek megdöntötték az addig legmelegebbnek számító 2023-as rekord év hőmérsékletei adatait is.
Brutális hőhullám Indiában
Lopamudra Sinha indiai televíziós műsorvezető 2024. április 21-én a Doordarshan hírcsatornán a hírek felolvasása közben elájult, és kollégái siettek a segítségére, hogy újra életet leheljenek belé.
Sinha elmondta, hogy az adás előtt már rosszul érezte magát, de miután ivott egy pohár vizet, megpróbálta folytatni a műsort. Különös az eset abból a szempontból, hogy a Doordarshan műsorvezetője éppen élőben tudósított a Nyugat-Bengálián végigsöprő hőhullám eseményeiről, miközben maga is amiatt lett rosszul és esett össze. Sinha azt mondta, hogy „a nagy hőség miatt ájult el, és mert hirtelen leesett a vérnyomása”. A műsorvezető azt is elmondta, hogy az épület légkondicionáló rendszerének meghibásodása miatt a stúdióban rendkívüli magas volt a hőmérséklet.
Indiát jelenleg is hőhullám sújtja, a hőmérséklet 40 és 46 Celsius-fok között mozog, ami már vészesen közelít az emberi szervezet által még elviselhető hőmérséklet felső határához.
Halálesetek Afrikában
Még ennél is rosszabb a helyzet az afrikai Maliban, ahol a hőmérséklet 48 Celsius-fok fölé emelkedett, és ahol egy kórház több száz hőguta okozta halálesetről adott tájékoztatást.
A Száhel-övezet és Nyugat-Afrika számos országát sújtotta a márciusban kezdődött és áprilisban is folytatódó erős hőhullám, amely Malit és Burkina Fasót érintette a legsúlyosabban.
A Mali fővárosában, Bamakóban található Gabriel Toure kórházban április első napjaiban, a legsúlyosabb hőhullám idején 102 halálesetet regisztráltak – jelentette a BBC. Az elhunytak mintegy fele 60 év feletti volt. Ezek a halálesetek nagy valószínűséggel nem közvetlenül a “Wet Bulb Temperature” hatás, hanem sokkal inkább az extrém hőség okozta stressz és a hőguta miatt következhettek be; a kórház szerint sok esetben „szerepet játszott a rendkívül magas hőmérséklet”.
Az éghajlatváltozás következtében Maliban és Burkina Fasóban a nappali levegő hőmérséklete több, mint 1,5 Celsius-fokkal, az éjszakai pedig már több, mint 2 Celsius-fokkal meghaladta a közelmúltig rögzített átlaghőmérséklet mértékét.
Az Perzsa-öböl államai és a “WBT”
Az Perzsa-öböl államaiban 2023 augusztusában igen nagy esély volt arra, hogy egy jelentősebb csapadékos időszak köszöntsön rájuk, amikor is a rendkívüli hőség és a nagyon magas páratartalom hulláma végigsöpört a térségen, Dubajtól Doháig. Nem is olyan rég Dubajt ismét szélsőséges időjárás sújtotta, miután az Egyesült Arab Emírségek (EAE) fővárosára egyetlen nap alatt egy teljes évnyi csapadékmennyiség hullott, amely a nemzetközi repülőtér kifutópályáit gyakorlatilag egyetlen hatalmas tóvá változtatta, és elárasztotta a metróalagutakat is.
Az eső ugyan önmagában még nem jelent veszélyt, de 2023 augusztusban a levegő hőmérséklete 43 Celsius-fokig emelkedett, mellé 35-40%-os páratartalommal párosult, ami viszont már közel áll az életveszélyhez.
Nem kétséges, hogy a levegő páratartalma várhatóan gyorsan emelkedni fog. Amint arról a bne IntelliNews a csapadékmennyiség változásáról szóló mélyreható tanulmányában beszámolt, a hőmérséklet minden 1 Celsius-fokos emelkedésével a víz párolgása 7%-kal nő. Mivel a vízgőz maga is üvegházhatású gáz (Greenhouse Gas – GHG), minél magasabb a levegő relatív páratartalma, annál gyorsabban emelkedik a hőmérséklet.
A Perzsa-öbölben a szinte nedves-nyirkos körülmények nem tartottak sokáig; csak akkor válnak ugyanis életveszélyessé, ha tartósan, hosszabb ideig fennállnak. A Journal of Scientific Advances című folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány szerint azonban a “Wet Bulb Temperature” hatás Ázsiában és a Közel-Keleten a jelenleg csupán alkalmanként előforduló körülbelül egy-két óráról, 2060-ra körülbelül hat órára, vagy akár még ennél hosszabb időtartamra is emelkedhet, és kritikus, sőt életveszélyes lehet mindazok számára, akik nem találnak menedéket a hőség és az azzal párosuló magas páratartalom elől.
A magas páratartalmú trópusi régiók, különösen a monszun övezet mentén fekvő területek vannak általában a legnagyobb veszélynek kitéve az akár halálos kánikulai hőmérséklet szempontjából, beleértve Kínát, Indiát, Bangladest, Pakisztánt és az afrikai Száhel-övezetet.
A „Föld legforróbb városa”, a pakisztáni Jakobábád ezidáig már négyszer lépte át a “Wet Bulb Temperature” úgynevezett küszöbértékét, és a mexikói La Paz, az ausztráliai Port Hedland és az Egyesült Arab Emírségekbeli Abu Dhabi is elérte, illetve meghaladta ezt a határértéket – derül ki a 2020-as tanulmányból, amely részletezte, mely országok vannak a legnagyobb veszélyben.
A globális felmelegedés felgyorsul
A probléma egyre csak súlyosbodni fog. Amint arról a bne IntelliNews beszámolt, egyes becslések szerint a tudósok szerint 2070-re mintegy 3 milliárd ember fog olyan országokban élni, amelyek a hőmérséklet emelkedése miatt lakhatatlanná, élhetetlenné válnak majd.
Jelen állás szerint hivatalosan a világ mindössze 1,2 Celsius-fokkal haladja meg a 2015-ös Párizsi Megállapodásban rögzített, iparosodás előtti referenciaértéket. Az 1,2 Celsius-fokkal magasabb globális átlaghőmérséklet mellett a tudósok szerint a Maliban tapasztalt szélsőséges hőhullám 200 évente egyszer fordulhat elő, de ha a globális átlaghőmérséklet meghaladja a 2 Celsius-fokot, akkor az éghajlati modellek szerint 20 évente következhet be ilyen erős hőhullám.
A közelmúltban néhány tudós azt a kérdést vetette fel, hogy a 2023-as példátlan hőmérséklet-emelkedést követően vajon felgyorsul-e az éghajlatváltozás. A globális átlaghőmérséklet a 2023-as év minden napján 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti referenciaértéknél, ami több, mint a Párizsi Megállapodásban javasolt maximális szint, és nagyon úgy tűnik, hogy ez 2024-ben is megismétlődik. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a kitűzött célt nem sikerült elérni, mivel a 1,5 Celsius-fokos célérték három év átlaga, tehát még mindig kevesebb, mint 1,5 Celsius-fok, de egyre nyilvánvalóbb az a tény, hogy 2025 végére ezt a küszöbértéket immár véglegesen meghaladhatjuk, amennyiben addig nem történik érdemi, radikális változás.
A bejegyzés Ben Aris, az Intellinews oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
