Texasra előbb hurrikán csapott le áramkimaradásokat okozva, majd nem sokkal később szélsőséges hőhullám kezdődött. Sok területen továbbra sem állt helyre az energiaellátás, ami megakadályozza az épületek hűtését. Eközben más államokban tűz, villámárvíz vagy tornádó fenyeget. Kérdés, hogy a városok mit tehetnek a globális felmelegedés által felerősített extrém időjárási eseményekkel szemben, ha azok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak.
Helyi idő szerint július 8-án, a korai órákban érte el a Beryl trópusi ciklon Texast. A hurrikán ekkor már „csak” 1-es kategóriájú volt, de korábban az 5-ös erősséget is elérte. A Beryl történelmi vihar, az éves atlanti hurrikánszezonok alatt még sosem regisztráltak ennyire korai 5-ös kategóriájú trópusi ciklont – a jelenség hátteréről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az extrém időjárási jelenség a Karib-térségben korábban felfoghatatlan pusztítást okozott, Texasban pedig mintegy 3 millió otthont és üzletet érintő áramkimaradást és súlyos áradást idézett elő, a katasztrófában legalább tíz ember vesztette életét. Egyes településeken, így az Egyesült Államok negyedik legnépesebb városában, a 2,3 milliós Houstonban az energiahálózat helyreállítása a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, több százezer ügyfél továbbra sem fér hozzá a hálózathoz, ami az azóta kialakult hőségben különösen problémás – írja az AP.
Viharok után hőhullám
Az utóbbi időszakban a régiót több természeti csapás is érte, májusban például egy igen erős, nagy kiterjedésű és gyors mozgású szélvihar, egy úgynevezett derecho söpört végig Houstonon, szintén áramkimaradásokat okozva. Most a forróság jelent kihívást, a napi maximum rendre 32 Celsius-fok fölött van, az energiahiányban viszont sokan maradtak hűtés nélkül.
A Houston környéki kórházakban az elmúlt napokban megugrott a hőség és szén-monoxid-mérgezés miatt kezelt betegek száma.
A meleg komolyan megterheli a szervezetet, a hálózati energia hiányában pedig többen otthoni generátorral próbálnak áramhoz jutni, amelyeknek helytelen használata mérgezéssel járhat. Előfordul, hogy a berendezéseket nyitott ablak vagy szellőzőnyílás közelében működtetik, ilyenkor a színtelen, szagtalan mérgező gáz beszivároghat az otthonba.
A houstoni katasztrófavédelmi hivatal szerint több mint 320 ember került kórházba a hőség miatt, ami az ilyenkor szokásos szám mintegy háromszorosa. Dr. Ben Saldana, aki a houstoni Methodist kórházrendszer 18 sürgősségi osztályát felügyeli, a szakértő az AP-nek elmondta: a 2021-es februári nagy fagy okozta áramkimaradások óta nem kezeltek ennyi pácienst.
A houstoni katasztrófavédelem illetékesei további mintegy 120 szén-monoxid-mérgezésben szenvedő betegről számoltak be, hasonlóan magas érték a hosszú áramkimaradások kivételével ritkán fordul elő. Dr. David Persse houstoni főorvos szerint öt-tíz évvel ezelőtt a mérgezések messze nem okoztak akkora gondot, mint napjainkban.
A forróság főként az alapbetegséggel, például szív- és érrendszeri rendellenességgel küzdőkre jelent fenyegetést, de a tartós kitettség bárki számára egészségkárosító lehet. A meleg egyébként nagy páratartalommal is párosul most Texasban, ami kifejezetten veszélyes, hiszen ilyen időben az izzadással már nem képes hűteni magát az emberi szervezet.
Az egészségügyi rendszert tovább terhelik, hogy a beszámolók szerint a páciensek energia nélkül maradt családtagjai esetenként megpróbálnak letáborozni a kórházakban. A helyzet konfliktusokat szül a látogatók és a személyzet között.
Az ország nagy részén katasztrófa fenyeget
Áram hiányában számos épületben nem működnek a klímaberendezések, a meleg pedig sokak számára ellehetetleníti a hurrikán utáni otthoni kártalanítást. Városi és állami kezdeményezésre több helyen közösségi hűtőközpontokat állítottak fel, hogy enyhülést nyújtsanak a lakosságnak, az NFL-es Houston Texans stadionjában pedig átmeneti központot is létrehoztak azok számára, akiknek lakása, háza súlyosan károsodott a korábbi viharban.
A szélsőséges forróság egyébként nem pusztán Texast sanyargatja, a hőkupola az Egyesült Államok középnyugati és keleti részére is ráborult – hasonló, nagy kiterjedésű időjárási jelenség figyelhető meg most hazánkban is. A magas páratartalommal érkező hőhullám amerikaiak millióit érinti, Kansastől Texason át New Yorkig és Dél-Karolináig hőségriadó van érvényben – számol be a The Guardian.
Több keleti parti nagyvárosban, így New Yorkban és Philadelphiában levegőminőségi riasztást is kiadtak, ilyenkor a légzőszervi betegségekben, például asztmában szenvedők számára veszélyesek a kültéri körülmények. Az enyhülés csak július második felére várható.
Oregon és Idaho egyes részein eközben nem a nedvesség és a meleg, hanem a szárazság, a szél és a forróság kombinációja teremt katasztrófával fenyegető helyzetet: tűzvédelem szempontjából kritikus a helyzet. Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) arra is figyelmeztetett, hogy a Közép-Nyugat egyes részein, így Illinois-ban és Minneapolisban villámárvizek és tornádók várhatóak.
A nyár kifejezetten forrón kezdődött az országban, több államban jelentettek már forrósághoz köthető haláleseteket. Mivel a globális felmelegedés hosszabb és erősebb hőhullámokat okoz, a hasonló helyzetek egyre gyakoribbá válnak. Egy, a World Weather Attribution tudományos kollaboráció keretében végzett vizsgálat alapján az ember okozta klímaváltozás miatt napjainkban 35-ször gyakoribbak a halálos hőhullámok a nyár kezdetén, május és június között Mexikó, Közép-Amerika, valamint az Egyesült Államok déli területein.
Nem állnak készen a klímaváltozásra
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Houston és más amerikai városok nem állnak készen az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásaira, például a viharveszélyre. A klimatikus átalakulás miatt az óceán felszíne egyre melegebbé válik, ami energiával táplálja a trópusi ciklonokat, így a térségben a hurrikánok nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is válnak.
Houston térségének az elmúlt két évtizedben több nagy viharral, illetve az azokat követő áramkimaradásokkal kellett megküzdenie.
Sok szakértő azt kifogásolja, hogy a régióban egyelőre nem a megelőzésre, hanem az utólagos kártalanításra fókuszálnak, ez pedig nagyfokú rugalmatlansággal és kiszolgáltatottsággal jár.
Texas elektromos infrastruktúrája jelenleg egyszerűen nem tud lépést tartani az erős szelekkel.
A 2008-as Ike hurrikán és a 2017-es Harvey hurrikán után ugyan a városban kivágtak potenciálisan veszélyes fákat, fokozták az árterek védelmét, illetve több villanyvezetéket föld alá temettek, a jelek alapján ezek az intézkedések sem voltak elegendőek. Az energiabiztonság javítása érdekében emellett új, földgázzal működő, a globális felmelegedést egyébként ugyancsak fokozó erőműveket építenek.
Utóbbi döntés hátterében a már említett, 2021-es téli áramszünet állt, ekkor több mint 200 ember halt meg, és milliók éltek napokig villamos energia nélkül. A texasi republikánusok a leállásért a szélturbinákat és napelemeket okolták, valójában azonban elsősorban főként épp a földgázerőművek téliesítésének elmulasztása volt a felelős.
Doug Lewin, a Stoic Energy tanácsadó cég alapítója szerint a földgáz alapú áramtermelés amúgy sem segítene az olyan veszélyes helyzetekben, mint amilyeneket a hurrikánok idéznek elő. „A probléma az, hogy az átviteli vezetékek nem tudják továbbítani ezt az energiát” – nyilatkozta a CNN-nek.
A mostani áramszünetek hátterében nem a termelői akadozás, hanem a hálózati infrastruktúra károsodása, a vezetékek leszakadása áll. Michael Webber, az Austini Texasi Egyetem munkatársa szerint a döntéshozóknak a vezetékekre, oszlopokra, a hálózat megerősítésére kellene összpontosítaniuk a földgáz támogatása helyett.
Több milliárd dollárnyi beruházás kellene
Egy idén áprilisban publikált jelentésben a houstoni közműszolgáltató, a Centerpoint Energy úgy becsülte, hogy a rendszert nagyjából 2 milliárd dollárból lehetne felkészíteni a súlyosbodó időjárási szélsőségekre. A vállalatnak 2019 és 2023 között 15 extrém eseményt – szélsőséges szelet, csapadékot vagy hőmérsékleti értékeket – követően kellett dolgoznia az ellátás helyreállításán.
Joshua Rhodes, az Austini Texasi Egyetem kutatója a CNN-nek kiemelte: az állam elektromos infrastruktúrájának nagy része az 1970-es és 1980-as években épült, ekkoriban jóval kevésbé volt szélsőséges az időjárás, mint manapság. Az oszlopok nagy része ráadásul fából készült, amely nem túl ellenálló.
A szolgáltatók egyes helyeken elkezdték bevezetni az üvegszálas anyagokat, a Centerpoint több ponton intelligens hálózatirányítási rendszereket épített ki, máshol pedig a vezetékek szélesebb körű földbe telepítését fontolgatják, ám az ilyen beruházások rendkívül költségesek.
Igaz, hosszú távon az állandó helyreállítások sokkal gazdaságtalanabbak lesznek.
Egyes szakértők a politikai akarat hiányában látják a fő problémát: noha a Texasban működő közműszolgáltatóknak kötelező időjárás-ellenállósági terveket bemutatniuk, az állam nem sok forrást ad a fejlesztésekre és javításokra. Alison Silverstein független energetikai tanácsadó szerint a texasi politikai vezetés eleve nem ismeri el az éghajlatváltozás tényét, emiatt a közműszolgáltatók beszélhetnek ugyan szélsőséges időjárásról, ám azt hiába állítják, hogy a klimatikus átalakulás ront a helyzeten, és felkészülést igényel.
Mint Lewin kiemelte, az egyik megoldást a napenergiával és földgázzal egyaránt működtetett mikrohálózatok jelenthetik, ezek nagyobb események, például hurrikán idején felhasználhatóak többek között az idősotthonok és kórházak ellátására. Noha a gázerőművek fejlesztését előíró törvényjavaslatban több mint 1 milliárd dollár támogatást írtak elő a mikrohálózatok számára, erre a pénzre egyelőre nem lehet pályázni.
Felkészülni, de mire?
Az elektromos hálózat mellett az egyéb infrastruktúrákat, otthonokat és más épületeket is fel kellene készíteni a változó körülményekre. A szakemberek Houston esetében gyakran kritizálják, hogy továbbra is zajlanak beruházások az áradások által leginkább fenyegetett területeken, például a partokon. A lakosságra egyre nagyobb teher hárul, ha szeretnének viharkárra vonatkozó biztosítást kötni ingatlanjaikra.
Michelle Meyer, a Texas A&M University munkatársa az AP-nek elmondta: a tengerparti városok általánosságban nincsenek felkészülve a változásokra. A kutató úgy látja, a megelőző intézkedéseknek olyan szintre kellene fejlődniük, hogy egy 1-es kategóriájú hurrikán – mint amilyen a Beryl is volt Texast elérve – ne jelentsen komolyabb gondot.
Egyes településeken ugyan törekednek az ellenállóság fokozására, de az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, folyamatosan újabb kockázatok lépnek fel. Shane Hubbard, a Wisconsini Egyetem kutatója szerint bár a tudósok a számítógépes eszközöknek köszönhetően minden korábbinál jobb döntéseket hozhatnak az evakuálásokról, a szükséges fejlesztésekről és egyéb intézkedésekről, a világ összes számítógépes kapacitása sem képes felvenni a küzdelmet az éghajlatváltozás kiszámíthatatlanságával.
Az óceánok felmelegedése olyan gyorsan erősödő időjárási eseményeket idéz elő, amelyek ellentmondanak a meglévő modelleknek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Texasban, az Egyesült Államok olajfinomító központjában sok politikus továbbra is szkeptikus a klimatikus átalakulással kapcsolatban.
A bejegyzés Lugosi Péter, a 24.hu oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
