Télen és tavasszal még sokan örültek az enyhe időnek, hiszen az alacsonyabb fűtésszámla, a kellemes tavaszi strandidő elégedettséggel tölthette el az embereket. Június közepe óta azonban már egyre több magyar komfortzónáját lépi át a forróság.
Példátlan erősségű hőhullám tombol a Kárpát-medencében és hazánktól délre a Balkán-félszigeten is. Az alábbiakban sorra vesszük a legfőbb okokat, hogy miért éppen most és miért éppen itt alakult ki ez a hőhullám, amelynek komolyabb mérséklődése egyelőre még nem is látható.
1. EL Niño
A globális hőmérséklet 2023-24-es emelkedéséhez az un. El Niño is hozzájárult, amely átmenetileg 0,2-0,3 °C-al emelte meg a globális középhőmérsékletet. Ez is felelős a hőségért tehát.
El Niño-ról akkor beszélhetünk, amikor a lenti ábrán jelölt Niño 3.4 (hőmérsékleti anomália a Csendes-óceán egyenlítői régiójában) területen a hőmérséklet legalább fél fokkal meghaladja a sokéves átlagot. Az elmúlt télen ez az érték 2 fokig emelkedett, amely hazánk időjárásában is extra melegedést okozott.
2. Üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése
Hosszú távon messze leginkább meghatározó globális éghajlati tényezők az ember által előállított üvegházhatású gázok (ÜHG-k). Ilyen például a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. Mindhárom gáz mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben.
Ezek összes sugárzási kényszere mostanra meghaladta a +2,5 w/m2-t. (második ábra folytonos piros vonal). A sugárzási kényszer azt jelenti, hogy a beérkező napsugárzásból a légkörünket alkotó gázok és a felszín mennyit nyelnek el és mennyit sugároznak vissza a világűrbe. Amennyiben a változás pozitív, bolygónk felszíne melegszik, ha negatív akkor hűl.
3. Légköri aeroszolok mennyiségének csökkenése = hőség fokozódása
Nem minden emberi tevékenység állal kibocsátott gáz melegíti légkörünket. Az úgynevezett légköri aeroszolok (például a kén-dioxid és a füst) hűtik a légkört (-0,6;-0,8 W/m2 közötti mértékben), azaz gyengítik a sugárzási kényszert (alábbi ábrán hatásuk kék színnel jelölve). Az aeroszolhatás folyamatos csökken térségünkben, a 90-es évek óta negyedére mérséklődött, jóval meghaladva a globális átlagot.
Ez a nehézipar megszűnésével és a fűtés szénről, gázra, illetve elektromos áramra történő átállással magyarázható. Legutóbb pedig a tengeri szállítóhajók üzemanyag normájának szigorításával tettünk nagy lépést a tisztább levegőért. A tisztábbá vált légkör, évente több millió ember életét kíméli meg.
A tiszta energiáira való átállásával viszont az aeroszolok mennyisége tovább csökken. Ezáltal az üvegházhatású gázok melegítő hatásának, aeroszolos kompenzáló hűtő hatása is fokozatosan csökken.
4. Napfoltciklus, naptevékenység
A napból érkező sugárzás oszcillációs jellege (és a felszínen korlátozott nagysága ~0,1 W/m2) csekély, de nem elhanyagolható erő. A 11 éves napfoltciklus a maximumához közeledik, előreláthatólag 2025-ben éri el azt, ilyenkor ez további ~0,1 °C-ot tesz hozzá a melegedéshez.
5. AMOC gyengülése
Az Atlanti-óceán meridionális áramlási rendszerének (AMOC) gyengülése hazánk időjárására is hatással van. Többek között komolyabb viharokat okoz várhatóan az Egyesült Királyságban és Skandináviában, intenzívebb teleket, valamint Európa-szerte fokozhatja a szélsőségesen veszélyes hőhullámokat és aszályokat (ábra alább).
A jelenlegi időjárási helyzet (alább) a fenti képen látható sematikus, modell által számított ábrákkal meglehetős hasonlóságot mutat.
A fent bemutatott jelenségek mellett még fontos szerepet játszhat a hőhullámok fokozódásában a Kárpát-medence élővizeinek lecsapolása, ezáltal kiszáradása is. A víz jelenléte növelné a párolgást ezáltal alacsonyabb maximum hőmérsékletet eredményezne.
Amennyiben a jelenlegi trendek tovább folytatódnak a következő években, évtizedekben még a jelenleginél is erősebb hőhullámokra számíthatunk a Kárpát-medencében.
A bejegyzés Molnár László, a mosthir.hu oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
