Több mint 100 szakértő új jelentése lesújtó képet fest arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan veszélyezteti már most az emberi egészséget.
Lehet, hogy Ohio-ban élsz, messze a tengerektől, amelyek szintje emelkedik. Talán Kanadában élsz, messze a forró sivatagoktól. Talán azt gondolod, hogy a klímaváltozás nem a te problémád, legalábbis még nem. De lehet, hogy ma meg fog változni erről a véleményed.
A The Lancet című orvosi folyóirat nemrég adta ki éves jelentését az éghajlatváltozásról és az emberi egészségről. A több, mint 100 szakértő – többek között orvosok, klimatológusok, közgazdászok – által készített terjedelmes tanulmány 41 mutatót vizsgál, beleértve a szélsőséges időjárási jelenségeket, mint például az aszályok, illetve energetikai trendeket, mint az üzemanyag-felhasználás, és a mezőgazdasági hatásokat, mint például a változó termesztési feltételek.
Az összesített eredmények meglehetősen ijesztőek: A szerzők megjegyzik, hogy egy ma született gyermek egy olyan világban élhet, amely 4 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időkben. „Fogalmunk sincs, hogy ez közegészségügyi szempontból hogyan néz ki, de azt tudjuk, hogy katasztrofálisan” – mondta Nick Watts, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója: az egészségügyi és éghajlatváltozási fejlemények eredményeit bejelentő sajtótájékoztatón. „Tudjuk, hogy ez alááshatja az elmúlt 50 év alatt a közegészségügyben elért eredményeket, és túlterhelheti az egészségügyi rendszereket, amelyekre támaszkodunk.”
Még nem késő megfordítani néhány ilyen tendenciát, vagy elkerülni a legrosszabb kimeneteleket. „A kihívás, amellyel most szembesülünk az, hogy hogyan tegyük ezt személyessé – hogyan értessük meg az emberekkel, hogy ez róluk szól, és hogy tehetnek valamit” – mondta Gina McCarthy, az EPA (Environmental Protection Agency) korábbi ügyvezetője, aki jelenleg a Harvardon működő Éghajlat-, Egészség- és Globális Környezet Központ igazgatója. „Szeretném, ha tudnák, hogy az éghajlatváltozás nem egy elveszett ügy. Szeretném, ha tudnák, hogy követelhetik a döntéshozóktól, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak, amelyek nem csupán az éghajlatváltozás veszélyét csökkentik, hanem már ma lehetőséget nyújtanak a közegészségügybe való azonnali beruházásra.”
Ha megértjük a problémát, akkor jobban átlátjuk a lehetőségeket. Alább kilenc kulcsfontosságú grafikon látható a Lancet jelentéséből, amelyek a leghitelesebben tükrözik a válságot, és azt, hogy ez mit jelent az emberiség kollektív egészségére nézve.
Hőhullámokkal felperzselve
Az éghajlatváltozás szélsőségesebbé teszi a hőhullámokat. Ez különösen nyilvánvalóvá vált Európában, ahol több országban is megdőltek a hőmérsékleti rekordok. Ezek az események kiemelten veszélyesek azokra idősekre, akik gyakran egyedül élnek olyan lakásokban, amelyek a közelmúltig nem igényeltek légkondicionálást, de ma már könnyen túlmelegednek. A „hőhullám kitettségi esemény” ezen a grafikonon egy 65 év feletti személy által elszenvedett hőhullámot mutat be. 2018-ban világszerte 220 millió ilyen eseményre került sor, amely megdöntötte a korábbi 2015-ös 209 milliós rekordot.
Légkondicionálás: A megoldás és a probléma
A légkondicionálás életeket ment, ám óriási mennyiségű energiát is használ, és melléktermékként hőt bocsát ki, amely súlyosbítja a felmelegedést a városi területeken. Ahogyan a világ egyre melegebbé válik, az embereknek több légkondicionálásra lesz szüksége, amely így egy kellemetlen visszacsatolási hurok állandósulását eredményezi. A világ lakossági és kereskedelmi légkondicionáló berendezéseinek száma 2000 és 2016 között több mint kétszeresére, 1,6 milliárd darabra nőtt.
Túl meleg van a munkához
Egy melegebb világ azt is jelenti, hogy nagyobb a hőguta kockázata a szabadban munkát végzők körében, különösen a mezőgazdaságban és az építőiparban. Ennek következtében ezek a munkavállalók arra kényszerülnek, hogy kevesebb órát dolgozzanak – az USA déli részén a vállalkozások a lehetséges nappali munkaórák mintegy 20%-át vesztették el 2018 legmelegebb hónapjában. A termelékenység visszaesése közvetlen gazdasági veszteségekben is megnyilvánul: 2018-ban világszerte 133,6 milliárd potenciális munkaóra veszett el a hőség miatt.
Pokol mindenütt
A klímaváltozás talán legdrámaibb következményei a rendkívüli módon felerősödött erdőtüzek: A csapadékszegény időjárás szárazabb bozótokhoz vezet, amelyek táplálják az óriási lángokat. A futótüzeket tovább súlyosbítja az erdőirtás például Dél-Amerikában. A szubszaharai Afrikában a kiterjedt szavanna könnyen ég, meggyulladhat akár villámtól, vagy szándékos gyújtogatástól. Az erdőtűz égési sérülések formájában közvetlen egészségügyi hatással járhat, illetve több lépcsőben hathat a belélegzett füst által a légzőszervek egészségére, és a katasztrófa okozta trauma miatt a mentális egészségre is.
És jönnek a betegségek
A klímaváltozás növeli a Dengue-lázzal való megfertőződés kockázatát, amelyet az Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogok terjesztenek. Ennek számos oka van, például a magas és alacsony hőmérsékletek közötti egy napon belül történő váltakozás. Tízből kilenc a Dengue-láz terjedésére legalkalmasabb évből az elmúlt évtizedbe esett. A Dengue-láz nem az egyetlen ok az aggodalomra, még az Egyesült-Államokban sem. “Valójában egy trendet látunk, miszerint egyes vektorok által terjesztett betegségek, mint a chikungunya és néhány másik, amelyeket régebben csak a Karib-térségben láttunk vagy hallottunk róluk, fokozatosan északra húzódnak,” mondta a korábbi főorvos Richard Carmona a sajtótájékoztatón. „Tehát mindezek a globális változások nemzeti szinten is jelentkeznek.”
Termés probléma
Ezek a grafikonok a főbb termesztett növények növekedési idejének csökkenését mutatják – lényegében a növények túl gyorsan megérnek, alacsonyabb maghozam mellett. Ez csökkenő hozampotenciált jelez. A globális átlaghőmérséklet minden 1 Celsius-fokos emelkedésére a kukorica hozama átlagosan 7,4 %-kal fog csökkenni, a búzáé 6%-kal, a rizsé 3,2%-kal. A gazdák a szárazság, továbbá a kártevők miatt is aggódhatnak, amelyek új területeket tudnak meghódítani az éghajlatváltozás következtében. Az alultápláltság különösen a gyermekek esetében aggasztó, akiknél maradandó fogyatékosság alakulhat ki, ha gyermekkorukban nem jutnak megfelelő táplálékhoz.
Felperzselve
Messze a drasztikus kibocsátás csökkentéstől, amelyre az emberiségnek szüksége lenne a katasztrófa elhárításához, a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2,6%-kal nőtt 2016 és 2018 között.
Folyamatosan növekvő közúti közlekedés
A közúti közlekedésben továbbra is dominánsak a fosszilis üzemanyagok. A bioüzemanyagok és az elektromos hajtás részaránya növekszik, de a hatásuk egyelőre még csekély. A légszennyezés jelentős rizikófaktor az emberi egészségre, és egyre veszélyesebbé válik, ahogy világszerte emberek tömegei zsúfolódnak össze a városokban. A közlekedés újragondolásával újratervezhetnénk városainkat a közjó érdekében. “Megvizsgálva az alacsony kibocsátású járműveket, megvizsgálva a közlekedési folyosókat, nemcsak a szennyezést csökkenthetjük, hanem lehetőségeket is teremthetünk” mondta McCarthy, az EPA (Environmental Protection Agency) korábbi ügyvezetője. A városokban a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése csökkentené a kibocsátásokat, támogatná a légzőszervek egészségét, miközben a lakosokat aktívabbá tenné és összességében javítaná az egészségi állapotukat. Mindezeken túlmenően a városok, ahol kevesebb autó közlekedik, a gyalogosok számára is biztonságosabbak.
Lefelé a lefolyón
Így néz ki a “nem cselekvés” – kemény valutában. 2018-ban a világ 166 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett el az éghajlatváltozáshoz kötődő szélsőséges események következtében. Amennyiben nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az egyre több kárhoz, emberi életek elvesztéséhez, az emberek egészségi állapotának romlásához és a Föld rendszereinek gyengüléséhez fog vezetni.
A bejegyzés Matt Simon, a Wired oldalon 2019-ben közölt írása alapján készült.
