Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Süllyedő óceánfenék

Süllyedő óceánfenék

Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás következtében egyre nagyobb mértékben olvadnak a jégtakarók, valamint a gleccserek, és ez a plusz vízmennyiség fokozatosan hozzájárul az óceánok és tengerek szintjének emelkedéséhez. Ennek a folyamatnak van azonban egy sokak számára meglepő következménye is, ugyanis a megnövekedett víztömeg súlya plusz nyomást gyakorol a tengerfenékre, ami ennek következtében süllyedni kezdett.

Ez arra utalhat, hogy az 1993 óta feljegyzett, a tengerszint emelkedésére vonatkozó mérések és előrejelzések adatai helytelenek lehetnek, mivel egy új tanulmány szerint alábecsülték az óceánok vízmennyiségének növekedését a tengerfenék süllyedése miatt. (Hét módja annak, hogyan változhat meg a Föld állapota egy szempillantás alatt)

A tudósok már régóta tudják, hogy a földkéreg, vagyis a bolygó külső rétege rugalmas: korábbi kutatások kimutatták, hogy a Föld felszíne hogyan deformálódik, és alakul át a víztömegeket szinte folyamatos áramlásban tartó árapály-mozgások hatására; egy szemléletes példa erre a 2017-es Harvey hurrikán az Egyesült Államokban, ami annyi vizet zúdított Texas államra, hogy a talaj 2 centiméternyit süllyedt – számolt be az Atlantic hírportál.

A műholdas adatok segítségével a tudósok feltérképezhetik a tengerfeneket, amely az emelkedő víztömeg súlya alatt süllyed. Ez a térkép a gravitációs anomáliákat mutatja az Indiai-óceán nyugati részén. (A kép forrása: NASA Earth Observatory)

A szakértők a nemrég megkezdett kutatások során a tengerfenékre gyakorolt hosszú távú hatásokat vizsgálták. Azt kezdték el feltárni és elemezni, hogy az 1993-2014 közötti időszakban mennyire és hogyan változhatott meg az óceánfenék felszíne, figyelembe véve azt a vízmennyiséget, ami korábban jég formájában volt fellelhető, majd később az olvadás során az óceánba került. A korábbi tengerfenékre vonatkozó kutatások ugyanis nem vették figyelembe ezt a plusz vízmennyiséget – hívták fel a figyelmet a szakértők erre a fontos tényezőre az említett tanulmányban.

Ennek érdekében tüzetesen átvizsgálták a szárazföldi tömegveszteségre vonatkozó becsült adatokat – amely során a jég felolvadt és az óceánokba került víz formájában -, majd összehasonlították azokat a tengervíz térfogatváltozásának becslésével. Megállapították, hogy két évtizeden keresztül világszerte az óceáni medencék évente átlagosan 0,1 mm-es, összesen pedig 2 mm-es deformációt, felszínváltozást mutattak.

A tengerfenék felszínének változásában azonban jellegzetes regionális mintázatokat is felfedeztek, és az óceánfenék egyes részein a süllyedés mértéke jelentősen nagyobb: a Jeges-tengerben évente akár 1 mm, tehát összesen akár 20 mm is lehetett – számoltak be a tanulmány szerzői.

A tanulmány szerint – amelynek eredményeit a Geophysical Research Letters című folyóiratban tették közzé – a tengerszint-változás műholdas felmérései – amelyek nem veszik figyelembe az óceánfenék süllyedését – akár 8 százalékkal is alábecsülhetik a tengerszint emelkedésének mértékét.

A jövőbeni tengerszint-becslések pontossága jelentősen javulhatna, ha az óceánfenék süllyedését is figyelembe vennék a számítások során, „akár az óceán tömegváltozásának modellezett becslései alapján – ahogyan a szakértők azt ebben a tanulmányban is megtették -, akár közvetlenebb megfigyelési módszerekkel” – osztották meg végső következtetésüket a témával foglalkozó szakemberek.

A bejegyzés Mindy Weisberger, a Livesience oldalon 2018-ban közölt írása alapján készült.

Facebook
LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

További cikkeink a témában

Már az agyunk is tele van mikroműanyaggal

Szinte már felesleges is sorolni, mi mindenben fedezték fel idáig kutatók a mikroműanyag-szennyezést: a pénisztől a méhlepényig, a béltől a tüdőig, földön, vízen, levegőben. Az apró szemcsék hatását még mindig csak korlátozottan értjük, így

Tovább olvasom »