A legújabb Globális Kockázati Jelentés (Global Risks Report 2024) rávilágít a következő évtized legjelentősebb társadalmi kockázataira, amelyek közül kiemelkednek az alábbi területek: mesterséges intelligencia (AI), geopolitikai feszültségek és éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások.
A jelentés rámutat arra, hogy a már jelenleg is megtapasztalható kockázatok nagymértékben megnehezítik az üzleti tevékenységeket. Amennyiben a globális érdekelt felek nem képesek újraéleszteni az érdemi együttműködést, ezek a problémák tovább súlyosbodhatnak.
Az éghajlatváltozás, a technológia, a geopolitika, a gazdaság és a társadalmi kérdések pedig csak tovább bonyolítják az üzleti együttműködéseket, a döntéshozatali folyamatokat és a stratégiai módszerek kidolgozását, ahogy azt a Globális Kockázati Jelentés 2024 is bemutatja.
A közeljövőben egyes kockázati tényezők még tovább súlyosbodhatnak, és elérhetnek egy kritikus fordulópontot, beleértve a mesterséges intelligenciához, az éghajlatváltozáshoz és a gazdasághoz kapcsolódó problémákat. Ez aztán jelentős, rendszerszintű zavarokat okozhat az ellátási láncokban, az emberiség fejlődésében és az emberi civilizációban, a társadalomban.
Hosszabb távon a Globális Kockázati Jelentés 10 éves előrejelzésében elsősorban a környezettel kapcsolatos kockázati tényezők, valamint a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonsági fenyegetések kerülnek túlsúlyba. Megfelelő felkészülés és enyhítő intézkedések nélkül a világ olyan sokkhatásokkal szembesülhet majd, amelyek fenekestül felforgatják a jóléti társadalmakat, megnehezítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és kiszámíthatatlan folyamatokat eredményeznek az előrehaladott technológiák terén.
Ennek a bonyolult kockázati környezetnek a kezelése és az általa kínált lehetőségek kiaknázása szó szerint megköveteli, hogy mielőbb foglalkozzunk a reziliencia fejlesztésével szervezeti, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Mindehhez továbbá elengedhetetlen, hogy a köz- és magánszféra között létrejöjjön egy a jelenleginél jóval szorosabb és hatékonyabb együttműködés.
A gépek felemelkedése: A mesterséges intelligencia a legfőbb kockázati tényező
Bár a mesterséges intelligenciát már évtizedek óta használják, a ChatGPT és a hozzá hasonló eszközök 2022 végén a generatív mesterséges intelligenciával (A generatív mesterséges intelligencia a mesterséges intelligencia olyan típusa, amely új tartalmak – például képek, zene vagy szöveg – létrehozására vagy előállítására képes különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével. – a ford.) világszerte megjelentek a címlapokon, a szabályozási vitákban és bekerültek a kockázati tényezők sorába. A generatív mesterséges intelligencia a számos hasznos lehetőség mellett komoly kockázatokat is rejt magában, többek között a szerzői jogokkal, a kiberkockázattal, a félretájékoztatással és a változó szabályozási környezettel kapcsolatban.
A generatív mesterséges intelligencia gyors fejlődésének hatására a félretájékoztatás és dezinformáció a 2023-as jelentésben szereplő tizenhatodik helyről idén a rövid távú kockázatok (kétéves távlatban vizsgálva) első helyére ugrott. A jelenlegi és a hosszú távú kockázatok tekintetében is benne van az első ötben.
A szervezeteknek komoly egyeztetéseket kellene folytatniuk arról, hogyan és mikor használják a mesterséges intelligenciát, beleértve a kockázatok előrejelzését és kezelését. Például a vállalatoknak a házon belüli generatív mesterséges intelligencia fejlesztése során továbbra is szigorúan ellenőrizniük kellene annak megnyilvánulási formáit, és a hozzájuk kapcsolódó információkat. Ezek ugyanis időnként tévesek lehetnek – a köznyelvben „hallucinációnak” nevezik őket. Továbbra is a felhasználóra, azaz magára az emberre hárul annak terhe, hogy ellenőrizze a mesterséges intelligencia eredményeinek pontosságát és azt, hogy az összefüggéseken alapuló szövegek valóban tényszerűen kapcsolódnak-e az adott témához.
Társadalmi szinten a generatív mesterséges intelligencia hozzájárul az intézményekkel és a választásokkal szembeni bizalmatlanság elmélyítéséhez is. Számos esetben ugyanis a választók a hazai és külföldi szereplők által folytatott, az eredmények befolyásolására irányuló kampányokkal szembesülnek. Ahogy a globális kockázatokról szóló jelentés fogalmaz:
„E manipulatív kampányok következményei mélyrehatóak lehetnek, és veszélyeztethetik a demokratikus folyamatokat”.
A jelentés rámutat a félretájékoztatás és dezinformáció, valamint a társadalmi polarizáció, sőt az államon belüli erőszakos cselekedetek közötti szoros összefüggésekre.
A mesterséges intelligencia technológiáját egyes szereplők, ártó szándékkal akár fegyverként is felhasználhatják. Ezáltal kihasználhatják az új digitális munkahelyi csatornák, hálózatok sebezhetőségeit, így még több embert és vállalatot tehetnek ki a kibertámadások, az adathalászat és a kiberbűnözés kockázatának.
A generatív mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák komoly veszélyt jelentenek a munkavállalókra nézve is, és a munkahely elvesztése számos érdekelt fél számára folyamatos kockázatot és aggodalmat jelent. Bár természetesen, ahogy egyes munkahelyek megszűnnek, úgy újak is megjelennek. Egyre több szervezet alkalmazza a mesterséges intelligenciát és a fejlett technológiákat az üzleti folyamatok és a termelékenység javításának céljából. Ez viszont új foglalkoztatási lehetőségeket, valamint újszerű kockázatokat is teremt a munkaerő-felvétel, a képzések és a továbbképzések terén.
A fejlett rugalmas ellenálló képességgel rendelkező szervezetek felkészülhetnek a mesterséges intelligencia használatából eredő kockázatokra és lehetőségekre, mégpedig:
- a digitális és kiberbiztonsági lábnyomaik felmérésével,
- olyan ellenőrzések és iránymutatások bevezetésével, amelyek a már jól bevált gyakorlatoknak megfelelnek,
- valamint a növekedési stratégiák tesztelésével, ahol kifejezetten a stresszhatásokat vizsgálják.
Geopolitika és éghajlatváltozás: A globális ellátási láncokban már érződik a hatásuk
A rövid távú kockázatok felmérésében az első két helyen szereplő tényező 2024-ben a geopolitikához és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, és mindkettő jelentős hatással bír a globális ellátási láncokra.
A közel-keleti konfliktusok, az orosz-ukrán háború, számos helyen az országos választások és egyéb jelentős események következtében megnőttek a geopolitikai és geoökonómiai feszültségek tovább terjedésével kapcsolatos aggodalmak. A nyílt háborúk, a lappangó konfliktusok és a humanitárius válságok mind, egytől-egyig nagymértékben akadályozhatják az erőforrások, az élelmiszer- és energiaellátás áramlását, veszélyeztetve ezáltal az emberek egészségét és megzavarva az üzleti tevékenységeket, illetve stratégiákat.
Az éghajlatváltozás által súlyosbított szélsőséges időjárási események hasonlóképpen felboríthatják az ellátási láncokat, és azok útvonalait. Ha pedig az előbb felsorolt események egyszerre történnek meg, az kifejezetten katasztrofális következményekkel is járhat. Például a Vörös-tengeren a közelmúltban a hajók ellen elkövetett támadások miatt néhány hajózási társaság alternatív útvonalakat keresett, ami idő- és költségtöbbletet is jelentett számukra. Ugyanakkor a csapadékhiány pedig megbolygatta a Panama-csatornán keresztüli hajózást, ami hosszabb szállítási időt, az érintett áruk esetében áremelkedést és több környezeti hatást is eredményezett.
Miközben a szervezetek javában vizsgálják az ellátási láncaik és útvonalaik alkalmasságát, a kockázatok között számolniuk kell mindenekelőtt a geopolitikai és az éghajlatváltozással kapcsolatos zavarokkal is, amelyekre nem ártana mielőbb felkészülniük. Elsősorban az alábbi lehetséges zavarok kapcsán érdemes tervezniük:
- regionális konfliktusok,
- az éghajlatváltozás miatt bekövetkező terméskiesések,
- a kereskedelmi hálózatok elleni rosszindulatú kibertámadások,
- a kulcsfontosságú ásványi anyagokra vonatkozó exportellenőrzések.
A szervezetek csökkenthetik az ilyen zavarok hatását az alábbiak alkalmazásával:
- a sebezhetőséget vizsgáló alapos felmérésekkel,
- a forgatókönyvek részletes megtervezésével,
- az úgynevezett „onshoring”, azaz a saját anyaországba visszahozott, vagy az úgynevezett „nearshoring”, azaz közeli országokba áthelyezett termeléssel, üzleti tevékenységgel,
- valamint az alternatív beszállítók és kereskedelmi útvonalak alkalmazásával.
Az üzleti szféra rezilienciájának növelése egy kockázatokkal teli világban
Tekintettel a világot fenyegető számos kockázatra, egyre nagyobb szükség lenne a köz- és magánszféra közötti valódi együttműködésre a célból, hogy megfelelő rugalmas ellenálló képességet fejlesztő módszereket hozzanak létre.
Vegyük például az éghajlatváltozást. A köz- és a magánszféra elkötelezettsége, összefogása és azonnali fellépése nélkül a világ hamarosan átléphet egy visszafordíthatatlan fordulópontot: a 3 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedést. Ha ez megtörténik, azután az alkalmazkodás gyakorlatilag már nem lesz lehetséges, és a katasztrofális időjárási események is előre borítékolhatóak.
Vagy pillantsunk rá a jövő munkaerővel kapcsolatos kérdéseire, beleértve azt, hogy a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák hogyan befolyásolják majd az emberek életét – ha lesz egyáltalán munkájuk, és hely, ahol élhetnek. Az átképzés, illetve továbbképzés segíthet mérsékelni e kockázatok egy részét, bár ez gazdasági és egyéb költségekkel is együtt járhat, valamint számos különböző kérdést is felvethet.
A köz- és magánszféra együttműködésére feltétlenül szükség van nem csak az imént említett, hanem számos más kockázattal kapcsolatban is. Ez az összefogás pedig segíthet abban, hogy hatékony átmeneti ösztönző intézkedések és támogatások álljanak rendelkezésre a társadalom növekvő jövőbeli igényeinek kielégítéséhez.
A viszonylag gyorsan változó kockázati környezetben való eligazodáshoz szükség lesz a szervezeti, országos és nemzetközi szintű rugalmas ellenálló képesség fejlesztésére, valamint a köz- és a magánszféra közötti szorosabb együttműködésre.
A szervezetek számára a reziliencia erősítése érdekében az alábbi területekre érdemes összpontosítani:
- a digitális és kiberbiztonsági lábnyomaik felmérése, a jól bevált gyakorlatnak megfelelő ellenőrzések és iránymutatások bevezetése, valamint a növekedési stratégiák stresszhatásokat vizsgáló tesztelése,
- az ellátási láncokban fellelhető, rezilienciával kapcsolatos hiányok azonosítása,
- a „just-in-case” (készletezési, előrelátó) és a „just-in-time” (éppen időben) stratégiák közötti egyensúly megtartása,
- forgatókönyvek használata a befektetési és növekedési stratégiák stresszhatásokat vizsgáló teszteléséhez,
- bizalomépítés a munkavállalók és a globális érdekelt felek között.
A kreatív szemléletű megközelítések segítségével, a kockázatok, összefonódó válságok és azok hatásainak kezelésében történő szorosabb együttműködés révén a vállalkozások, kormányok és társadalmi szereplők képesek lesznek: csökkenteni a bizonytalanság mértékét, javítani a kockázati befektetésekkel kapcsolatos döntéseket és válaszokat, és hosszú távon fejleszteni a globális világ rugalmas ellenálló képességét.
A bejegyzés Carolina Klint, a World Economic Forum oldalon 2024-ben közölt írása alapján készült.
