A 2018-ban közzétett negyedik Nemzeti Éghajlat Értékelés arra figyelmeztetett, hogy ha nem korlátozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását és nem kezdünk el alkalmazkodni, az éghajlatváltozás komolyan megzavarhatja az Egyesült Államok gazdaságát.
A melegebb hőmérséklet, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárás károkat fog okozni az ingatlanokban és a kritikus infrastruktúrában, hatással lesz az emberi egészségre és termelékenységre, és negatívan érinti az olyan ágazatokat, mint a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és a turizmus. Az energia iránti kereslet növekedni fog, és a vízkészleteket pedig túlhasználat fenyegeti. A világ más országaiban bekövetkező károk a kereskedelem és az ellátási láncok megszakadásán keresztül az amerikai üzleti életre is hatással lesznek.
Egy nemrégiben készült jelentés azt vizsgálta, hogy az éghajlatváltozás hogyan hathat a gazdaság 22 különböző ágazatára két eltérő forgatókönyv szerint: ha a globális átlaghőmérséklet 2100-ra 2,8 °C-kal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, illetve ha 4,5 °C-kal nő. A tanulmány előrejelzése szerint a magasabb hőmérséklet-forgatókönyv érvényesülése esetén az éghajlatváltozás e 22 ágazatra gyakorolt hatása évente 520 milliárd dollárba kerülhet az Egyesült Államoknak. Ha sikerülne tartani a 2,8˚ C-os hőmérsékletet, akkor 224 milliárd dollárral kevesebbet kellene fizetni. Egy másik tanulmány szerint az USA nagy gazdasági veszteségeket szenvedhet el az éghajlatváltozás miatt, a második helyen áll ugyanis India után.
A változó éghajlat gazdasági hatásait már most is tapasztaljuk. A Morgan Stanley szerint az éghajlati katasztrófák az elmúlt három évben 415 milliárd dollárba kerültek Észak-Amerikának, ennek nagy részét az erdőtüzek és hurrikánok okozták.
2017-ben a Harvey hurrikán becsült texasi veszteségei 125 milliárd dollárra rúgtak; a Sandy hurrikán 2012-ben mintegy 71 milliárd dollárnyi kárt okozott. És bár az éghajlatváltozást még nem lehet közvetlenül kapcsolatba hozni a hurrikánokkal, a melegebb hőmérsékletről és a magasabb tengerszintről ismert, hogy fokozza azok intenzitását és a pusztító erejét.
„A tudomány fejlődése részletesebb térbeli információkat is szolgáltat, amelyek alapján meg tudjuk mondani, hol és mit veszélyeztet az éghajlatváltozás – például, hogy hány épületet fog elönteni a víz a tengerszint emelkedése miatt” – mondta Radley Horton klimatológus, a Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézet kutatóprofesszora. A közvetett gazdasági hatások azonban már jóval a tényleges katasztrófa előtt érezhetők.
Például nem csak arról van szó, hogy egy épület víz alatt van-e vagy sem” – mondta. „Fontosak a nehezebben meghatározható dolgok, mint például, hogy mikor változik meg a társadalmi kockázatérzékelés. Lehet, hogy az épületek már a víz megérkezése előtt elveszítik értéküket, amint az emberek rájönnek, hogy a víz hamarosan elönti azokat. A fizikai és a társadalmi rendszerek közötti kapcsolatról mélyrehatóbban kell gondolkodnunk.”
Íme, néhány a számos mód közül, ahogyan az éghajlatváltozás valószínűleg közvetlenül és közvetve hatással lesz a gazdaságunkra.
Mezőgazdaság
Az éghajlati kockázatoknak leginkább kitett ágazat a mezőgazdaság.
Geoffrey Heal környezetgazdász, a Columbia Business School professzora kifejtette, hogy bár a mezőgazdaság az USA teljes gazdaságának meglehetősen kis részét teszi ki, „helyi szinten ezek a hatások nagyok lehetnek. A Középnyugaton körülbelül egy tucat olyan állam van, amely nagyon függ a mezőgazdaságtól, és ezekre elég nagy csapást mérhet”.
Ez pedig már elkezdődött. A szélsőséges csapadékesemények száma az 1950-es évek óta 37 százalékkal nőtt a Középnyugaton, és 2019-ben a régióban a szokásosnál nagyobb mennyiségű eső és hóolvadás okozott történelmi áradásokat.
Sok mezőt elmosott a víz, az állatállomány megfulladt; csak Nebraska 440 millió dollár értékű szarvasmarhát vesztett el, és márciusban Iowa 1,6 milliárd dolláros veszteséget szenvedett.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) arra számít, hogy a jövőben még több áradás várható, ami hatással lehet az élelmiszerellátásunkra. Az éghajlatváltozás hatásai következtében a Középnyugat az előrejelzések szerint 2050-ig a jelenlegi kukorica- és szójabab termés akár 25 százalékát is elveszítheti.
Az áradások mellett a fokozódó hőség és a szárazság is valószínűleg csökkenteni fogja a terméshozamokat. A Nemzeti Tudományos Akadémia 2011-es jelentése szerint minden 1 Celsius-fokkal magasabb globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a növénytermesztés összességében 5-15 százalékkal csökken. Számos alapnövény, például a kukorica, a szójabab, a búza, a rizs, a gyapot és a zab bizonyos hőmérsékleti küszöbértékek felett nem fejlődik jól. Ezen túlmenően a termesztett növényekre hatással lesz a csapadék és a felszín alatti vizek csökkenő mennyisége és egyenetlenebb eloszlása, a kártevők és a gyomnövények számának növekedése, valamint a tűzveszély. És mivel a gazdák a változó körülményekhez való alkalmazkodással próbálnak talpon maradni, az árak valószínűleg emelkedni fognak, amit a fogyasztókra is át fognak hárítani.
Infrastruktúra
Társadalmunk infrastruktúrájának nagy részét veszélyezteti az árvíz.
„A tengerszint emelkedése az évszázad végére potenciálisan több billió dollár értékű – valószínűleg kettőtől öt billió dollárig terjedő – vagyonvesztést okozhat” – mondta Heal.
„Ez a veszteség érinti házakat, a part menti repülőtereket, a dokkokat, a keleti parton fel és alá futó vasútvonalakat, amelyek mindegyike csupán néhány méterrel van a tengerszint felett, és a szintén a part mentén futó I-95-ös autópályát. És ez csak a keleti part. Ha globálisan nézzük, ez az egész világon bekövetkezik.” Az infrastruktúra nagy részét valószínűleg meg kell majd javítani vagy ki kell cserélni.
A katonai támaszpontok is sérülékenyek. A Center for Climate and Security politikai intézet 2016-ban közzétett jelentése szerint a tengerszint emelkedése már 2050-ben akár évi három hónapon keresztül is eláraszthatja a keleti és az Öböl-menti katonai támaszpontok egyes részeit. A folyókhoz közeli belvízi katonai létesítmények szintén sebezhetőek, mivel heves csapadék esetén – amely a légkör felmelegedésével várhatóan egyre gyakoribbá válik – víz alá kerülhetnek. A szélsőséges időjárás miatt több karbantartásra és javításra lesz szükség a kifutópályák és utak, az infrastruktúra és a felszerelések tekintetében.
Emellett ez a kommunikációs rendszereinket is érinti. Egy 2018-as tanulmány szerint több mint 4000 mérföldnyi optikai kábel, valamint adatközpontok, forgalmi központok és végpontok – a globális információs hálózat éltető elemei – vannak veszélyben a tengerszint emelkedése miatt. A NOAA tengerszint-emelkedési előrejelzései szerint ez az infrastruktúra 2033-ra víz alá kerülhet, mivel nagy része az autópályák és a partvonalak mentén van betemetve. Amikor ezeket 25 évvel ezelőtt megépítették, az éghajlatváltozás még nem okozott gondot, így a kábelek csak mérsékelten vízállóak. Az internetes infrastruktúrát fenyegető veszélyek óriási hatással lehetnek az amerikai vállalkozásokra.
Az emberi egészség és a termelékenység
Ha a hőmérséklet 2090-ig 4,5˚ C-kal emelkedik, 9300-zal több ember fog meghalni az amerikai városokban a növekvő hőség miatt. Csak a szélsőséges hőmérséklettel összefüggő halálesetekkel kapcsolatos éves veszteségek az előrejelzések szerint 140 milliárd dollárra rúgnak.
A növekvő hőmérséklet és csapadékmennyiség, a vízzel és élelmiszerekkel terjedő betegségek, allergiák kockázatát is növeli, és új területekre juttatja el az olyan rovarokat, amelyek terjesztik a Zika-vírust, a nyugat-nílusi-lázat, a Dengue-lázat és a Lyme-kórt. A szélsőséges időjárás és az éghajlattal kapcsolatos természeti katasztrófák súlyosbíthatják a mentális egészségügyi problémákat is. Ezek az egészségügyi hatások a legkiszolgáltatottabb népességcsoportokat, például az időseket, a gyermekeket, az alacsony jövedelműeket és a színes bőrűeket érintik a leginkább.
A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok az előrejelzések szerint 2090-ig évente kétmilliárd munkaóra kiesését is okozhatják, ami 160 milliárd dollárnyi bérkiesést jelent. A hőségnek való kitettség miatt a délkeleti és a dél-alföldi régiókban a termelékenység várhatóan 3 százalékkal csökken, Texas és Florida egyes megyéiben pedig 2100-ra a munkaórák több mint 6 százalékát veszíthetik el évente. A Rhodium Group 2014-es tanulmánya szerint az Egyesült Államokban a legnagyobb, éghajlatváltozással összefüggő gazdasági veszteséget a munkatermelékenység csökkenése fogja okozni.
Turizmus
A kevesebb hó és jég miatt kétmilliárd dollár veszteséget szenvedhet el a síturizmus. Az Adirondack-hegységben például a gyors felmelegedés megtizedelheti a helyi gazdaság 30 százalékát kitevő téli tevékenységeket.
Emellett a vízhőmérséklet emelkedésével a vízminőség is romolhat a gyakoribb és intenzívebb algavirágzás miatt, amely mérgező lehet, és így korlátozhatja a szabadidős vízi tevékenységeket és az édesvízi halászatot. A gyakoribb és súlyosabb erdőtüzek rontják a levegőminőséget és vissza vetik az idegenforgalmat. A tengerszint emelkedése eláraszthatja a kisebb szigeteket és a part menti területeket, míg az erdőirtás és annak a biológiai sokféleségre gyakorolt pusztító hatása miatt egyes turisztikai célpontok kevésbé lesznek vonzóak.
Vállalkozások és a pénzügyi piac
Az éghajlatváltozás és annak hatásai világszerte többféle módon is veszélyeztetik a vállalkozások eredményeit. A szélsőséges időjárás gyakorisága és intenzitása az Egyesült Államokban és más országokban egyaránt károsíthatja a gyárakat, az ellátási lánc működését és más infrastruktúrákat, valamint megzavarhatja a közlekedést. Az aszály drágábbá teszi a vizet, ami valószínűleg hatással lesz a nyersanyagok és a termelés költségeire. Az éghajlati változékonyság arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy a termeléshez, az energia szállításhoz és a biztosításhoz szükséges erőforrások árának bizonytalanságával foglalkozzanak. Egyes termékek pedig elavulttá válhatnak vagy elveszíthetik piacukat, például a szénbányászathoz kapcsolódó berendezések vagy a síelés egy olyan területen, ahol már nincs hó.
Akár az Egyesült Államokban, akár más országokban, az új szabályozások, például a szén-dioxid-árképzés és a versenytársaknak kedvező támogatások hatással lehetnek egy vállalkozás eredményére. A vállalat hírneve is sérülhet, ha úgy tűnik, olyasmit tesz, ami árt a környezetnek. A befektetők és az érdekelt felek pedig egyre inkább aggódnak az „elkallódott eszközök” lehetősége miatt – ezek azok, amelyek idő előtt elavulnak vagy népszerűtlenné válnak, és veszteségként kell elszámolni őket, mint például a fosszilis tüzelőanyagok, amelyeknek sokak szerint a földben kellene maradniuk, vagy az újonnan kijelölt árterületen lévő ingatlanok.
2018-ban a Carbon Disclosure Project több mint 7000 vállalatot kért fel arra, hogy értékeljék az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázataikat. A CDP megállapította, hogy amennyiben nem tesznek megelőző intézkedéseket, a világ 500 legnagyobb vállalata közül 215 a becslések szerint öt éven belül egybillió dollárt veszíthet az éghajlatváltozás miatt. Az Alphabet-nek (a Google anyavállalata) például valószínűleg az adatközpontjai hűtési költségeinek emelkedésével kell majd számolnia. A Hitachi Ltd. délkelet-ázsiai beszállítóit a megnövekedett esőzések és áradások zavarhatják. Néhány vállalatra már most is hatással vannak az éghajlatváltozással kapcsolatos veszteségek. A merevlemezeket gyártó Western Digital Technologies 2011-ben hatalmas veszteségeket szenvedett el, miután a thaiföldi áradások megzavarták a termelését.
A PG&E felelősséget vállalt a tűzkárokért, és csődöt kellett jelentenie, miután villanyvezetékei 2018 őszén Kalifornia leghalálosabb erdőtüzét okozták. A GE pedig 193 milliárd dollárjába került a befektetőinek 2015 és 2018 között, mert túlbecsülte a földgáz iránti keresletet és alábecsülte a megújuló energiára való átállást.
„A fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodásnak nagy hatása lesz, ami hatással lehet a fosszilis tüzelőanyag-iparral kapcsolatban álló bankokra és befektetési cégekre” – mondta Heal. „Például az amerikai szénipar tőzsdei értéke 2011-ben körülbelül 37 milliárd dollár volt. Ma ez körülbelül 2 milliárd dollár. Tehát bárki, aki 10 évvel ezelőtt sok pénzt adott kölcsön a széniparnak, bajban lehet. A pénzügyi területen dolgozókat többek között az aggasztja, hogy ez az olaj- és gáziparral is megtörténhet. Tehát azok az emberek, akik ezekbe fektettek be vagy nekik adtak kölcsön pénzt, potenciálisan veszélyben vannak.”
Éghajlatváltozás és lehetőség
A jó hír az, hogy az éghajlatváltozás üzleti lehetőségeket is kínál. A Carbon Disclosure Project jelentése szerint a világ 500 legnagyobb vállalata közül 225 úgy véli, hogy az éghajlatváltozás több mint 2,1 billió dollárnyi új üzleti lehetőséget teremthet.
Több lehetőség nyílik majd a tiszta energia, az ellenálló és zöld épületek, valamint az energiahatékonyság területén. A hibrid és elektromos járművek gyártása és az elektromos tömegközlekedés várhatóan növekedni fog. A zöld infrastruktúra és az ellenállóbb, part menti infrastruktúra építése számos új munkahelyet teremthet. A szén-dioxid leválasztása és megkötése, valamint a leválasztott CO2 felhasználása lehetőségeket rejt magában.
Ahogy olvad az Északi-sarkvidék tengeri jege, új hajózási útvonalak nyílnak meg a kereskedelem előtt, jelentősen csökkentve a szállítási időt. A felmelegedő Északi-sarkvidék az olaj- és gázfúrások számára is több lehetőséget kínálhat. Az időjárási műholdak és a radartechnológia keresetté válik a szélsőséges időjárás megfigyelése érdekében. Világszerte szükség lesz légkondicionáló és hűtési technológiákra. A biotechnológiai vállalatok olyan új növényeket fejlesztenek ki, amelyek ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak. A gyógyszergyártó cégek megnövekedett keresletet várnak az olyan betegségek, mint a malária és a dengue-láz, valamint más fertőző betegségek elleni gyógyszerek iránt. A katonai felszerelések és a magánbiztonsági szolgáltatások piaca pedig bővülhet, mivel az erőforrások szűkössége polgári zavargásokat és konfliktusokat idézhet elő.
Mit tehetnek az egyének, a vállalkozások és az államok saját védelmük érdekében?
Az, hogy az éghajlatváltozás mennyire fogja károsítani a gazdaságot, attól is függ, hogy milyen intézkedéseket teszünk az alkalmazkodás és a felkészülés érdekében.
Magánszemélyek
A magánszemélyeknek figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás következményeit, amikor kiválasztják, hogy hol költsék el és fektessék be pénzüket. Ezért a legjobb, ha nem vásárolnak vagy költöznek olyan területre, amely olyan földek közelében van, ahol nagyobb az erdőtüzek kockázata. Ne költözzenek árvízi zónába, ne vásároljanak ingatlant a tengerszint emelkedésének kitett területeken, és minden esetben kössenek árvízi és tűzkár biztosítás, továbbá diverzifikálják befektetéseit.
Gondolniuk kell a különböző lehetőségekre, amikor új helyre költöznek. A szabadban – az építőiparban, a mezőgazdaságban vagy az idegenforgalomban – dolgozó emberek pedig lehetőség szerint fontolják meg az ágazaton belüli alternatív munkahelyeket vagy új iparágakat, amelyekben dolgozhatnak.
Vállalkozások és pénzügyi szervezetek
A vállalkozásoknak alaposan meg kell vizsgálniuk működésüket. „Egyre inkább az a nézet terjed, hogy minden olyan vállalat, amely nem tanulmányozza a szélsőséges időjárásnak való kitettségét, és nem hozza nyilvánosságra a sebezhetőségi pontjait, beleértve a közvetetteket is, nehéz dolga lesz a jövőben” – mondta Horton. „A vállalatok megvizsgálják-e, hogy mi vár rájuk, és dolgoznak-e ki stratégiákat ennek kezelésére? Szerintem a befektetők ezt fogják követelni, és azok a vállalatok, amelyek ezt nem teszik meg, nehézségekbe fognak ütközni a kockázatvállalás, a Moody’s által finanszírozott infrastruktúra és a biztosítás megszerzése terén.” Hozzátette, hogy az elmúlt három-négy évben változást látott abban, amit a diákjai követelnek, és úgy véli, hogy a jövőben a fiatalok nem fognak olyan vállalatoknál dolgozni, amelyek nem gondolnak az éghajlatváltozásra.
A bankoknak és az alapoknak elemezniük kell, hogy hol vannak befektetéseik, és meg kell nézniük, hogy azok sebezhetőek-e az éghajlatváltozás szempontjából. Befektettek-e valakibe, akinek tengerparti ingatlanja van, vagy adtak-e hitelt egy fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatnak, vagy olyan mezőgazdasági üzemekbe, amelyeket érinthet az éghajlatváltozás? A megkérdezett pénzügyi kockázatkezelők 63 százaléka most úgy véli, hogy az éghajlatváltozás komoly aggodalomra ad okot.
Államok
Az államoknak proaktív módon kell átgondolniuk, hogy milyen kockázatokkal kell szembenézniük közösségeiknek, mielőtt a katasztrófa bekövetkezik.
Olyan intézkedésekbe kellene befektetniük, mint az infrastruktúra megerősítése, a vízellátás biztonságosabbá tétele, a fontos rendszerek túlbiztosításának kiépítése, az emberek kiköltöztetése a veszélyeztetett zónákból, és az egészségügyi szolgáltatások javítása. „Mindezt a katasztrófa előtt akarjuk megtenni, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy az emberek csak közvetlenül a katasztrófa után figyelnek ránk” – mondta Horton. „Akkor van pénz az újjáépítésre is.”
A kormány vezetői jelenleg arról vitatkoznak, hogy az ország megengedheti-e magának a Green New Deal-t (ami egy ambiciózus terv az éghajlatváltozás kezelésére) vagy valami hasonlót. A kérdés inkább az kellene, hogy legyen, hogy
„megengedhetjük-e magunknak, hogy ne engedjük meg magunknak”?
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora egy tanulmányában azt írta: „Így vagy úgy, de fizetni fogunk az éghajlati összeomlásért, ezért van értelme most elkölteni a pénzt a kibocsátás csökkentésére, ahelyett, hogy csak várnánk, és majd sokkal többet fizessünk a következményekért… Közhely, de igaz:
„Egy cseppnyi megelőzés annyit ér, mint egy pohár ellenszer.” (Benjamin Franklin)
A bejegyzés Renee Cho, a Columbia Climate School oldalon 2019-ben közölt írása alapján készült.
