A körültekintő kockázatkezelés megköveteli a rossztól a legrosszabbig terjedő forgatókönyvek áttekintését. Az éghajlatváltozással kapcsolatban azonban az ilyen jövőképekhez nincs elegendő pontos ismeretünk.
Vezethet az emberi tevékenységek miatt kialakuló éghajlatváltozás az egész világra kiterjedő társadalmi összeomláshoz vagy akár az emberiség végső kihalásához? Jelenleg ez egy veszélyesen elhanyagolt téma. Ugyanakkor bőven van okunk feltételezni, hogy az éghajlatváltozás globális katasztrófához vezethet.
E szélsőséges következmények mechanizmusainak elemzése segíthet a cselekvésre ösztönzésében, az ellenálló képesség javításában és információt szolgáltathat a döntéshozatalhoz, ideértve a vészhelyzeti válaszlépéseket is.
Jelen írásunkban felvázoljuk a szélsőséges éghajlatváltozás valószínűségével kapcsolatos jelenlegi ismereteinket, megvitatjuk, hogy miért létfontosságú a rossz és a legrosszabb lehetőségek megértése, megfogalmazzuk, hogy miért indokolhatóak a katasztrofális kimenetelekkel kapcsolatos aggodalmak, meghatározzuk az alapvető fogalmakat, és javaslatot teszünk egy kutatási menetrendre.
A felvázolt tematika négy fő kérdésre terjed ki:
1) Mi a valószínűsége annak, hogy az éghajlatváltozás tömeges kihalási eseményeket idéz elő?
2) Melyek azok a mechanizmusok, amelyek az emberek körében tömeges halálozást és megbetegedést eredményezhetnek?
3) Milyen tekintetben sérülékenyek az emberi társadalmak az éghajlat által kiváltott kockázati eseménysorozatok következményeivel, mint például a konfliktusokkal, a politikai instabilitással vagy a rendszerszintű pénzügyi kockázatokkal szemben?
4) Hogyan lehet ezeket a sokrétű bizonyítékokat – más globális veszélyekkel együtt – hasznosan szintetizálni egy „integrált katasztrófa értékelésben”?
Időszerű, hogy a tudományos közösség végre megküzdjön a katasztrofális éghajlatváltozás jobb megértésének kihívásával.
A teljes cikk eredeti nyelven itt elérhető.
A bejegyzés a PNAS oldalon 2022-ben közölt írás alapján készült.
