Az éghajlatváltozás az emberi élet jövője szempontjából a legnagyobb kihívásnak számít a Földön, ahogy a leírására használt tudományos nyelvezet megértése néha szintén komoly feladatnak tűnik.
Mit rejtenek a fogalmak?
- 1,5°C
Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartjuk, elkerülhetjük az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait – állítják a tudósok. Ezt az „iparosodás előtti” időkhöz hasonlítják. A Föld globális átlaghőmérséklete azóta már körülbelül 1,2 Celsius-fokot melegedett.
- 2°C
A globális átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozására vonatkozó eredeti célkitűzés. A legújabb kutatások szerint a 1,5°C sokkal biztonságosabb határérték.
- 3°C
A globális átlaghőmérséklet jelenlegi valószínűsíthető emelkedése 2100-ra, ha az országok betartják az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett ígéreteiket.
- 4°C
Az átlaghőmérséklet 2100-ra várható emelkedésének előrejelzése, ha nem történik további intézkedés. Ez jelentős tengerszint-emelkedéssel járna, ami számos part menti terület lakhatatlanná válását, valamint rendszeres, súlyos hőhullámokat és a mezőgazdaságban bekövetkező súlyos zavarokat eredményezne.
- Adaptáció
Olyan intézkedés, amely segít megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival – például cölöpökön álló házak építése az áradások elleni védelem érdekében, gátak építése az emelkedő tengerszint visszatartására, vagy olyan növények termesztése, amelyek képesek túlélni a magas hőmérsékletet és a szárazságot.
- AGW
Az ‘Anthropogenic Global Warming’ (‘antropogén globális felmelegedés’) rövidítése, amely az emberi tevékenység – például a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj elégetése – által okozott hőmérséklet-emelkedést jelenti. Ezáltal szén-dioxid és más úgynevezett üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyek elnyelik a hőt a légkörben, és ezzel a bolygó felmelegedését okozzák. Mindez a természetes folyamatok miatt bekövetkező éghajlatváltozáson felül történik.
- Sarkvidéki jég
A Jeges-tenger télen befagy, majd nyáron nagy része kiolvad. Az elmúlt évtizedekben a felolvadó terület mérete 40%-kal nőtt. A sarkvidéki régió négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része.
- Attribúció
Az attribúció az a folyamat, amelynek során a tudósok megpróbálják megmagyarázni, hogy az éghajlatváltozás valószínűbbé tett-e egy adott időjárási eseményt – például egy hőhullámot.
- Átlaghőmérséklet
A világ átlaghőmérsékletét az időjárás-állomásokon, műholdak segítségével, valamint a tengeren lévő hajókon és bójákon mért hőmérsékleti értékek segítségével számítják ki.
- BECCS
A “Bio Energy with Carbon Capture and Storage” („Bioenergia szén-dioxid-leválasztással és -tárolással”) rövidítése. Ez egy olyan rendszer neve, amelyben növényeket termesztenek (ami szén-dioxidot von el a levegőből), és amikor villamosenergia-termelés céljából elégetik őket, a keletkező szén-dioxidot megkötik, majd tárolják. A tudósok úgy látják, hogy ez egy kulcsfontosságú módja annak, hogy úgy tudjunk energiát termelni, hogy ez nem járul hozzá a globális felmelegedéshez.
- Bioüzemanyag
Megújuló, biológiai forrásokból származó üzemanyag, beleértve az olyan növényeket, mint a kukorica, a pálmaolaj és a cukornád, valamint a mezőgazdasági hulladék bizonyos formáit.
- Biomassza
A biomassza olyan növényi vagy állati eredetű anyag, amelyet energia előállítására vagy más termékek alapanyagaként használnak. A legegyszerűbb példája a tehéntrágya; egy másik példa a sűrített fa pellet, amelyet ma már egyes erőművekben használnak.
- Szén
A szén egy kémiai elem, amelyet néha a földi élet építőköveként jellemeznek, mivel a legtöbb növényben és állatban megtalálható. Az olyan üzemanyagokban is megtalálható, mint a benzin, a kőszén és a földgáz, és elégetésekor szén-dioxid gáz szabadul fel.
- Szén-dioxid-leválasztás
A széndioxid gáz csapdába ejtése és eltávolítása a levegőből. A gáz ezután újra felhasználható, vagy mélyen a föld alatt lévő tározókba vezethető. A szén-dioxid-leválasztást néha geológiai megkötésnek is nevezik.
- Szén-dioxid
A szén-dioxid a Föld légkörében található gáz. A természetben is előfordul, de az emberi tevékenységeknek, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének mellékterméke is. Ez az emberi tevékenység által termelt legfőbb üvegházhatású gáz.
- Karbonlábnyom
Egy egyén vagy szervezet által egy adott időszak alatt kibocsátott szén-dioxid mennyisége, vagy egy termék előállítása során kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
- Szén-dioxid semlegesség
Olyan folyamat, amelynek során nem szabadul fel nettó szén-dioxid (CO2). Például a biomassza termesztése CO2-t von ki a légkörből, míg elégetése során a gáz ismét felszabadul. A folyamat akkor lenne szén-dioxid-semleges, ha a kivont és a felszabaduló mennyiség azonos lenne. Egy vállalat vagy ország a szén-dioxid-semlegességet szén-dioxid-kiegyenlítéssel is elérheti. A „nettó nulla” (net zero) kifejezés ugyanezt jelenti.
- Szén-dioxid-kiegyenlítés
A szén-dioxid-kiegyenlítést leggyakrabban a légi közlekedéssel kapcsolatban alkalmazzák. Ez lehetővé teszi az utasok számára, hogy külön fizetéssel kompenzálják a repülésük során keletkező szén-dioxid-kibocsátást. A pénzt ezután olyan környezetvédelmi projektekbe – például faültetésbe vagy napelemek telepítésébe – fektetik be, amelyek ugyanannyivel csökkentik a levegőben lévő szén-dioxid mennyiségét. Egyes aktivisták bírálták a szén-dioxid-kompenzációt, mivel az ürügyet szolgáltat a környezetszennyezés folytatására, és azzal érvelnek, hogy ez kevéssé változtatja meg a hozzáállást.
- Szén-dioxid-elnyelő
Bármi, ami több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit kibocsát. A természetben a fő szén-dioxid-nyelők az esőerdők, az óceánok és a talaj.
- CCU
A „Carbon Capture and Utilisation” (szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás) rövidítése. Ez azt jelenti, hogy egy adott technológiát alkalmaznak a szén-dioxid légkörből történő kivonására, és azt olyan termékekké alakítják, mint a bioüzemanyagok és a műanyagok.
- Éghajlatváltozás
A globális vagy regionális éghajlatot befolyásoló változás mintája, amelyet az átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség, valamint az olyan szélsőséges időjárási események gyakorisága, mint a hőhullámok vagy a heves esőzések alapján mérnek. Ezt a változást természetes folyamatok és az ember egyaránt okozhatja. A globális felmelegedés egy nem hivatalos kifejezés, amelyet az ember által okozott éghajlatváltozás leírására használnak.
- Klímamodell
Az éghajlati modellek számítógépes szimulációk arról, hogyan viselkedik a légkör, az óceánok, a szárazföld, a növények és a jég az üvegházhatású gázok különböző szintjei mellett. Ez segít a tudósoknak előrejelzéseket készíteni arról, hogy milyen lesz a Föld a globális felmelegedés folyamatában. A modellek nem pontos előrejelzéseket készítenek, hanem a lehetséges kimenetelekre utalnak.
- Klímatárgyalások
A klímatárgyalásokra minden évben sor kerül azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete összehívja a kormányokat, hogy megvitassák az éghajlatváltozás megállítására irányuló intézkedéseket. A cél általában egy kollektív megállapodás a szén-dioxid-kibocsátás bizonyos időpontokig történő csökkentéséről. A legutóbbi ilyen megállapodás a 2015-ös Párizsi Megállapodás, amely a felmelegedés 2 Celsius-fokra, illetve lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokra történő korlátozását tűzte ki célul. A tárgyalások mindig nehézségekbe ütköznek, mivel sok ország nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, és aggódik a változások gazdaságukra gyakorolt hatása miatt.
- CO2
A szén-dioxid a természetben előforduló gáz, amely az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező egyik fő termék. A légkörben lévő szén-dioxid szintjének növekedése azt jelenti, hogy az több hőt tart meg, ami a bolygó felmelegedését okozza.
- COP
Az érdekelt felek konferenciájának rövidítése. Ez a neve az ENSZ éghajlatváltozásról szóló éves tárgyalásainak, az úgynevezett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) keretében. A cél az éghajlatot érintő veszélyes emberi beavatkozás megakadályozása.
- Koppenhága
2009-ben Koppenhágában tartották az ENSZ klímacsúcsát, amely a végére elmérgesedett, és az országok csak egy nem kötelező érvényű dokumentumban állapodtak meg arról, hogy az éghajlatváltozás „napjaink egyik legnagyobb kihívása”. Az eseményt széles körben az egyik legkevésbé eredményesnek tartják az éghajlat-változási tárgyalások kezdete óta.
- Korallfehéredés
A korallfehéredés a korallzátonyok színének megváltozását jelenti. Az óceán hőmérséklete egy bizonyos szint fölé emelkedik, ami arra kényszeríti a korallokat, hogy kilökjék magukból az algákat – amelyekkel normális esetben együtt élnek – és ez fehérré változtatja őket. A korallok állapota javulhat, ha a víz lehűl, ám az egyre melegebbé váló óceán maradandó károkat okozhat.
- Erdőirtás
Az erdők kivágása annak érdekében, hogy helyet csináljanak a mezőgazdaság, például az állatok takarmányozására szolgáló szója vagy a fogyasztási cikkek előállítására szolgáló pálmaolaj számára. A fák elégetése jelentős mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel.
- (Az éghajlatváltozást) Tagadók
Az éghajlatváltozást tagadók úgy vélik, hogy az csak a természetes folyamatok miatt következik be, és az emberi tevékenységnek nincs szerepe benne. Vitatják a világszerte működő több ezer szakértő munkáját, akiknek a kutatásait független szakértők értékelése után publikálták, és amelyek több, mint egy évszázados kutatásokon alapulnak.
- Kibocsátás
Kibocsátásnak minősül minden olyan gázkibocsátás, például a szén-dioxid, amely a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás egyik fő oka. Ezek lehetnek kis mértékűek, például egy autó kipufogógáza vagy egy tehén metánja, vagy nagyobb mértékűek, például a szénerőművekből és a nehéziparból származó kibocsátások.
- Szélsőséges időjárás
A szélsőséges időjárás bármilyen szokatlan, súlyos vagy évszakhoz nem illő időjárás. Ilyenek például a nagy hőhullámok, amelyek hőmérsékleti rekordokat döntenek meg, a hosszan tartó aszályok, valamint a hideg időszakok és a szokásosnál nagyobb esőzések. A tudósok előrejelzése szerint a szélsőséges időjárás a világ felmelegedésével egyre gyakoribbá válik.
- Visszacsatolás
A visszacsatolási hurok az emelkedő hőmérséklet által olyan módon változtatja meg a környezetet, amely befolyásolja a felmelegedés mértékét. A visszacsatolási hurok növelheti vagy csökkentheti a felmelegedés mértékét. Ahogy a sarkvidéki tengeri jég olvad, a felszín fényes, tükröződő fehérről sötétebb kékre vagy zöldre változik, ami lehetővé teszi, hogy a napsugarak nagyobb része elnyelődjön. Kevesebb jég tehát nagyobb felmelegedést és nagyobb olvadást jelent.
- Fosszilis tüzelőanyagok
Az olyan tüzelőanyagok, mint a szén, a kőolaj és a földgáz akkor keletkeztek, amikor a régmúltban olyan apró növények és állatok éltek, amelyek szenet kötöttek meg a légkörből, majd elpusztultak és évmilliók alatt összetömörödtek. Elégetésük során szén-dioxid szabadul fel.
- Geomérnökség (geo-engineering)
Geomérnökségnek nevezünk minden olyan technológiát, amely alkalmas lehet az éghajlatváltozás megállítására vagy akár visszafordítására. A példák a szén-dioxid légkörből való kivonásától és föld alatti tárolásától kezdve egészen az olyan, még távolabbra mutató elképzelésekig terjednek, mint például hatalmas tükrök elhelyezése az űrben a napsugarak eltérítésére. Egyes tudósok szerint a geomérnökség azért bizonyulhat nélkülözhetetlennek, mert nem teszünk eleget az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a technológiák nem bizonyítottak, és beláthatatlan következményekkel járhatnak.
- Globális hőmérséklet
Általában a bolygó minden pontján mért hőmérséklet átlagát értik alatta.
- Globális felmelegedés
A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben történő folyamatos emelkedése, amelyet a szakértők szerint főként az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok hatása okoz. A hosszú távú tendencia továbbra is emelkedést mutat.
- Zöld energia
A zöld energia, amelyet néha megújuló energiának is neveznek, természetes, megújuló forrásokból származik. Ilyen például a szél- és a napenergia, valamint a biomassza, amely összepréselt fapelletből készül.
- Üvegházhatású gázok
Természetes és emberi eredetű gázok, amelyek a légkörben megkötik a hőt és felmelegítik a felszínt. A Kiotói Jegyzőkönyv hat üvegházhatású gáz kibocsátását korlátozza: szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, perfluor-szénhidrogének, hidrofluor-szénhidrogének és kén-hexafluorid.
- Golf-áramlat
A Golf-áramlat egy meleg óceáni áramlat, amely a Mexikói-öbölből ered, az Egyesült Államok keleti partvidékén és az Atlanti-óceánon keresztül áramlik. A tudósok úgy vélik, hogy nélküle Európa jelentősen hűvösebb lenne. Félő, hogy az áramlat megszakadhat, ha a hőmérséklet emelkedése miatt több sarki jég olvad el, és ezzel nagy mennyiségű édesvíz áramlik bele.
- Szénhidrogén
A szénhidrogén olyan anyag, amely teljes egészében hidrogénből és szénből áll. A legfontosabb fosszilis tüzelőanyagok – szén, kőolaj és földgáz – szénhidrogének, és mint ilyenek, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kibocsátások fő forrásai.
- IPCC
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Meteorológiai Világszervezet által létrehozott tudományos testület. Feladata az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudományos kutatások vizsgálata és értékelése. A 2018-as jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a globális hőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a veszélyes hatások elkerülése érdekében.
- Jetstream
A jetstream egy keskeny, nagy magasságban gyorsan futó légáramlat, amely nagyban befolyásolja az időjárást. A sarkvidékek felmelegedése megzavarhatja ezeket az áramlatokat, és ez gyakoribbá teheti a szélsőséges időjárást, mint például az egyre forróbb nyarakat.
- Kiotói Jegyzőkönyv
Az 1997-ben Japánban, Kiotóban elfogadott szabályrendszer, amelyben 84 fejlett ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 5,2%-kal csökkenti összesített kibocsátását.
- Közömbösek (Lukewarmers)
Azoknak az embereknek a megnevezése, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás valós, és az emberi tevékenységnek köszönhető, de a hatása nem lesz olyan súlyos, mint ahogy azt a tudósok előre jelezték.
- Metán
A metán egy olyan gáz, amely körülbelül 30-szor több hőt köt meg, mint a szén-dioxid. Az emberi tevékenység során keletkezik a mezőgazdaságban – a tehenek nagy mennyiségben bocsátanak ki -, valamint a hulladéklerakókból és a szénbányászatból származó szivárgásokból. A metán természetes módon is keletkezik a vizes élőhelyeken, termeszek telepeiben és az erdőtüzek során. Nagy aggodalomra ad okot az, hogy a sarkvidéki régiók fagyott talajában tárolt szén a hőmérséklet emelkedésével és a talaj kiolvadásával metán formájában felszabadul. Ez további, kiszámíthatatlan globális felmelegedést okozhat.
- Mérséklés (mitigation)
Az ember okozta éghajlatváltozás mértékének csökkentését célzó intézkedések. Ide tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése megújuló energiaforrásokra való átállással, vagy az üvegházhatású gázok légkörből való megkötése erdők telepítésével.
- Nettó nulla (net zero)
Olyan folyamatok leírására használt kifejezés, amelyeknél nincs nettó szén-dioxid (CO2) kibocsátás. Például a biomassza termesztése CO2-t von ki a légkörből, míg elégetése során a gáz ismét felszabadul. A folyamat akkor lenne nettó nulla kibocsátású, ha a kivont és a felszabaduló mennyiség azonos lenne. Egy vállalat vagy ország a szén-dioxid-kiegyenlítéssel is elérheti a nettó nullát. A nettó nullát eredményező folyamatokat vagy gyártott termékeket néha „szén-dioxid-semlegesnek” is nevezik.
- Az óceánok elsavasodása
Az óceán az ember által termelt szén-dioxid (CO2) körülbelül negyedét elnyeli a légkörből, ami hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez. Amikor azonban a CO2 feloldódik a tengervízben, szénsav keletkezik. Az elmúlt 200 évben az ipar által kibocsátott szén-dioxid már elkezdte megváltoztatni a világ óceánjainak kémiai összetételét. Ha ez a tendencia folytatódik, a tengeri élőlényeknek nehezebb lesz felépíteniük a páncéljukat és a csontvázuk szerkezetét, és a korallzátonyok elpusztulnak. Ez súlyos következményekkel járna azokra az emberekre nézve, akiknek a halászattól függ a megélhetésük.
- Ózonréteg
Az ózonréteg a Föld magasan található légkörének része, amely nagy koncentrációban tartalmaz három oxigénatomból álló gázmolekulákat, az úgynevezett ózont. Az ózon segít kiszűrni a Napból érkező káros ultraibolya fényt, amely növelheti a bőrrák kockázatát. Az 1980-as és 1990-es években betiltották a klórszénvegyületeknek (CFC-k) nevezett ipari gázokat, mert károsították az ózonréteget. Ezek a gázok egyben erős üvegházhatású gázok is, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
- PPM
A „parts per million” (egymillió részecskére eső részecske) rövidítése, amelyet egy gáz, például a szén-dioxid légköri koncentrációjának leírására használnak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) 2007-ben azt javasolta, hogy a veszélyes éghajlatváltozás elkerülése érdekében a világnak 450 ppm CO2-egyenértéknél kellene stabilizálnia az üvegházhatású gázok szintjét. Egyes tudósok és az éghajlatváltozással szemben leginkább veszélyeztetett országok közül sokan úgy vélik, hogy a biztonságos felső határ 350 ppm. A CO2 szintje 2013-ban lépte át a 400 ppm-et (a hawaii Mauna Loa laboratóriumban), és továbbra is évente 2-3 ppm-rel emelkedik.
- Iparosodás előtti (pre-indusztriális)
A tudósok egy olyan kiindulási alapot használnak, amellyel összehasonlíthatják a Föld hőmérsékletének modern kori emelkedését. Ez a gyakran idézett alapvonal 1850-1900, a globális átlaghőmérséklet azóta körülbelül 1 Celsius-fokkal emelkedett. A valóságban persze az iparosítás valójában sokkal korábban elkezdődött, de mindazonáltal a légkörben lévő CO2 és más üvegházhatású gázok szintje érezhetően 1850-1900-ra emelkedett meg, ezért ezt az időszakot hasznos mérőszámnak tekintik.
- Megújuló energia
Általában olyan energiaforrásokra utal, mint a biomassza (például fa és biogáz), az áramló víz, a geotermikus (a föld belsejéből származó hő), a szél és a napenergia.
- Elszabaduló éghajlatváltozás
Leírja azt a folyamatot, ahogyan az éghajlatváltozás egy „fordulópont” átlépése után hirtelen megváltozhat, és így még nehezebb lesz megállítani vagy visszafordítani. Az IPCC 2018-ban azt mondta, hogy a globális kibocsátást 2030-ig 45%-kal, 2050-re pedig nettó nullára kell csökkenteni ahhoz, hogy 50%-os esélyünk legyen a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására ebben az évszázadban.
- Tengeri jég
A tengeri jég a sarkvidékeken található. Ősszel és télen növekszik a kiterjedése és vastagsága, tavasszal és nyáron pedig elolvad. A sarkvidéki tengeri jég mennyiségét az éghajlati tendenciák kulcsfontosságú mutatójának tekintik, mivel a régió gyorsabban melegszik, mint a Föld legtöbb más pontja.
- A tengerszint emelkedése
A tengerszint emelkedése az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás egyik legdrasztikusabb hatása lesz. Ebben az összefüggésben a tengerszint emelkedésének két fő oka van: (1) a tengervíz tágulása az óceánok felmelegedésével; és (2) a jégtakarók és gleccserek olvadásából származó víz óceánba való lefolyása. A jelenlegi tengerszint átlagosan mintegy 20 cm-rel magasabb, mint 1900-ban volt. Évente a tengerszint jelenleg valamivel több mint 3 mm-rel emelkedik.
- Fenntarthatóság
A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásait olyan ütemben fogyasztjuk, hogy azok pótolhatóak legyenek. Ezt néha „fenntartható fejlődésnek” is nevezik. Az olyan megújuló energiafajtákat, mint a nap- vagy szélenergia, fenntarthatónak nevezzük, míg egy másik példa az erdőgazdálkodásból származó fa használata, ahol a fákat a kivágott fák számának megfelelően ültetik újra.
- Fordulópont
Leírja azt a folyamatot, hogy hogyan változhat meg hirtelen az éghajlat egy „fordulópont” átlépése után, ami még nehezebbé teszi a folyamat megállítását vagy visszafordítását. A tudósok szerint a politikai döntéshozóknak sürgősen a felére kell csökkenteniük a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, különben olyan változásokat kockáztatnak, amelyek visszafordíthatatlanok lehetnek.
- UNFCCC
Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (United Nations Framework Convention on Climate Change) rövidítése. Ez egy nemzetközi szerződés, amelyet az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcstalálkozón írtak alá, és amely kimondta, hogy az országoknak törekedniük kell az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizálására a veszélyes éghajlatváltozás elkerülése érdekében.
A bejegyzés a BBC oldalán 2019-ben közölt írás alapján készült.
